adozona.hu
BH 2001.2.86
BH 2001.2.86
Önmagában nem minősülhet minőségi cserének a hosszabb ideig távol lévő munkavállaló munkakörének olyan más munkavállalóval való betöltése, aki csak a munkavállalóval azonos iskolai végzettséggel és szakmai ismeretekkel rendelkezik, és a munkáltató az adott munkaterületen - annak átszervezése során - nem alkalmazott kvalifikáltabb munkavállalókat [Mt. 89. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1982. július 1-jétől fennállt munkaviszonyát az alperes az 1998. február 11-én kelt rendes felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a pénzügyi csoporton belül a munkafolyamatok átszervezésére - számítógépes adatfeldolgozásra - került sor a felperes gyesen töltött ideje alatt, és ez minőségi cserét igényelt, így az alperes az eredeti - pénzügyi előadói - munkakörében nem tudja tovább alkalmazni.
A felperes keresetében a rendes felmondás jogellenessége megállapítását, a kiese...
BH 2001.2.86 Önmagában nem minősülhet minőségi cserének a hosszabb ideig távol lévő munkavállaló munkakörének olyan más munkavállalóval való betöltése, aki csak a munkavállalóval azonos iskolai végzettséggel és szakmai ismeretekkel rendelkezik, és a munkáltató az adott munkaterületen - annak átszervezése során - nem alkalmazott kvalifikáltabb munkavállalókat [Mt. 89. § (2) bek.].
A felperes 1982. július 1-jétől fennállt munkaviszonyát az alperes az 1998. február 11-én kelt rendes felmondással megszüntette. Az indokolás szerint a pénzügyi csoporton belül a munkafolyamatok átszervezésére - számítógépes adatfeldolgozásra - került sor a felperes gyesen töltött ideje alatt, és ez minőségi cserét igényelt, így az alperes az eredeti - pénzügyi előadói - munkakörében nem tudja tovább alkalmazni.A felperes keresetében a rendes felmondás jogellenessége megállapítását, a kiesett munkabére, szabadságmegváltás és a kétszeres végkielégítés megfizetését kérte a munkaviszonya helyreállítása mellőzésével. Kérte továbbá, hogy a gyesen töltött hosszú időre tekintettel a személyi alapbérét a munkaügyi bíróság állapítsa meg. A felperes a felmondás indoka valótlanságára hivatkozott.
A munkaügyi bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes munkaviszonyát, és kötelezte 114 147 forint elmaradt munkabér, 480 000 forint végkielégítés és 7272 forint szabadságmegváltás megfizetésére. Ezt meghaladóan elutasította a keresetet. Megállapította, hogy a pénzügyi előadó munkakörben dolgozó felperes 1991. április 26-tól gyesen volt, 1997. augusztus 16-án bejelentette, hogy november 16-án a fizetés nélküli szabadsága lejár, és munkába kíván állni. Az alperes vezérigazgatója szeptember 5-én arról rendelkezett, hogy 1997. november 17-től vegye ki az 59 nap szabadságát, amelynek lejártakor a felperes munkaviszonyát a pénzügyi csoportnál a munkafolyamatok átszervezésére és az ezzel összefüggő minőségi cserére hivatkozással rendes felmondással megszüntette.
A munkaügyi bíróság megállapítása szerint a felperes közgazdasági szakközépiskolai érettségivel rendelkezik, a szülési szabadság előtt az alperesnél már dolgozott számítógépen, egy új programot tehát rövid időn belül elsajátíthat. A pénzügyi csoporton belül alkalmazottak ugyancsak közgazdasági szakközépiskolai érettségivel rendelkeztek, továbbá az alperes a felperes munkába állása bejelentésével egyidejűleg, 1997. szeptember 1-jén módosította a pénzügyi nyilvántartó munkakörét pénzügyi előadó munkakörre.
A munkaügyi bíróság mindezek alapján a rendes felmondás indokát illetően megállapította, hogy az "nem valós, illetve nem okszerű" [Mt. 89. § (2) bek.].
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét azzal hagyta helyben, hogy az elmaradt munkabér jogcímű marasztalás összegét 319 796 forintra és annak kamatára, a szabadságmegváltás címén járó marasztalást 29 088 forintra felemelte. Egyben megállapította, hogy a felperesnek az alperesnél fennálló munkaviszonya 1998. december 10-én szűnt meg.
A másodfokú bíróság helytálló indokainál fogva hagyta helyben az elsőfokú ítéletet, kiemelve azt, hogy a felperes rendelkezett a kollektív szerződésben a munkakörére előírt iskolai végzettséggel, az eredeti munkakörében való foglalkoztatásának sem szervezeti, sem más akadálya nem volt. A pénzügyi előadó munkakörben dolgozók az alperes fellebbezési előadása szerint csak 1992-ben kerültek az alpereshez.
Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a "jogszabálysértő határozat helyett új határozat hozatalát és a felperes keresetének elutasítását" kérte. A munka színvonala emeléséhez és az ehhez szükséges személycseréhez való alapvető érdekére, az ezen alapuló rendes felmondási indok jogszerűségére hivatkozott. Álláspontja szerint a munkáltatónak a minőségi cserére való jogosultságát nem korlátozhatja az a körülmény, hogy a kollektív szerződés nem tartalmaz előírást a szakirányú képesítésre. Az alperes arra is hivatkozott, hogy az évek óta ténylegesen pénzügyi előadó munkakörben dolgozó egyik munkavállaló munkakörének módosítása véletlenül esett egybe a felperes visszatérési szándéka bejelentésével, továbbá a felperes a részére felajánlott másik munkakört nem fogadta el. Az eljárt bíróságok mindezek figyelmen kívül hagyása miatt megalapozatlanul minősítették a felmondást jogellenesnek.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a rendes felmondást a felperes fizetés nélküli szabadsága (gyes) ideje alatt a számítógépes adatszolgáltatás miatt szükségessé vált, a munkafolyamatokban végrehajtott átszervezésre, minőségi cserére alapozta. Az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat teljeskörűen és okszerűen egybevetve állapították meg, hogy az alperes a perben nem bizonyította a felperes munkakörét érintő minőségi csere szükségességét. A perben nem igazolódott be, hogy a felperes nem rendelkezett a munkaköréhez előírt iskolai végzettséggel és szakmai ismeretekkel. Az alperes nem tudta bizonyítani, hogy a pénzügyi előadói munkakörben a munkafolyamatok átszervezése a számítógépes adatszolgáltatás tekintetében a felpereshez képest kvalifikáltabb munkavállalókat alkalmazott. Ilyen körülményre a felülvizsgálati kérelem sem hivatkozott.
A felülvizsgálati kérelemmel összefüggésben utal arra a Legfelsőbb Bíróság, hogy önmagában nem minősülhet minőségi cserének a hosszabb ideig távol lévő munkavállaló munkakörének más munkavállalóval való betöltése. A felperesnek a munkaköre ellátására való szakmai alkalmasságáról, a számítógéppel való munkavégzéséről az alperes nem győződött meg, ehhez képest alaptalan a minőségi cserére hivatkozáskés jogellenes az ezzel indokolt rendes felmondás.
A kifejtettek szerint a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Kötelezte az alperest a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. § (3) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv.I.10.267/1999. sz.)