adozona.hu
BH 2001.5.242
BH 2001.5.242
A munkáltatónál (részlegnél) történő üzemitanács-választás esetén a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül a munkáltatónál (a részlegnél). Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg [Mt. 21. § (4) bek., 49. § (3) bek., 1989. évi II. tv 3. § (3) bek., 1/1999. MJE jogegységi határozat].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A munkaügyi bíróság kötelezte a kérelmezettet, hogy a kérelmező által állított jelölteket vegye fel az üzemitanács-választások előtt közzétett jelöltek listájára.
A munkaügyi bíróság szerint a kérelmező az alapszabályában meghatározott céljai folytán az 1976. évi 9. tvr.-rel közzétett Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogokról szóló Nemzetközi Egyezség Okmányban foglaltaknak megfelelően szakszervezetnek minősül, így az Mt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján jogosult jelöltet állítani az üzemi...
BH 2001.5.242 A munkáltatónál (részlegnél) történő üzemitanács-választás esetén a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül a munkáltatónál (a részlegnél). Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg [Mt. 21. § (4) bek., 49. § (3) bek., 1989. évi II. tv 3. § (3) bek., 1/1999. MJE jogegységi határozat].
A munkaügyi bíróság kötelezte a kérelmezettet, hogy a kérelmező által állított jelölteket vegye fel az üzemitanács-választások előtt közzétett jelöltek listájára.A munkaügyi bíróság szerint a kérelmező az alapszabályában meghatározott céljai folytán az 1976. évi 9. tvr.-rel közzétett Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogokról szóló Nemzetközi Egyezség Okmányban foglaltaknak megfelelően szakszervezetnek minősül, így az Mt. 49. §-ának (3) bekezdése alapján jogosult jelöltet állítani az üzemi tanács választásánál.
A végzés ellen a kérelmezett fellebbezett.
A másodfokú bíróság a végzésével az elsőfokú bíróság végzését annak helytálló indokai alapján helybenhagyta.
A jogerős végzés hatályon kívül helyezése és a kérelmező kérelmének elutasítása iránt a kérelmezett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok a kérelmezőt tévesen Érdekvédelmi Szervezetnek nevezték, noha a hivatalos elnevezése Érdekvédelmi Szövetség. A kérelmezőt éppen erre tekintettel utasították el, mert szövetség nem állíthat jelöltet az üzemitanács-választáson. Az eljárt bíróságok megsértették az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat, mert szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai. A kérelmező önálló jogi személyiségű tagsággal rendelkező szakszervezetek szövetsége, azonban az Mt. 46. §-a értelmében üzemi tanács tagjává csak természetes személy választható.
A kérelmező felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Legfelsőbb Bíróság elsődlegesen megállapítja, hogy a kérelmező hivatalos elnevezése P. Független Érdekvédelmi Szövetsége, nem pedig Szervezete.
A kérelmező 1997. november 8. napján elfogadott alapszabályának IV. pontja szerint a Szövetséget hat tagszervezet alkotja, amelyeket az illetékes megyei (fővárosi) bíróságok nyilvántartásba vettek.
Az 1989. évi II. tv 3. §-ának (3) bekezdése szerint pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai.
Az Mt. 21. §-ának (4) bekezdése szerint az Mt. alkalmazásában a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, illetőleg tisztségviselővel rendelkezik. A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet a tagjai közül állíthat jelöltet az üzemitanács-választásnál [Mt. 49. § (3) bekezdése]. Ebből következik, hogy a munkáltatónál (részlegnél) történő üzemitanács-választás esetén a részleggel munkaviszonyban álló taggal rendelkező szakszervezet állíthat jelöltet a megjelölt tagjai közül a munkáltatónál (részlegnél). Ilyen jogosítvány - az előfeltételek hiányában - a szakszervezeti szövetséget nem illeti meg (Legfelsőbb Bíróság 1/1999. MJE számú jogegységi határozata).
A kérelmező, noha természetes személy is tagja lehet, az előbbi rendelkezésekre figyelemmel nem szakszervezet, hanem szakszervezeti szövetség. A kérelmezett jogszabálysértés nélkül utasította el a kérelmező jelöltjelnek nyilvántartásba vételét, ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság végzését megváltoztatta, és a kérelmező kérelmét elutasította.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.192/1999. sz.)