adozona.hu
BH 2000.12.558
BH 2000.12.558
I. A többségi tulajdonszerzés tényét rögzítő nyomtatványlap cégjegyzékbe történő bejegyzését - a nyomtatványlap csatolásával - a cégek az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) hatálybalépését követően, az első változásbejegyzés iránti kérelem benyújtásakor kötelesek kérni [Ctv. 12. §, 13. § (4) bek. b) pont, 62. § (1) bek.]. II. A változásbejegyzési kérelem előterjesztése jogszabályban előírt határidejének elmulasztása önmagában a kérelem elutasításának nem, csak pénzbírság kiszabásának alapjául szolgálhat [Ctv. 22. §
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A cégjegyzék adatai szerint az 1997. január 1-jétől egyszemélyes társaságként működő R. Kft. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv (régi Gt.) alapján jött létre. Egyszemélyes tulajdonosa a L. Aktiengesellschaft külföldi cég. A társaság tulajdonosa 1998. július 15-én kelt alapítói határozatban a társaság könyvvizsgálóját visszahívta, és új könyvvizsgálóként kétéves időtartamra kijelölte O. A. könyvvizsgálót. Az írásba foglalt alapítói határozatot az alapító L. Aktiengesellschaft kép...
A cég jogi képviselője 1998. szeptember 17-én nyújtotta be a cégbíróságnál a változás bejegyzése iránti kérelmét. A kérelemhez mellékelte - többek között - a változást tartalmazó alapítói határozatot és egységes szerkezetben az alapító okiratot. A kérelem nyomtatványlapjai között nem szerepelt a jelentős többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülés tényét tartalmazó nyomtatványlap.
Az elsőfokú bíróság az 1998. október 8-án kelt 51. sorszámú végzésével elutasítás terhe mellett hiánypótlást rendelt el. Felhívta a kérelmezőt arra, hogy csatolja a kizárólag a változásokat tartalmazó alapító okirat módosítását, amit ugyanúgy készít el, mint az alapító okiratot. Csatolja a tagjegyzéket, valamint a 100%-os tulajdonszerzést tanúsító nyomtatványdalt. Nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy mi okból maradt el a változás 30 napon belüli cégbírósági bejelentése. Az elsőfokú bíróság a hiánypótlás teljesítésére 25 napot biztosított. A végzést a jogi képviselő részére 1998. október 14-én kézbesítették.
A cég jogi képviselője helyett eljárva dr. M. Á. ügyvéd kérte a határidő 30 napos meghosszabbítását arra hivatkozva, hogy a cég meghatalmazott jogi képviselője beteg. Emellett előadta, hogy a hiánypótlást elrendelő végzésben írtak nem teljesen világosak számára, ezért az eljáró bíróval személyes kapcsolatfelvételre szeretne lehetőséget kapni.
Az elsőfokú bíróság az 1998. november 18-án kelt 53. sorszámú végzésével a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasította. Határozatát azzal indokolta, hogy a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 20. §-ának (2) bekezdése szerint az okirati bizonyításon kívül egyéb bizonyításnak nincs helye, így személyes meghallgatásra sincs lehetőség, továbbá a Ctv. 44. §-a (3) bekezdésének utaló rendelkezése folytán alkalmazandó 41. §-ának (3) bekezdése szerint a hiánypótlásra megszabott határidő nem hosszabbítható meg. A cég jogi képviselője a hiánypótlási kötelezettségének nem tett eleget. A cégbíróság a végzést megküldte a jogi képviselő mellett a cég részére is.
A végzés ellen a társaság - jogi képviselője útján - fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások bejegyzését. Álláspontja szerint a hiánypótlás elrendelésére egyáltalán nem volt szükség, mert a változásbejegyzési kérelem és annak mellékletei megfelelnek a jogszabályoknak, és alkalmasak a változás bejegyzésére. A hiánypótlást elrendelő végzés tartalma pedig egyébként is érthetetlen, amely miatt a mulasztás jogkövetkezményét nem lehet alkalmazni. A könyvvizsgáló-változás nem minősül alapítóokirat-módosításnak, ezért nincs szükség külön okiratba foglalva az alapító okirat módosítására. A könyvvizsgáló-változás bejelentésekor nem kell új tagjegyzéket és a 100%-os tulajdonszerzést tanúsító nyomtatványt csatolni. A társaság tulajdonosa 1997. január 1-jén szerezte a társaságban a 100%-os tulajdonjogát, amit a cégjegyzék is tartalmaz. A hiánypótlást elrendelő végzésben szereplő azon nyilatkozat elmaradása, hogy a változás cégbírósági bejelentése miért történt késedelmesen, nem alapozza meg a változásbejegyzési kérelem elutasítását, hanem az csak pénzbírság kiszabását teszi lehetővé. Kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú bíróság az elutasító végzését nemcsak a jogi képviselőnek, hanem közvetlenül a cégnek is megküldte. Ezzel a cégbíróság egyértelműen megsértette a Pp. 97. §-ában foglalt szabályt.
