adozona.hu
BH 2000.9.424
BH 2000.9.424
I. Munkaügyi jogvita kezdeményezhető a munkáltató figyelmeztetésével kapcsolatban, ha a közalkalmazott (a munkavállaló) a kifogásolt magatartás tanúsítását tagadja, vagy a figyelmeztetést nem tartja jogszerűnek [Mt. 199. § (4) bek.]. II. A közalkalmazott jogosult maga ellen a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő alatt fegyelmi eljárás megindítását kérni, még abban az esetben is, ha a munkáltató a fegyelmi eljárás helyett csak figyelmeztetést helyez kilátásba [1992. évi XXXIII. tv 96. § (2) be
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az osztályvezető főorvos felperes ellen indított fegyelmi eljárást az alperes megszüntette, és figyelmeztette, hogy a kardiológiai rehabilitáció legújabb módszertani levelében leírtakat szigorúan tartsa szem előtt, az intézetben kikristályosodott szakmai gyakorlatot kövesse, valamint a gyógytornászával kialakított szakmai kapcsolatot vizsgálja felül, és javítsa. Az alperes ezt követően a felperest azért részesítette írásbeli figyelmeztetésben, mert az általa vezetett osztályon a felvétel után...
BH 2000.9.424 I. Munkaügyi jogvita kezdeményezhető a munkáltató figyelmeztetésével kapcsolatban, ha a közalkalmazott (a munkavállaló) a kifogásolt magatartás tanúsítását tagadja, vagy a figyelmeztetést nem tartja jogszerűnek [Mt. 199. § (4) bek.].
II. A közalkalmazott jogosult maga ellen a fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő alatt fegyelmi eljárás megindítását kérni, még abban az esetben is, ha a munkáltató a fegyelmi eljárás helyett csak figyelmeztetést helyez kilátásba [1992. évi XXXIII. tv 96. § (2) bek.].
Az osztályvezető főorvos felperes ellen indított fegyelmi eljárást az alperes megszüntette, és figyelmeztette, hogy a kardiológiai rehabilitáció legújabb módszertani levelében leírtakat szigorúan tartsa szem előtt, az intézetben kikristályosodott szakmai gyakorlatot kövesse, valamint a gyógytornászával kialakított szakmai kapcsolatot vizsgálja felül, és javítsa. Az alperes ezt követően a felperest azért részesítette írásbeli figyelmeztetésben, mert az általa vezetett osztályon a felvétel után az egyik beteg státusát nem rögzítették, és ezzel kapcsolatban a felperes az ellenőrzési kötelezettségét elmulasztotta.A felperes a figyelmeztetések hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított, mert az azok alapjául szolgáló kötelezettségszegéseket nem követte el.
A munkaügyi bíróság ítéletével az alperes mindkét intézkedését hatályon kívül helyezte, és perköltség megfizetésére kötelezte. Az első figyelmeztetést azért tartotta jogellenesnek, mert a felperes a fegyelmi eljárás megindítását követően az eljárás folytatását kérte. A Kjt. 46. §-ának (8) bekezdése szerint a fegyelmi eljárást ebben az esetben nem lehetett volna mellőzni és a felperest fegyelmi büntetésen kívül marasztalni. Az alperes olyan lényeges eljárási szabályokat szegett meg, amelyeket a bírósági eljárásban nem lehet orvosolni. A második figyelmeztetés indokolatlan volt, mert a kialakult rend szerint a főorvosi vizit alkalmával kellett ellenőrizni a betegről felvett adatokat. Az alperes már azt megelőzően megállapította a felperes beosztottjának mulasztását, hogy azt a felperesnek ellenőriznie kellett volna.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, mert a felperes elkövette a figyelmeztetések kiadását megalapozó mulasztásokat. A fegyelmi eljárás mellőzésével kapcsolatban arra hivatkozott, hogy büntetés helyett felhívhatta a felperes figyelmét a helytelen gyakorlat megszüntetésére.
