adozona.hu
BH 2001.5.246
BH 2001.5.246
A károsult a kártérítési igényét a biztosítás keretei között jogosult közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesíteni. Ez azonban nem zárja ki, hogy a követelését - ha az munkaviszonyból ered - a biztosító által már kifizetett összeg beszámításával a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabálya alapján a munkáltatóval szemben is érvényesítse [Mt. 174. § (1) bek., 58/1991. (IV. 13.) Korm. r. 7. § (1) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek hozzátartozója 1994. február 5-én az alperes alkalmazottjaként halálos kimenetelű munkabalesetnek minősülő közúti baleset során (utasként) meghalt.
A felperes részére a beavatkozó peren kívül nem vagyoni kártérítést és ház körüli munkák címén kártérítést fizetett, illetve az utóbbi címen járadékot folyósít.
A felperesek (módosított) keresete további nem vagyoni kártérítésre irányult. Az I. rendű felperes a házastársa elhalálozása miatt a ház körüli munkavégzéssel kapcsolatos to...
A felperes részére a beavatkozó peren kívül nem vagyoni kártérítést és ház körüli munkák címén kártérítést fizetett, illetve az utóbbi címen járadékot folyósít.
A felperesek (módosított) keresete további nem vagyoni kártérítésre irányult. Az I. rendű felperes a házastársa elhalálozása miatt a ház körüli munkavégzéssel kapcsolatos további járadék megfizetésére is kérte az alperest kötelezni.
A munkaügyi bíróság az ítéletével arra kötelezte az alperest, hogy az I. rendű felperes részére 500 000 forintot, a II. és a III. rendű felperesek részére személyenként 150 000 forintot fizessen meg, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. A döntését - egyebek mellett - az Mt. 177. §-a (2) bekezdésével indokolta.
Az ítélet ellen a kereset teljes elutasítása iránt az alperes élt fellebbezéssel. Arra hivatkozott, hogy a felperesek jogfenntartás nélkül vették fel a beavatkozótól a kártérítést, a további kártérítést a körülmények nem teszik indokolttá. A kamatfizetés kezdő időpontját a keresetindítás napjától kérte megállapítani a halál napja helyett.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érintette, a fellebbezett részét helybenhagyta. A döntése indokolásában kifejtette, hogy a felperesek az alperesnél foglalkoztatott személy hozzátartozói, ezért az alperessel szemben közvetlenül érvényesíthették az igényüket. Az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése nem zárja ki, hogy a károsult az igényét a biztosítottal (az adott esetben az alperessel) szemben érvényesítse. A beavatkozó (biztosító) és a felperesek között nem jött létre olyan megállapodás, amely a munkáltatóval szembeni igényérvényesítést kizárná. Az pedig, hogy az alperes a temetési költséget megfizette, nem alkalmas - további bizonyíték hiányában - az Mt. 185. §-ában lévő kötelezettség teljesítésének bizonyítására.
Az I. rendű felperes egészségében bekövetkezett változást a bizonyítás eredménye alátámasztotta, jelenleg is pszichoterápiára szorul. A II. és a III. rendű felperesek tekintetében a másodfokú bíróság hangsúlyosan értékelte, hogy az egyik szülő elvesztése nem "egyszerű múló fájdalom", hanem egész életükre kihat.
A kamatról szóló rendelkezést a megyei bíróság az Mt. 159. §-a alapján találta helytállónak.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a keresetek elutasítását kérte. Álláspontja szerint a támadott ítélet az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 1. §-ának (3) bekezdésébe, a kamat tekintetében a Pp. 4. §-ába és a Ptk. 355. §-ának (4) bekezdésébe ütközik. Érvelése szerint a felperesek a biztosítóval egyezséget kötöttek, ezt a perben nem támadták. A munkáltató felelősségbiztosítása folytán helyette a biztosító felel (BH. 1995/7. 435.). Ezért a felperesek követelése alaptalan, a megítélt nem vagyoni kártérítés mértéke pedig eltúlzott. A felperesek a keresetükben nem jelölték meg a kamatfizetés kezdő időpontját, ezért e körben is jogszabálysértő a másodfokú bíróság döntése.
A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben nem merült fel bizonyíték - az alperes előadása szerint sem - arra nézve, hogy a felperesek a biztosítóval egyezséget kötöttek, erre a beavatkozó sem hivatkozott. Ezért az alperesnek a felülvizsgálati kérelemben erről tett előadása téves.
Az 58/1991. (IV. 13.) Korm. rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint a károsult az igényét a biztosítás keretei között jogosult közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesíteni. Ez azonban nem zárja ki az igénynek - minthogy a követelés munkaviszonyból ered - az Mt. 174. §-a szerint történő érvényesítését. Az adott esetben a felperesek az alperes munkáltatótól a biztosító által megfizetett kártérítésen felül további igényt érvényesítettek, erre utal a beszámításról tett nyilatkozatuk. A károsult felperesek tehát az alperesként megjelölt munkáltatótól a törvénynek (Mt.) megfelelően igényelhettek kártérítést a beavatkozó által már kifizetett összeg beszámításával. Ezen nem változtat, hogy ha az igényt a károsult a biztosítóval szemben érvényesíti, a perre a munkaügyi bíróság rendelkezik hatáskörrel (BH. 1995. 435.).
A másodfokú bíróság határozatának indokolása az összegszerűség tekintetében megfelel a Pp. 221. §-a (1) bekezdésének, továbbá a bíróságok mértéktartásán alapuló bírói gyakorlatnak [34/1992. (VI. 1.) AB határozat 4.2. pont].
A felülvizsgálati kérelemnek a kamatfizetés kezdő időpontjáról tett előadása nem felel meg az iratok tartalmának, mivel a felperesek a kamatfizetés kezdő időpontját a módosított keresetükben kifejezetten megjelölték: "...mely összegek után késedelmi kamatot a baleset bekövetkezésétől kérnek".
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felpereseknek felülvizsgálati költség iránti igényük nem volt, ezért erről a Legfelsőbb Bíróság nem rendelkezett; az alperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet szerint a felülvizsgálati eljárás illetékét köteles megfizetni.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.520/1999. sz.)