A fellebbezés részben megalapozott, az azonban nem szolgálhat alapul a határozat érdemi rendelkezésének a megváltoztatására.
Az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő 51. sorszámú végzésének a változásokat tartalmazó alapítói határozat, az egységes szerkezetű hatályosított szövegű alapító okirat és a tagjegyzék benyújtásával kapcsolatos rendelkezése megalapozatlan. A társaság a Gt. alapján jött létre, és ennek alapján működött a könyvvizsgáló-változást tartalmazó alapítói határozat meghozatalakor. A változás bejegyzése iránti kérelemhez mellékelt alapítói határozat tartalmában és alakszerűségében megfelel a Gt. rendelkezésének. A társaságnál tagváltozás 1997. január 1-jét követően nem volt, ezért nincs szükség új tagjegyzék benyújtására.
A Ctv. 1998. június 16-án lépett hatályba. A változás bejegyzése iránti kérelem benyújtására 1998. szeptember 17én került sor, ezért a cégeljárásban már a Ctv. rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ctv. 62. §-ának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az e törvény hatálybalépését megelőzően bejegyzett cégek a cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor kötelesek a 12-14. §-oknak megfelelő adatok bejelentésére. A Ctv. 13. §-a (4) bekezdésének b) pontja értelmében korlátolt felelősségű társaság cégjegyzéke tartalmazza a társaság jelentős, többségi, illetve közvetlen irányítás alá kerülésének tényét. E jogszabályi rendelkezések értelmében a Gt. alapján létrejött korlátolt felelősségű társaságok a Ctv. hatálybalépése utáni első változás bejegyzése iránti kérelem benyújtásakor kötelesek a többségi tulajdonszerzés tényét tartalmazó nyomtatványlap kitöltésére és annak cégjegyzékbe való bejegyzése kérésére. Ezt a hiánypótlási kötelezettségét a cég jogi képviselője nem teljesítette. A cégbíróság erre vonatkozó hiánypótlást elrendelő végzése érthető.
A Ctv. 41. §-ának (3) bekezdése kizárja a hiánypótlás teljesítésére biztosított határidő kérelemre történő meghosszabbítását. A Ctv. 41. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, a cégbíróság a kérelmet végzéssel elutasítja. Megalapozott volt az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzése a nyomtatványlap tekintetében, ezért a nyomtatványlap csatolásának elmulasztása, e hiány pótlásának elmaradása a változás bejegyzése iránti kérelmet elutasító végzést megalapozottá teszi.
A Ctv. 22. §-ának (1) bekezdése értelmében a változásbejegyzési kérelem előterjesztésének határideje 30 nap. A cégbíróság a Ctv. 22. §-ának (2) bekezdése alapján 50 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja azt a személyt, aki ezen kötelezettségét késedelmesen teljesíti. A változás késedelmes cégbírósági bejelentése, illetve a mulasztás okával kapcsolatos hiánypótlási kötelezettség nem teljesítése a változás bejegyzése iránti kérelem elutasításának alapjául nem, hanem csak pénzbírság kiszabásának alapjául szolgálhat.
A Ctv. 20. §-ának (1) bekezdése szerint a cégbejegyzési eljárás nemperes eljárás, amelyben a Polgári perrendtartás (Pp.) szabályait - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell. A Ctv. 21. §-ának (2) bekezdése értelmében a cégbejegyzési eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Pp. 97. §-a szerint, ha a félnek a per vitelére meghatalmazottja van, a bírósági iratokat a fél helyett a meghatalmazottnak kell kézbesíteni. A Ctv.-ben nincs a Pp. szabályaitól eltérő olyan rendelkezés, amely alapján a bejegyzés iránti kérelmet elutasító végzést a cég részére is kézbesíteni kellene. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor az elutasító végzését a cég jogi képviselője mellett a cég részére is kézbesíteni rendelte. Az elsőfokú bíróságnak ez a többlettevékenysége azonban önmagában nem jelent olyan jogszabálysértést, ami az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését indokolná.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel kifogásolt, érdemben azonban helytálló 53. sorszámú végzését a Pp. 259. §-a és 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Cgf.VII.33.611/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
MBH 2006.11.153 Az egyszemélyes kft. vezető tisztségviselőjének, könyvvizsgálójának az újraválasztásához a tulajdonos írásbeli határozata szükséges. Személyi változásokról, visszamenőleges hatállyal nem lehet jogszerűen döntést hozni. [1997. évi CXLIV. tv. (Gt. (régi)) 7. § (1) bek., 24. § (1) és (2) bek., 41. § (4) bek., 45. § (1) bek., 150. § (2) bek. i) és g) pont, 155. § (1) bek., 172. § (1) bek.]