adozona.hu
BH 2001.2.85
BH 2001.2.85
A rendes felmondással kapcsolatos anyagi igényeknek az elévülési időn belül történő érvényesíthetőségét nem zárja ki, ha a munkavállaló egyébként nem kívánta a felmondást jogorvoslati úton megtámadni [Mt. 7. § (1) bek., 11. § (1) bek., 97. § (2) bek., 164. § (1) bek., 201. §]
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1978-tól állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel.
Az alperes 1996. augusztus 28-án rendes felmondással, átszervezés címén megszüntette a munkaviszonyát. Ezt a felperes 1997 novemberében keresettel támadta meg a munkaügyi bíróságnál, mivel további végkielégítést és felmondási járandóságot kért a kollektív szerződés általa megjelölt rendelkezései szerint.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Megállapította, hogy a felperes a felmondásra felvezette:...
BH 2001.2.85 A rendes felmondással kapcsolatos anyagi igényeknek az elévülési időn belül történő érvényesíthetőségét nem zárja ki, ha a munkavállaló egyébként nem kívánta a felmondást jogorvoslati úton megtámadni [Mt. 7. § (1) bek., 11. § (1) bek., 97. § (2) bek., 164. § (1) bek., 201. §]
A felperes 1978-tól állt határozatlan idejű munkaviszonyban az alperessel.Az alperes 1996. augusztus 28-án rendes felmondással, átszervezés címén megszüntette a munkaviszonyát. Ezt a felperes 1997 novemberében keresettel támadta meg a munkaügyi bíróságnál, mivel további végkielégítést és felmondási járandóságot kért a kollektív szerződés általa megjelölt rendelkezései szerint.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet. Megállapította, hogy a felperes a felmondásra felvezette: "...Fellebbezéssel nem élek...". A felperes ugyan a keresetlevelet az egyeztetés kezdeményezéséhez képest a törvényes határidőn belül nyújtotta be, azonban a megtámadási határidőn túl, csak 1998. február 3-án, az elsőfokú bíróság tárgyalásán tett megtámadásra irányuló jognyilatkozatot. A felperes a jogorvoslatról korábban lemondott, e jognyilatkozatát pedig késve támadta meg [Mt. 7. §-ának (3) bekezdése].
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helytálló indokainál fogva, azok megismétlése nélkül helybenhagyta.
A másodfokú bíróság ítélete ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Álláspontja szerint a jogorvoslatról szóló lemondás nem történt meg, továbbá a munkavállaló az Mt. 164. §-a szerint a járandóságáról előre nem mondhat le, és érvényesen sem köthet ilyen megállapodást. A munkaviszony megszüntetését követően érvényesíthette a végkielégítésre irányuló követelését. Mindezek miatt a bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítását kérte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes munkaviszonya nem a felek megállapodása, hanem az alperes rendes felmondása folytán szűnt meg. A felperesnek az az írásbeli nyilatkozata, amely szerint a "fellebbezési jogáról" lemond, a jogorvoslat igénybevételével kapcsolatos nyilatkozatként értelmezhető, tehát nem minősül közös megegyezésre irányuló megállapodásnak. Mindezek folytán nem tekinthető az Mt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott megtámadásnak a felperesnek az az eljárása, hogy a rendes felmondásban foglaltakon túlmenően további végkielégítés és felmondási időre járó átlagkereset megfizetése iránt pert indított. Az Mt. 201. §-a értelmében a felperes az elévülési időn belül - függetlenül attól, hogy a rendes felmondást tartalmazó jognyilatkozat ellen jogorvoslattal nem kívánt élni - jogszerűen érvényesítette a szóban lévő anyagi igényeit. Ezekre nézve az Mt. 202. §-ában szereplő (rövidebb) igényérvényesítési határidő nem vonatkozik.
A peres iratokból nem állapítható meg aggálytalanul, hogy a felperessel mikor közölték a rendes felmondást, nem egyértelmű továbbá az sem, hogy azon a napon, amikor a felperes járandóságai esedékesek voltak [Mt. 97. §-ának (2) bekezdése] a kollektív szerződés miként rendelkezett a végkielégítésről és a felmondási időről. Ezért a bizonyítási eljárás megfelelő kiegészítése alapján lehet dönteni arról, hogy a felperes keresete megalapozott-e. Az előzőek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján az említett jogszabályokba ütközés, illetve megalapozatlanság [Pp. 206. § (1) bekezdés] miatt a másodfokú bíróság ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A felülvizsgálati eljárás illetékét és a felek felülvizsgálati eljárási költségét csupán megállapította, ezek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése]. (Legf. Bír. Mfv.I.10.285/1999. sz.)