adozona.hu
BH 2000.11.510
BH 2000.11.510
A munkáltató a nem vagyoni kárt is csak akkor köteles megtéríteni, ha a kártérítési felelősségének feltételei fennállnak. Ennek hiányában sem vagyoni, sem nem vagyoni kártérítés megfizetésére nem köteles [Mt. 88. § (2) bek., 174. §, 175. §, 177. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1995. július 15. napjától 1997. május 30. napjáig terjedő időre sportmunkatársként alkalmazta a felperest. A foglalkoztatás részletes feltételeit a munkaszerződés, valamint a felek közötti előzetes megállapodás tartalmazta.
Az alperes a vállalt fizetési kötelezettségeit nem tudta teljesíteni, ezért a felek 1995. október 31. napján a munkaviszonyt azzal a feltétellel szüntették meg közös megegyezéssel, hogy az alperes 1995. november 30-ig 400 000, 1996. március 31-ig 200 000 Ft-ot ...
BH 2000.11.510 A munkáltató a nem vagyoni kárt is csak akkor köteles megtéríteni, ha a kártérítési felelősségének feltételei fennállnak. Ennek hiányában sem vagyoni, sem nem vagyoni kártérítés megfizetésére nem köteles [Mt. 88. § (2) bek., 174. §, 175. §, 177. § (2) bek.].
Az alperes 1995. július 15. napjától 1997. május 30. napjáig terjedő időre sportmunkatársként alkalmazta a felperest. A foglalkoztatás részletes feltételeit a munkaszerződés, valamint a felek közötti előzetes megállapodás tartalmazta.Az alperes a vállalt fizetési kötelezettségeit nem tudta teljesíteni, ezért a felek 1995. október 31. napján a munkaviszonyt azzal a feltétellel szüntették meg közös megegyezéssel, hogy az alperes 1995. november 30-ig 400 000, 1996. március 31-ig 200 000 Ft-ot fizet a felperesnek. A megállapodás szerint ha az alperes a fizetési feltételeknek nem tesz eleget, a "munkavállaló jogosult a teljes kártérítési igény érvényesítésére".
Az alperes a második részletet késedelmesen, 1996. május 14. napján utalta át, ezért a felperes keresetet indított ellene: 2 639 750 Ft-ot igényelt elmaradt jövedelme fejében, valamint életkörülményei kedvezőtlen alakulása miatt 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, mert a jogviszony közös megegyezéssel történt megszüntetése miatt az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése szerint igényelhető munkabér kártérítésként nem érvényesíthető. A felperes a megállapodás késedelmes teljesítése miatt legfeljebb késedelmi kamatot igényelhetne. A felperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló igényét is alaptalannak találta a munkaügyi bíróság.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta, egyetértve annak helyes indokaival. Rámutatott a másodfokú bíróság arra is, hogy a felperes a megállapodásban biztosított választási jogával élve az alperest felszólította a teljesítésre, ezért később nem teljesítés címén kártérítést nem követelhet.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a megállapodásban választási jogról nem volt szó, ellenben tisztázni kellett volna, hogy mire irányult a felek szerződési akarata. Ezzel kapcsolatban a felperes meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványát a bíróság elutasította. Követelését az Mt. 177. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra alapította, amelyből következően az alperesnek meg kell térítenie az elmaradt jövedelmét, dologi kárát és az indokolt költségeit.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A másodfokú bíróság tévesen hivatkozott a felperes választási jogára és annak kimerítése okán kártérítési igényének alaptalanságára. Az indokolásnak ezt a részét a Legfelsőbb Bíróság mellőzi, a jogerős ítélet azonban érdemét tekintve nem jogszabálysértő.
A felülvizsgálati kérelemben a követelés jogalapjaként megjelölt rendelkezés [Mt. 177. § (2) bekezdés] a megtérítendő károk között a munkáltató nem vagyoni kártérítés megfizetési kötelezettségét szabályozza. A munkáltató a nem vagyoni kárt is csak akkor köteles megtéríteni, ha a kártérítési felelősségének feltételei (Mt. 174. és 175. §) fennállnak. Ennek hiányában sem vagyoni, sem nem vagyoni kártérítés megfizetésére nem köteles.
A felek a határozott idejű munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntették. Az Mt. 88. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató akkor köteles a határozott időből le nem töltött időre járó átlagkeresetet megfizetni, ha a munkaviszonyt egyoldalúan ő szünteti meg, ide nem értve a rendkívüli felmondás esetét. A felperes a szerződés szerinti időtartam kitöltése esetén járó jövedelmét a jogszabály alapján nem követelheti, mert munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg. A megállapodás szerint a felperes akkor érvényesítheti kártérítési igényét, ha az alperes a vállalt fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Nincs szó azonban arról, hogy ebben az esetben az alperesnek mindazt meg kellene fizetnie, ami a felperest az Mt. 88. §-a (2) bekezdésében foglaltak esetén, az ott között feltételekkel megilletné. A megállapodásból csak az következik, hogy az alperes szerződésszegése esetén a felperes kártérítést igényelhet. Az alperes a második részlet teljesítésével késedelembe esett. A felperes ebből eredően semmilyen vagyoni vagy nem vagyoni kárt nem bizonyított: az általa követelt összegektől nem a késedelmes teljesítés következtében esett el. Bizonyítás nélkül is megállapítható, hogy nem az alperes jogellenes magatartása miatt nem folytathatta első osztályú kosárlabdázó pályafutását, illetőleg nem ez vezetett házassága felbomlásához.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján az érdemben nem jogszabálysértő ítéletet hatályában fenntartotta, és a felperest az alperes felülvizsgálati eljárással kapcsolatos költségének megfizetésére kötelezte. (Legf. Bír. Mfv.II.10.699/1998. sz.)