BH 2001.5.245

A biztosítási ügynök jutalékra csak akkor tarthat igényt, ha a munkáltatója az ajánlat alapján szerződést kötött, és a szerződést a biztosított fenntartotta [1995. évi XCVI. tv. 37. § (1) és (2) bek., 155. §, Ptk. 209. § (3) bek., Mt. 143. § (2) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes 1996. április 15. napjától 1996. szeptember hó 10. napjáig biztosítási üzletkötő munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Személyi alapbérét a mindenkori minimálbér összegében határozták meg azzal, hogy kizárólag teljesítménybérezésben részesül a jutalékszabályzat alapján, de a teljes idő ledolgozása esetén a minimálbér megilleti.
A felperes munkaviszonyát az alperes rendes felmondással megszüntette. A megszüntetést az eljárt bíróságok nem találták jogellenesnek, a felperes fel...

BH 2001.5.245 A biztosítási ügynök jutalékra csak akkor tarthat igényt, ha a munkáltatója az ajánlat alapján szerződést kötött, és a szerződést a biztosított fenntartotta [1995. évi XCVI. tv. 37. § (1) és (2) bek., 155. §, Ptk. 209. § (3) bek., Mt. 143. § (2) bek.].
A felperes 1996. április 15. napjától 1996. szeptember hó 10. napjáig biztosítási üzletkötő munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Személyi alapbérét a mindenkori minimálbér összegében határozták meg azzal, hogy kizárólag teljesítménybérezésben részesül a jutalékszabályzat alapján, de a teljes idő ledolgozása esetén a minimálbér megilleti.
A felperes munkaviszonyát az alperes rendes felmondással megszüntette. A megszüntetést az eljárt bíróságok nem találták jogellenesnek, a felperes felülvizsgálati kérelme sem vezetett sikerre.
A felperes a munkaviszony megszüntetése miatt indított perben keresetet indított a jutalékszabályzat hatályon kívül helyezése iránt is, mert annak alapján jutalék csak a megkötött szerződések alapján jár, ez pedig indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít az alperesnek.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a keresetet, mert a felperesnek nem volt megfelelő munkajogi jogcíme a megtámadásra. Hivatkozott az 1995. évi XCVI. tv. 37. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, amely szerint jutalékot csak megkötött vagy fenntartott biztosítási szerződések után lehet fizetni az ügynöknek.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Utalt arra, hogy az alperes jutalékszabályzatát a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban értékelte. A felperes a jutalékszabályzatot ismerte és elfogadta, a hivatkozott megtámadási ok nem fogadható el. A felperes tévesen hivatkozik a Ptk. 209. §-ának (1) bekezdésére, mert annak alapján állami vagy társadalmi szerv támadhatja meg a szerződést, ha az indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít vagy köt ki. Ettől függetlenül a kereseti kérelem a felperes szempontjából okafogyottá is vált.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a keresetének megfelelő határozat hozatala iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Előadta, hogy a korábbi felülvizsgálatnak nem volt tárgya a jutalékszabályzat jogszerűsége, a döntés arra nem terjedt ki. A keresetét nem a Ptk. 209. §-ának a jelenleg hatályos (1) bekezdésére, hanem annak korábbi, de az elbírálás során még alkalmazandó (3) bekezdésére alapította. A biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. 155. §-a kifejezett lehetőséget biztosít a biztosítási szabályzatok, mint általános szerződési feltételek megtámadására a Ptk. 209. §-a alapján. Ha a biztosító ötletszerűen és önkényesen visszautasíthatja ügynöke egy vagy több havi munkáját, az ajánlat beszerzése ellenérték nélkül marad, ami sérti a szolgáltatások egyenértékűségét (Ptk. 201. §).
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati, valamint az azt megelőző első- és másodfokú eljárásnak nem volt tárgya, hogy az alperes jutalékszabályzata jogszerűen zárta-e ki a jutalékból azokat az ajánlatokat, amelyek alapján az alperes nem kötött szerződést. A megyei bíróság erre alap nélkül hivatkozott.
A felperest teljesítménybérrel foglalkoztatta az alperes. A teljesítménybér-tényezőket a jutalékszabályzat tartalmazta, ezt a felperes ismerte [Mt. 143. § (2) bekezdés].
A felperes a perben kizárólag azért kérte a jutalékszabályzat hatályon kívül helyezését, mert annak a sérelmezett rendelkezése egyoldalú előnyt biztosít az alperesnek. A szolgáltatások egyenértékűségének megsértésére nem hivatkozott, emiatt ezen a címen felülvizsgálatra nincs lehetőség. A szolgáltatások egyenértékűségének a Ptk.-ban megfogalmazott követelménye a munkaviszonyban a jogok és kötelezettségek sajátosságaira tekintettel egyébként sem alkalmazható a felperes által megjelölt módon.
A biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 155. §-a szerint a biztosítási szabályzatok és biztosítási feltételek általános szerződési feltételek, azok a Ptk. 209. §-a alapján megtámadhatóak.
A Ptk.-nak a kereset indításakor hatályban volt 209. §-ának (3) bekezdése szerint, ha az általános szerződési feltételek szerint megkötött szerződés a jogi személy részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít, a szerződést a sérelmet szenvedő fél megtámadhatja. A felperes azt tartotta indokolatlan előnynek, hogy az alperes az ajánlat alapján nem fizet jutalékot, csak ha a biztosítási szerződést meg is köti.
A Btv. 37. §-ának (1) bekezdése szerint a biztosítási ügynök a biztosítóval kötött megbízási szerződés alapján, vagy a biztosítóval létesített munkaviszony keretében végzi a biztosításközvetítői tevékenységet. A (2) bekezdés szerint az ügynöknek megbízási díj (jutalék) csak a megkötött, illetve fenntartott biztosítási szerződés után jár.
A felperes a munkaköre szerint biztosítási ügynök volt, a hivatkozott rendelkezés szerint jutalékra csak akkor tarthatott igényt, ha az alperes az általa szerzett ajánlat alapján szerződést kötött, és azt a biztosított fenntartotta. Az alperes jutalékszabályzata ennek megfelelően rendelkezett, ennek következtében indokolatlan előnyről nem lehetett szó.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
A felperes pervesztes lett, emiatt meg kell térítenie az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. Az eljárási illetéket az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.080/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.