adozona.hu
BH 2000.10.465
BH 2000.10.465
A rendes felmondás indoka csak a munkavállaló képességével vagy magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Nem minősül ilyennek a munkakörre szóló pályázat kiírása, különben a munkáltató önmagát mentesíthetné a munkaviszony rendes felmondásához szükséges objektív ok igazolása alól [Mt. 89. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkaviszonya megszüntetésének jogellenességét állítva, az erre megállapított jogkövetkezmények alkalmazását, valamint az alperesnek a ki nem fizetett prémiuma megfizetésére kötelezését kérte.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 280 800 Ft prémium megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság a munkaviszony megszüntetésével összefüggő jogvitában megállapította, hogy a felperes 1970. május 1...
BH 2000.10.465 A rendes felmondás indoka csak a munkavállaló képességével vagy magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Nem minősül ilyennek a munkakörre szóló pályázat kiírása, különben a munkáltató önmagát mentesíthetné a munkaviszony rendes felmondásához szükséges objektív ok igazolása alól [Mt. 89. § (3) bek.].
A felperes a munkaviszonya megszüntetésének jogellenességét állítva, az erre megállapított jogkövetkezmények alkalmazását, valamint az alperesnek a ki nem fizetett prémiuma megfizetésére kötelezését kérte.Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 280 800 Ft prémium megfizetésére kötelezte, az ezt meghaladó keresetet elutasította.
A munkaügyi bíróság a munkaviszony megszüntetésével összefüggő jogvitában megállapította, hogy a felperes 1970. május 1-jétől állt az alperes, illetve a jogelődje alkalmazásában, 1980 augusztusától kezdődően a társasházi kirendeltség vezetése tartozott a munkakörébe. Az alperes 1996. január 22-én értesítette, hogy a január 15-i igazgatósági döntés értelmében a kirendeltségvezetői munkakör csak pályázat útján tölthető be, ezért a pályázati határidő figyelembevételével 1996. február 5. napjával a kirendeltségvezetői munkaköréből felmenti, és az 1996. január 23-i felmondásával és aznap kezdődő 135 nap felmondási idővel a munkaviszonyát megszünteti. E tényeket a munkaügyi bíróság úgy értékelte, hogy a munkáltató a pályázati rendszer alkalmazása érdekében az érintett munkavállalók munkaviszonyát erre hivatkozással jogszerűen megszüntetheti, ha mindenki számára biztosítja a pályázaton való részvételt. Ezért a munkaügyi bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei alkalmazására irányuló keresetet elutasította, ugyanakkor a prémium iránti keresetnek helyt adott.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatta, és az alperest a felperes munkaviszonyának jogellenes megszüntetése miatt 1 527 996 Ft végkielégítésnek megfelelő kétszeres összeg megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság elfogadta a munkaügyi bíróság által megállapított tényállást. Ezt úgy értékelte, hogy betöltött munkakörre pályázat csak akkor írható ki, ha a munkakört érintő átszervezésre kerül sor. Ilyen átszervezés azonban nem bizonyosodott be, ezért a pályázat kiírása jogellenesen történt, ugyanis a pályázat kiírásából még nem következik okszerűen a munkaviszony felmondással történő megszüntetése. Ezért a másodfokú bíróság a keresetnek megfelelően a végkielégítés kétszeresének megfizetésére kötelezte az alperest.
A jogerős ítélet ellen annak hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítélete elutasító rendelkezésének helybenhagyása iránt az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Annak indokolása szerint a másodfokú ítélet marasztaló rendelkezései jogszabályt sértenek, mert nem ütközik jogszabályba, ha a munkáltató betöltött munkakörre ír ki pályázatot, erre hivatkozással a pályáztatott munkakört betöltő munkavállaló munkaviszonyát megszünteti, mindenki számára biztosítva a pályázaton való részvételt.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Kérte az alperesnek a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére kötelezését.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az irányadó, nem vitatott tényállás alapján a jogerős ítélet megalapozottan és törvényesen marasztalta az alperest a keresetbe vett végkielégítésnek megfelelő kétszeres összeg megfizetésében. A rendes felmondás indoka csak a munkavállaló képességével vagy magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 89. §-ának (3) bekezdése]. Nem minősül ilyennek a munkakörre szóló pályázat kiírása, különben a munkáltató önmagát mentesíthetné a munkaviszony rendes felmondásához szükséges objektív ok igazolása alól. Ezért a pályázat kiírását megelőzően vagy azt követően a munkaviszony rendes felmondással történő jogszerű megszüntetéséhez a munkáltató igazolni tartozik, hogy a munkaviszony nem tölti be a rendeltetését. Ezt az alperes az adott esetben nem állította, nem igazolta, ezért az intézkedése jogellenes volt.
A Legfelsőbb Bíróság mellőzte a másodfokú bíróság ítéletének azt az indokát, hogy betöltött munkakör esetén e munkakörre szóló pályázat kiírása önmagában jogellenes. Ez ugyanis nern helytálló. Ugyanakkor a munkaviszony megszüntetését megalapozó törvényes indok hiányában a munkáltató nem szüntetheti meg jogszerűen rendes felmondással a pályáztatott munkakört betöltő munkavállaló munkaviszonyát.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság ítéletét - jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta, és kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költsége és a felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére [Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése].
(Legf. Bír. Mfv.II.10.646/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
EH 2010.2250 A munkáltató előírhatja, hogy olyan személlyel nem kívánja a munkaviszonyt fenntartani, aki egyéb tevékenysége folytán (nem főállású polgármesteri és tanácsadói közreműködése) saját működésére kihatóan összeférhetetlennek minősül [Mt. 89. §].