A megyei bíróság ítéletével az alperes által fizetendő perköltség összegét csökkentette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A figyelmeztetések hatályon kívül helyezésével kapcsolatban a megyei bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával.
A jogerős ítélet hatály kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be. Kifejtette, hogy az első figyelmeztetéssel kapcsolatban a munkaügyi bíróság túlterjeszkedett a kereseten, mert a felperes nem kérte annak megállapítását, hogy az alperesnek meg kellett volna indítani a fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás megszüntetését a felperes elfogadta, ez után már nem lehet alku tárgya az eljárás esetleges megindítása. A második figyelmeztetés alkalmazása is indokolt volt, mert az osztályvezetői vizit után sem intézkedett a felperes a dokumentáció hiányainak pótlásáról. Az eljárt bíróságok ítéletei azért is jogszabálysértőek, mert az Mt. 199. §-ának (4) bekezdése szerint a munkáltató mérlegelési jogkörben hozott döntésével szemben munkaügyi jogvita csak akkor kezdeményezhető, ha a munkáltató a döntésének kialakítására irányadó szabályokat megsértette. Az alperes ilyen szabályokat nem sértett, a nem megfelelő munkavégzést kívánta bírálni más joghátrány alkalmazása nélkül.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
1. Az Mt. 199. §-ának (4) bekezdése alapján a kialakult gyakorlat szerint munkaügyi jogvita kezdeményezhető a munkáltatói figyelmeztetéssel kapcsolatban, ha arra a munkavállaló magatartása adott alapot, de a munkavállaló a magatartás tanúsítását tagadja, vagy azt nem tartja jogszerűnek.
Az alperes nem általában hívta fel a felperes figyelmét bizonyos szabályok megtartására, hanem meghatározott, általa bizonyítottnak tartott kötelezettségszegésekkel kapcsolatban, amelyek nem következtek volna be, ha a felperes a figyelmeztetésben foglaltaknak megfelelően jár el. Ebből következően a felperes a figyelmeztetések hatályon kívül helyezése iránt keresetet indíthatott arra hivatkozva, hogy kötelezettségszegést nem követett el, ezért a figyelmeztetése indokolatlan volt. A keresetindítás joga megillette a fegyelmi eljárást megszüntető és egyúttal megfelelő magatartásra felhívó intézkedéssel szemben is.
2. A felperes keresetében az első figyelmeztetést érdemben támadta, nem pedig a fegyelmi eljárás kötelező lefolytatásának mellőzése miatt. A kereseti kérelemhez kötöttség elvéből következően az elsőfokú bíróságnak ebben a keretben kellett volna az alperes első intézkedését felülbírálni. A munkaügyi bíróság ezzel szemben a fegyelmi eljárás garanciális szabályainak mellőzése miatt hatálytalanította az eljárást megszüntető intézkedésbe foglalt figyelmeztetést. Az alperes a fellebbezésében erre az eljárási szabálysértésre nem hivatkozott, ezért az a felülvizsgálati eljárásban nem értékelhető.
A fegyelmi eljárás lezárásához a felperes azzal a feltétellel járult hozzá, hogy az alperes főigazgatója ezen túlmenő intézkedést nem tesz. Amikor a főigazgató kilátásba helyezte, hogy figyelmeztetni fogja, a felperes a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte. Erre a felperesnek a Kjt. 46. §-ának (2) bekezdése alapján joga volt, mert a mellőzésről a munkáltatói jogkör gyakorlója még nem döntött. A mellőzésről hozott munkáltatói döntés esetén sincs elzárva a közalkalmazott attól, hogy maga ellen fegyelmi eljárás lefolytatását kérje, ha az eljárás megindítására nyitva álló határidő egyébként még nem telt el.
3. A második figyelmeztetéssel kapcsolatban az eljárt bíróságok megalapozatlanságtól mentesen állapították meg a tényállást, döntésük ebben a körben nem iratellenes.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, és a pervesztes alperest a felperes felülvizsgálati költségének megfizetésére kötelezte. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv.II.10.200/1999 sz.)