adozona.hu
BH 2001.2.87
BH 2001.2.87
I. A munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából a fertőzést okozó kullancscsípés (Lyme-kór) üzemi balesetnek minősül, minthogy a fertőzés és ennek következtében az egészségkárosodás egyszeri, hirtelen külső hatásra következik be. II. A fertőzött kullancs csípése következtében kialakult egészségkárosodásért a munkáltató vétkességére tekintet nélkül fennálló teljes kártérítési felelősségét nem érinti, hogy a fertőzés természete miatt a Lyme-kór okozta panaszok, a keresőképtelenség, a munkaképesség-csökk
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkaviszonya keretében történt Lyme-kórral való fertőzésére hivatkozva 500 000 forint általános és 3 000 000 forint nem vagyoni kártérítés iránt terjesztette elő a keresetét.
A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes foglalkozási megbetegedéséért az alperest teljes kárfelelősség terheli. Az ítéleti tényállás szerint a felperes az alperes alkalmazásában az erdészetben mag- és csemetenevelői munkakörben végezte a munkáját, folyamatosan az erdészet te...
BH 2001.2.87 I. A munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából a fertőzést okozó kullancscsípés (Lyme-kór) üzemi balesetnek minősül, minthogy a fertőzés és ennek következtében az egészségkárosodás egyszeri, hirtelen külső hatásra következik be.
II. A fertőzött kullancs csípése következtében kialakult egészségkárosodásért a munkáltató vétkességére tekintet nélkül fennálló teljes kártérítési felelősségét nem érinti, hogy a fertőzés természete miatt a Lyme-kór okozta panaszok, a keresőképtelenség, a munkaképesség-csökkenés csak később jelentkezik, és ezért a fertőzés pontos ideje nem állapítható meg [Mt. 174. § (1) bek.].
A felperes a munkaviszonya keretében történt Lyme-kórral való fertőzésére hivatkozva 500 000 forint általános és 3 000 000 forint nem vagyoni kártérítés iránt terjesztette elő a keresetét.A munkaügyi bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes foglalkozási megbetegedéséért az alperest teljes kárfelelősség terheli. Az ítéleti tényállás szerint a felperes az alperes alkalmazásában az erdészetben mag- és csemetenevelői munkakörben végezte a munkáját, folyamatosan az erdészet területén lévő erdőkben tartózkodott. Erre tekintettel a munkáltató által biztosított, kullancs okozta encephalitis megbetegedés elleni védőoltásban részesült. Az 1996. augusztus 8-án elvégzett szűrővizsgálat alkalmával megállapították, hogy a felperes Lyme-kórral fertőzött. Miután az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat 1997. január 9-én megállapította, hogy a felperes betegsége foglalkozási eredetű, az alperes felhívta felperest a kárigénye bejelentésére. A felperes kártérítési igényét az alperes azzal az indokolással utasította el, hogy baleseti táppénzben részesült, elmaradt jövedelme és dologi kára nem volt, és 40 százalékos munkaképesség-csökkenése mellett munkavégzésre alkalmas.
A munkaügyi bíróság a perbeli bizonyítékok alapján megállapította, hogy felperest naponta több kullancs csípte meg az alperesnél végzett munka közben a kullanccsal erősen fertőzött erdőterületen. Ebből arra következtetett, hogy a felperest munkavégzés közben csípte meg olyan kullancs, amely Lyme-kórt közvetítő baktériummal volt fertőzve. Ezért a bíróság az alperes teljes kártérítési felelősségét állapította meg a felperes Lyme-kóros megbetegedéséből eredő foglalkozási megbetegedésével kapcsolatos káráért.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét - helytálló indokainál fogva - helybenhagyta.
A fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatban a másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy az adott jogvitát nem érinti a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet. Kifejtette, hogy a perbeli időben hatályos társadalombiztosítási szabályok szerint baleseti ellátásra jogosító foglalkozási betegség az állatról emberre közvetlenül vagy közvetve átvitt megbetegedés, és ennek a Lyme-kór megfelel. A felperes kullancsfertőzés miatt veszélyeztetett munkakörére, a szakértői vélemény szerint az adott területen a Lyme-kór átlagosnál nagyobb előfordulására tekintettel az elsőfokú bíróság következtetésével egyetértett.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte az Mt. 174. §-a (4) bekezdésébe ütköző törvénysértés miatt. Arra hivatkozott, hogy a perben az okozati összefüggés nem bizonyosodott be, csupán a valószínűsítés, mivel nem lehetett megállapítani, melyik kullancscsípés okozta a felperes Lyme-kóros megbetegedését. Vitatta a felperes betegségének foglalkozási megbetegedésként való minősítését és ebből következően az okozati összefüggés meglétét.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben a Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. E tényállás - a felülvizsgálati kérelemben sem vitatott - ténymegállapításai szerint a felperes a munkaviszonya kezdetétől (1979) az alperesnél rendszeresen és folyamatosan az ország területének Lyme-kórt terjesztő kullancsokkal leginkább fertőzött egyik erdőterületén végezte a munkáját, ahol naponta több kullancscsípés érte. A perben beszerzett orvos szakértői vélemény pedig megállapította, hogy a felperes egészségkárosodása (Lyme-kór) fertőzött kullancscsípésnek a következménye. E tényekből megalapozottan, okszerű következtetéssel állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a felperes a munkaviszonyával összefüggésben szenvedte el a kullancscsípés okozta fertőzést. E megállapítás megalapozottságát a felülvizsgálati kérelem a felperes saját kertjében végzett fenyőtermesztésre hivatkozva sikertelenül támadta. A perbeli bizonyítás e körülményre is kiterjedt, és a beszerzett szakértői vélemény szerint a fenyőerdőben a fertőzött kullancsok előfordulása ritka. A bíróság következtetése tehát erre tekintettel nem okszerűtlen. A felperes munkájának jellegére, a munkavégzése helyére, a gyakori kullancscsípésre figyelemmel a kárt előidéző ok, a fertőzött kullancs munkavégzés közbeni csípése az alperes működési körébe esett. Tehát a károsodást előidéző kullancscsípés és az alperes működése között az okozati összefüggés - a hivatkozott tények által bizonyítottan - fennállt, ezért a felülvizsgálati kérelem az okozati összefüggést alaptalanul vitatta. A munkaviszonnyal okozati összefüggésben - egy fertőzött kullancs csípése következtében - kialakult egészségkárosodásért (Lyme-kór megbetegedésért) az Mt. 174. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató vétkességére tekintet nélkül fennálló teljes kártérítési felelősségét nem érinti, hogy a fertőzés természete miatt a Lyme-kór okozta panaszok, a keresőképtelenség, a munkaképesség-csökkenés később (1-2 év múlva) jelentkezik, és ezért a fertőzés pontos ideje nem állapítható meg.
A bírói gyakorlat szerint - a munkáltató kártérítési felelőssége szempontjából - a fertőzést (Lyme-kórt) okozó kullancscsípés üzemi balesetnek minősül, minthogy a fertőzés és ennek következtében az egészségkárosodás egyszeri, hirtelen külső hatásra következik be. Kizárólag a foglalkozási betegségek bejelentési kötelezettségére vonatkozó szabályokra tekintettel az eljárt bíróságok ettől eltérő minősítése nem helytálló, ezért a foglalkozási betegségre utaló megállapítást az elsőfokú ítélet rendelkező részéből, illetve az ítéletek indokolásából a Legfelsőbb Bíróság mellőzi. Ez azonban az előbbiekben kifejtettek szerint az alperes kártérítési felelősségét illetően érdemben helytálló döntést nem érinti. A felülvizsgálati kérelemnek a foglalkozási betegséggel összefüggő érvelése az előbbieknél fogva tárgytalanná vált.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján - az előző pontosítással, illetve indokolásbeli módosítással - hatályában fenntartotta.
A közbenső ítéletre tekintettel a felülvizsgálati eljárási költségről és illetékről nem kellett rendelkezni. Az alperes által lerótt 8000 forint illetéket a további eljárás során hozott határozatnál kell figyelembe venni.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.180/1999. sz.)