adozona.hu
BH 2001.4.192
BH 2001.4.192
I. A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt meg (Mt. 74. §). II. Ha a munkáltatónak a szakszervezetekkel kötött megállapodása alapján a létrehozott korlátolt felelősségű társaság nem tekinthető a munkáltató jogutódjának, a munkáltató jogszerűen mondhatta fel egyes munkavállalói munkaviszonyát [Mt. 89. § (1) bek.]. III. Ha a munkáltató a rendes felmondás jogát csak az üzemi tanács egyetértésével gyakorolhatta, annak
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes anyaggazdálkodó munkakörben fennállt határozatlan idejű munkaviszonyát az alperes 1997. február 18-án rendes felmondással - a szervezeti rendszer megváltoztatásával összefüggésben létrehozott kft., illetve a felperes jognyilatkozata miatt (amely szerint a kft.-ben a foglalkoztatását nem kívánja) - megszüntette. Utalt arra is, hogy az alperesnél megfelelő munkakör hiánya miatt ilyen felajánlásra nem kerülhetett sor.
Az alperes jognyilatkozata miatt a felperes pert indított. A módos...
BH 2001.4.192 I. A munkáltatói jogkör gyakorlása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt meg (Mt. 74. §).
II. Ha a munkáltatónak a szakszervezetekkel kötött megállapodása alapján a létrehozott korlátolt felelősségű társaság nem tekinthető a munkáltató jogutódjának, a munkáltató jogszerűen mondhatta fel egyes munkavállalói munkaviszonyát [Mt. 89. § (1) bek.].
III. Ha a munkáltató a rendes felmondás jogát csak az üzemi tanács egyetértésével gyakorolhatta, annak egyetértése nélkül nem mondhatta fel a munkavállaló munkaviszonyát, kivéve azt az esetet, amikor az üzemi tanács a felmondás időpontjában már nem működött [Mt. 55. § (1) bek. d) pont].
A felperes anyaggazdálkodó munkakörben fennállt határozatlan idejű munkaviszonyát az alperes 1997. február 18-án rendes felmondással - a szervezeti rendszer megváltoztatásával összefüggésben létrehozott kft., illetve a felperes jognyilatkozata miatt (amely szerint a kft.-ben a foglalkoztatását nem kívánja) - megszüntette. Utalt arra is, hogy az alperesnél megfelelő munkakör hiánya miatt ilyen felajánlásra nem kerülhetett sor.Az alperes jognyilatkozata miatt a felperes pert indított. A módosított kereseti kérelme a rendes felmondás jogellenessége jogkövetkezményeinek alkalmazására, egyéb anyagi igények teljesítésére irányult a munkaviszonya helyreállításának mellőzésével.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. A felperes üzemi tanács tagságára tekintettel fennálló munkajogi védelemmel kapcsolatos jogi érvelést azért találta alaptalannak, mert az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az üzemi tanács megszűnt, mivel a kft. létrejött. Ez a rendes felmondás közlése előtt megtörtént, tehát a felperest a munkajogi védelem nem illette meg.
A felperesnek nyilvánvalóan tudomása volt a saját munkaviszonyával kapcsolatos lényeges körülményekről, a kft.-ben való továbbfoglalkoztatását nem igényelte. Nem létező munkakör tekintetében az alperest nem terhelte felajánlási kötelezettség.
A rendes felmondásról a hatáskörrel rendelkező F. Gy. döntött, B. Gy. csupán az ő meghatalmazása alapján járt el, ezért a felperesnek a munkáltatói jogkörgyakorlással összefüggő érvelését a munkaügyi bíróság nem fogadta el.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A tényállást módosítva kimondta, hogy az üzemi tanács 1996. december 30-ai megszűnése nem bizonyított. Az alperes azonban a központi üzemi tanácsot írásban, 1997. január 21-én értesítette, választ nem kapott, ezért az egyetértést megadottnak kell tekinteni [Mt. 66. § (1) bekezdés].
Mindezzel a kiegészítéssel, illetve módosítással a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helytállónak találta [Pp. 253. § (2) bekezdés, 254. § (3) bekezdés].
