adozona.hu
BH 2001.3.144
BH 2001.3.144
Ha a munkavállaló munkaviszonya a törvénynél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, ez - eltérő kinevezés hiányában - nem érinti az eredeti munkaszerződésben megállapított feltételeket. Ehhez képest a munkavállaló (közalkalmazott) kinevezésének - a közalkalmazotti jogviszony esetén is lehetséges - változó munkahelyre vonatkozó kikötését érvényesnek kell tekinteni [1992. évi XXXIII. tv 87. § (1) bek., 21. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes kardiológus belgyógyász alorvosként állt az alperes alkalmazásában. 1997. január 20-án a felperes rendkívüli lemondással megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyát. Arra hivatkozott, hogy az alperes az 1. számú Belgyógyászati Osztályról a Baleseti Belgyógyászati Osztályra "vezényelte" át, és ezt két hónap eltelte után határozatlan időre meghosszabbította.
Az alperes a felperes jognyilatkozatát rendkívüli lemondásként nem fogadta el, ezért a felperes munkaügyi jogvitát kezdeményez...
BH 2001.3.144 Ha a munkavállaló munkaviszonya a törvénynél fogva közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át, ez - eltérő kinevezés hiányában - nem érinti az eredeti munkaszerződésben megállapított feltételeket. Ehhez képest a munkavállaló (közalkalmazott) kinevezésének - a közalkalmazotti jogviszony esetén is lehetséges - változó munkahelyre vonatkozó kikötését érvényesnek kell tekinteni [1992. évi XXXIII. tv 87. § (1) bek., 21. § (3) bek.].
A felperes kardiológus belgyógyász alorvosként állt az alperes alkalmazásában. 1997. január 20-án a felperes rendkívüli lemondással megszüntette a közalkalmazotti jogviszonyát. Arra hivatkozott, hogy az alperes az 1. számú Belgyógyászati Osztályról a Baleseti Belgyógyászati Osztályra "vezényelte" át, és ezt két hónap eltelte után határozatlan időre meghosszabbította.Az alperes a felperes jognyilatkozatát rendkívüli lemondásként nem fogadta el, ezért a felperes munkaügyi jogvitát kezdeményezett. Kereseti kérelme a rendkívüli lemondása jogszerűségének megállapítására és ennek alapján az őt megillető felmentési időre járó átlagkereset és végkielégítés megfizetésére irányult.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes kinevezése az alperesnél változó munkahelyre szólt. A bíróság a munkáltató 1996. szeptember 15-én kelt "vezénylés" megjelölésű intézkedését - a pontatlan megfogalmazása ellenére - a tartalma alapján áthelyezésnek tekintette. Ezek alapján a rendkívüli lemondást érdemben nem találta megalapozottnak, mert a változó munkahelyre alkalmazott belgyógyász orvos felperes belgyógyászati munkakörben a munkáltatón belül áthelyezhető volt más osztályra. Emellett megállapította azt is, hogy a rendkívüli lemondás a Kjt. 29. §-a (2) bekezdésében előírt határidő szempontjából sem felelt meg a jogszabálynak. Ezért a rendkívüli lemondáshoz kapcsolódó járandóságok iránti kereseti kérelmet megalapozatlanság miatt elutasította.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú bíróság a rendkívüli lemondás határidejének túllépésére vonatkozó ítéleti megállapítást mellőzte, figyelemmel a lemondás okául megjelölt munkáltatói magatartás folyamatosságára. Egyebekben az érdemi döntéssel egyetértett.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet "megváltoztatását" és a keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. A kinevezése változó munkahelyre vonatkozó kikötésének fennállását, hatályosságát vitatta. Arra hivatkozott, hogy a Kjt. hatálybalépésekor új kinevezést nem kapott, ezért álláspontja szerint a közalkalmazotti jogviszony csak általános tartalommal, a külön kikötés nélkül jöhetett létre. Tévesnek tartotta azt is, hogy a .bíróság a vezénylést áthelyezésnek minősítette. Ezért a munkáltató intézkedése - a felülvizsgálati érvelés szerint - az Mt. 105. §-ába és a kollektív szerződés rendelkezésébe ütközött a két hónapon túli időtartam miatt. Végül sérelmezte, hogy az eljárt bíróságok nem vizsgálták és nem vették figyelembe, hogy az alperes rendeltetésellenes joggyakorlással helyezte át a Baleseti Belgyógyászati Osztályra.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A Kjt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át. Ezért a felperes munkaviszonya is közalkalmazotti jogviszonnyá alakult, ez azonban a törvény eltérő rendelkezése - illetve a felülvizsgálati kérelemben is hivatkozott eltérő kinevezés - hiányában az eredeti kinevezésben meghatározott feltételekkel történt. Tehát a jogviszony törvény alapján való átalakulása nem érintette a felperes kinevezésének - a közalkalmazotti jogviszony esetén is lehetséges [Kjt. 21. § (3) bekezdés] - változó munkahelyre vonatkozó rendelkezését.
A változó munkahelyre történt alkalmazás esetén a munkáltató másik munkahelyére való átirányítás nem jelent a kinevezéstől eltérő munkahelyen való foglalkoztatást. Ennél fogva a változó munkahelyre alkalmazott felperes a másik munkahelyre történt átirányításának jogszerűségét az Mt. 105. §-a (4) bekezdésében az állandó munkahelyen kívüli munkavégzésre előírt időbeli korlát túllépése miatt tévesen vitatta. Így az átirányítása ("vezénylése") egyoldalú meghosszabbítására, mint lényeges munkáltatói kötelezettség szándékos és jelentős mértékű megszegésére is tévesen hivatkozott a rendkívüli lemondásában. Ezért a másodfokú bíróság a törvénynek megfelelő rendkívüli lemondási ok [Kjt. 29. § (1) bekezdés a) pont] hiányában a felperes rendkívüli lemondásra alapított kereseti kérelme elutasítását jogszabálysértés nélkül hagyta helyben.
A felperes a rendkívüli lemondása indokolásában a munkáltatói intézkedés jogszerűségét a rendeltetésszerű joggyakorlás következményének megsértése miatt nem vitatta, tehát erre mint lemondási okra nem hivatkozott. Ebből következően a felülvizsgálati kérelem a rendeltetésellenes joggyakorlás vizsgálatának elmulasztása miatt a perbeli ítéleteket alaptalanul támadta.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet - jogszabálysértés hiányában - a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a felperest kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére [Pp. 78. § (1) bekezdés].
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli.
(Mfv.I.10.945/1998. sz.)