adozona.hu
BH 2001.1.37
BH 2001.1.37
Ha az egyház az általa átvett iskola pedagógusaival szerződésben abban állapodik meg, hogy a jogviszonyukra a továbbiakban - a korábbitól eltérően - a Munka Törvénykönyvének szabályai az irányadóak, e jogviszonyuk megszüntetésére e törvény szabályai és nem a közalkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabály rendelkezései az irányadóak [Mt. 89. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXIX. tv 122. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A korábban önkormányzati fenntartásban volt alperesi iskolát 1995. július 1-jétől a főegyházmegye vette át. Az alperes erre tekintettel az addig közalkalmazotti jogviszonyban álló felperessel - másokkal együtt-munkaszerződést kötött. Ebben a felek kikötötték, hogy az alperes a munkavállalók részére biztosítja mindazokat a juttatásokat, amelyek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján járnak.
Az alperes 1997. június 17-én "felmentéssel" megszüntette a matematika-fizika tanár munk...
BH 2001.1.37 Ha az egyház az általa átvett iskola pedagógusaival szerződésben abban állapodik meg, hogy a jogviszonyukra a továbbiakban - a korábbitól eltérően - a Munka Törvénykönyvének szabályai az irányadóak, e jogviszonyuk megszüntetésére e törvény szabályai és nem a közalkalmazottak jogállására vonatkozó jogszabály rendelkezései az irányadóak [Mt. 89. § (1) és (2) bek., 1993. évi LXXIX. tv 122. § (1) bek.].
A korábban önkormányzati fenntartásban volt alperesi iskolát 1995. július 1-jétől a főegyházmegye vette át. Az alperes erre tekintettel az addig közalkalmazotti jogviszonyban álló felperessel - másokkal együtt-munkaszerződést kötött. Ebben a felek kikötötték, hogy az alperes a munkavállalók részére biztosítja mindazokat a juttatásokat, amelyek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján járnak.Az alperes 1997. június 17-én "felmentéssel" megszüntette a matematika-fizika tanár munkakörben dolgozó felperes munkaviszonyát. Az alperes az intézkedésében az 1992. évi XXXIII. tv (Kjt.) 30. §-a (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozott, és az intézkedését a fenntartó által 1997. szeptember 1-jétől a kötelező óraszámemeléssel összefüggésben elrendelt létszámcsökkentéssel járó átszervezéssel indokolta.
Eszerint az addigi 14 tanulócsoportot az 1997-98-as tanévben 11-12 csoportra kell csökkenteni.
A felperes munkaviszonya 1998. február 1-jén szűnt meg. Az alperes a felperest a munkavégzés alól a "felmentési idő" teljes tartamára mentesítette.
A felperes az eredménytelen egyeztetést követően benyújtott keresetében kérte a "felmentés" jogellenességének megállapítását, és az alperes kötelezését kétszeres végkielégítés, elmaradt illetmény és a 13. havi illetmény arányos része megfizetésére. Keresetét arra alapította, hogy az alperes az 1997. szeptember 1-jei átszervezéshez képest idő előtt szüntette meg a jogviszonyát, továbbá hivatkozott az okozati összefüggés hiányára. A "felmentés" utólagos módosítását arra tekintettel sérelmezte, hogy az alperes a "felmentési" idő kezdetét az egyeztetést követően 1997. szeptember 1-jére módosította. Az Mt. 28. és 62. §-ában szabályozott munkajogi védelemmel kapcsolatos jogellenességre is hivatkozott.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a keresetet, és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában megállapította, hogy a felek kötött munkaviszony állt fenn, ezért a bíróság a "felmentés" s munkáltatói rendes felmondás törvényi követelményeinek megfelelőségét vizsgálta. A felperes a fenntartó által elrendelt kötelező óraszámemelést és a tanulócsoportszám csökkentését nem vitatta. A bíróság az idő előttiségre hivatkozást alaptalannak találta, mivel a munkáltató a felmentés közlését az iskolaévhez igazította, és így jogszerűen kiadhatta a perbeli intézkedést. Utalt arra is, hogy a nem vitatott átszervezés és létszámcsökkentés következtében a munkaviszony megszüntetésének indoka valós és okszerű. A felmentési idő kezdetének szeptember 1-jei időpontra történt módosítása a felperes felmentési idejét két és fél hónappal meghosszabbította, sérelem tehát nem érte, a felmentés munkáltató által való egyoldalú módosításának vitatása ugyancsak alaptalan.