A felperes a másodfokú bíróság ítélete ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Álláspontja szerint a rendes felmondás indokolása részben valótlan, a jognyilatkozat nem az arra jogosulttól származik, az üzemi tanács egyetértése nem volt meg; ennélfogva, továbbá a másodfokú ítéletnek a jogutódlással kapcsolatos ellentmondásaira is figyelemmel a támadott ítélet jogszabálysértő. Ezért a felperes ennek hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A felperes az 1997. január 17-ei (utóbb sem vitatott) nyilatkozatában nem kérte a kft.-ben való foglalkoztatását. Ezért az alperest a munkáltató és a szakszervezetek között létrejött megállapodásban lévő kötelezettségek terhelték. A munkakör-, illetve munkahely-felajánlási kötelezettsége a be nem töltött álláshely tekintetében állt fenn. A felperes, aki a létszámcsökkentéssel, illetve az átalakulással összefüggésben a munkavállalók munkaviszonyának rendezésében közreműködő bizottság tagja volt, nyilvánvalóan tudhatott arról, ha részére felajánlható megfelelő munkakör van. Ilyet az egyeztetés kezdeményezésekor, sem utóbb a perben nem jelölt meg, ezért nem jogszabálysértő a jogerős ítéletnek az a következtetése, hogy a felperes részére felajánlható munkakör nem volt [Pp. 164. §-ának (1) bekezdése].
A másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok megfelelő értékelésével állapította meg, hogy a felmondás az arra jogosult, átruházott hatáskörben eljáró F. Gy.-től származott. Annak - a munkáltatói jogkörgyakorlás szempontjából - nincs jelentősége, hogy a jognyilatkozat közlése kinek a közreműködésével történt meg. A felperes tehát tévesen hivatkozott a felülvizsgálati kérelmében arra, hogy a felmondás az arra jogosulatlan B. Gy.-től származott. Az Mt. 74. §-ának (1) bekezdése alapján, továbbá nem a munkavállaló részére történt közlés hiánya, hanem a jogosulatlan személy eljárása folytán érvénytelen a munkáltató jognyilatkozata.
A felperesre nézve a munkáltatói jogutódlás nem következett be, mivel az alperesnek a szakszervezetekkel kötött megállapodása kifejezetten lehetővé tette a kft. megalakulása mellett a munkaviszonyoknak az alperesnél való felmondását. A felperes a kft.-ben való továbbfoglalkoztatását nem kérte, ezért a per elbírálása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy mások tekintetében a munkáltatói (munkajogi) jogutódlás bekövetkezett-e. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben lévő érveléssel szemben a jogutódlásnak nincs szerepe, a felmondási indok valóságát nem érinti.
Helytállóan hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében a központi üzemi tanács hatáskörének hiányára [Mt. 62. § (3) bekezdés]. Ebből következően a másodfokú bíróság tévesen tulajdonított jelentőséget a központi üzemi tanács válasza hiányának. Az egyetértési jog tehát az üzemi tanácsot illette meg, amelynek megléte - miként erre a másodfokú bíróság is utalt a határozata indokolásában - a rendelkezésre álló bizonyítékokból nem állapítható meg. E kérdés tisztázása nélkül azért nem hozható döntés, mert a munkáltató rendes felmondása az adott esetben akkor jogszerű, ha bizonyítottan már nem működött az üzemi tanács abban az időpontban, amikor az alperes a felperes munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette. A perben eddig beszerzett bizonyítékok szerint az üzemi tanács működött a kérdéses időpontban. Vizsgálni kell tehát, hogy különösen az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint az üzemi tanács megszűnt-e, következésképpen az egyetértési jogot gyakorolhatta-e a felperes tekintetében.
Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet megalapozatlanság miatt törvénysértőnek találta. Ezért azt a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás illetékét és a felek felülvizsgálati eljárási költségét csupán megállapította, ezek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése].
(Legf. Bír. Mfv.I.10.156/1999. sz.)