A felmondásnak minősülő intézkedéshez a felettes szakszervezeti szerv egyetértését adta, a korábban közalkalmazotti tanács tagjaként működött felperest e címen pedig azért nem illeti védelem, mivel a tanács 1995. július 1-jétől a munkavállalók létszáma csökkenése miatt megszűnt.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Megállapította, hogy a helytállóan megállapított tényállás alapján érdemben helytállóan utasította el a felperes keresetét. A megyei bíróság a fellebbezés kapcsán utalt arra, hogy a "felmentések" indokolásának valóságát a felperes nem vitatta, a tanulócsoportok számának csökkentése az óraszámemeléssel összefüggésben az indokot okszerűvé is teszi. Egyetértett a munkaügyi bíróság álláspontjával a felmentési idő módosítása tekintetében is azzal a kiegészítéssel, hogy a felmentési idő a munkaviszony része, ezért annak kezdetét, különösen a felperes kérésére, jogszerűen módosíthatta későbbi időpontra a munkáltató.
A jogerős ítélet megváltoztatása és a kereseti kérelemnek helyt adó határozat hozatala iránt a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Lényegében fenntartotta a fellebbezésben előadott álláspontját. A felmondó határozatnak a felmentési ok tekintetében időelőttiségére, az összefoglaló jelleggel megjelölt oknak a felperes jogviszonya megszüntetésével való okozati összefüggése hiányára, a felmondási határozat egyoldalú módosítására hivatkozott. A felmondásban közölt okból nem tűnik ki, hogy miért nincs a felperes munkájára szükség, továbbá a felmondások indoka nem a közléskor, hanem csak 1996. szeptember 1-jétől állt fenn. A felmondási idő utólagos módosítása jogellenességét a bírói gyakorlatra hivatkozással állította. Álláspontja szerint a már között felmondás utóbb semmilyen tekintetben nem módosítható.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az eljárt bíróságok helytállóan fejtették ki, hogy a felperes munkaviszonyban állt az alperessel. Az alperes a felperessel az intézmény egyházi fenntartásba vételekor munkaszerződést kötött, az alperes tehát nem tartozik a Kjt. hatálya alá.
Az alperesi intézmény átvételekor az új fenntartó a közalkalmazottak továbbfoglalkoztatását, az ekkor megkötött munkaszerződésekben az intézmény Kjt. szerinti juttatásainak biztosítását vállalta. Ez összhangban áll az oktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 122. §-a előírásaival, amely szerint a nem állami, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak kötelező óraszámára, túlmunkadíjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, továbbá a pedagógusok munkabére és pótléka nem lehet kevesebb az azonos feladatot ellátó közalkalmazottaknak járó illetmény és pótlék legkisebb mértékénél.
Az alperes a munkaszerződésben a juttatások tekintetében vállalt kötelezettséget, ezért a munkaviszonyt megszüntető perbeli intézkedésekben a Kjt.-re hivatkozás ellenére az Mt.-nek a rendes felmondásra vonatkozó előírásai az irányadóak.
Helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a rendes felmondásnak minősülő "felmentés" jogszerű. A felülvizsgálati kérelem alaptalanul hivatkozik az okszerűség hiányára. Az alperes a perben bizonyította a kötelező óraszámemelés miatt szükségessé vált átszervezést, a tanulócsoportok számának csökkentését. Mindezek létszámcsökkentést tettek szükségessé, amelynek keretében a munkáltató diszkrecionális joga az érintett munkavállalók kiválasztása.
A Legfelsőbb Bíróság egyetért a jogerős ítéletben az időelőttiség és a felmentési idő kezdetének módosításával kapcsolatban kifejtett állásponttal. Az oktatási intézményként működő alperesnek, illetve a fenntartónak a nyári szünetre tekintettel nyilvánvalóan a tanév végén meg kell hoznia a következő tanévre vonatkozó intézkedéseket, és azok végrehajtásáról is gondoskodni kell. Ennélfogva a következő tanévre vonatkozó kötelező óraszámemelésre, átszervezésre alapított létszámcsökkentés esetén nem jogellenes a nyári szünet kezdetekor közölt felmondás. A felülvizsgálati kérelem e körben tévesen hivatkozik a kifejtettekkel ellentétes bírói gyakorlatra. A felmondás indoka - az előző tanév végén a szeptember 1-jétől elrendelt átszervezés és létszámcsökkentés - tehát a közléskor már fennállott.
A felmondási idő kezdetének az alperes által történt egyoldalú módosítása miatti jogellenességre a felperes sérelem hiányában nem hivatkozhat. Ezzel szemben a felmondási járandóságának mértéke növekedett, amikor az alperes valójában hosszabb felmondási időt biztosított.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §].
(Legf. Bír. Mfv.I.10.908/1998. sz.)