adozona.hu
BH 2000.9.422
BH 2000.9.422
A munkáltató munkahelyi baleset esetén fennálló kártérítési felelőssége megállapításánál nem vonható azonos fogalmi körbe a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma állásfoglalásában szereplő, a munkaviszonnyal kapcsolatos összefüggésre és a működési körre utaló kifejezés. A "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés ugyanis arra a tárgykörre utal, amelybe tartozó károsodásért a munkáltató felel, a "működési kör" pedig nem korlátozódik a munkáltató telephelyére. A telephelyen kívül végzett munka során keletk
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes egy budapesti áruház építkezésen dolgozott, amikor 1998. február 12-én egy harmadik személy munkavállalói által szétszerelés alatt álló toronydaru eldőlt, és többeket - köztük a felperest - sérülés ért.
A felperes vagyoni kárai megtérítése iránt indított pert az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet - mivel álláspontja szerint a baleset az alperes működési körén kívül eső, elháríthatatlan okból következett be - elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebb...
BH 2000.9.422 A munkáltató munkahelyi baleset esetén fennálló kártérítési felelőssége megállapításánál nem vonható azonos fogalmi körbe a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma állásfoglalásában szereplő, a munkaviszonnyal kapcsolatos összefüggésre és a működési körre utaló kifejezés. A "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés ugyanis arra a tárgykörre utal, amelybe tartozó károsodásért a munkáltató felel, a "működési kör" pedig nem korlátozódik a munkáltató telephelyére. A telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok között az összefüggés, amely sajátosan alakul abban az esetben, ha a telephelyen kívül végzett munka - jellegéből következően - olyan, hogy a munkavállaló baleseti veszélynek rajta kívül álló okból van kitéve. Ilyen esetben azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok között az okozati összefüggés, hogy a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, ezért az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak számolnia kell. Az e munkavégzés során bekövetkezett balesetért fennálló felelősség alól a munkáltató nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet a működési körén kívül eső ok idézte elő [Mt. 174. § (2) bek., MK 29. sz.].
A felperes egy budapesti áruház építkezésen dolgozott, amikor 1998. február 12-én egy harmadik személy munkavállalói által szétszerelés alatt álló toronydaru eldőlt, és többeket - köztük a felperest - sérülés ért.A felperes vagyoni kárai megtérítése iránt indított pert az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet - mivel álláspontja szerint a baleset az alperes működési körén kívül eső, elháríthatatlan okból következett be - elutasította.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság közbenső ítéletével megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és megállapította az alperes teljes mértékű kártérítési felelősségét, az összegszerűség tekintetében az elsőfokú bíróságot a tárgyalás folytatására és új határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróságnak az Mt. 174. §-ának (2) bekezdése és a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalása alapulvételével az volt az álláspontja, hogy a) az alperes az említett jogszabályban foglaltakat nem tudta bizonyítani, b) a toronydaru szétszerelése alatt - noha ez kellő gondosság mellett elvárható volt - a munkavállalókat nem utasította a veszélyzóna elhagyására, mindezek az alperes terhére esnek.
Az alperes felülvizsgálati kérelme a másodfokú bíróság ítéletének "megváltoztatására", és a felperes keresetének elutasítására irányult. Álláspontja szerint az ítélet iratellenes, logikátlan és okszerűtlen. A munkaterületek - bizonyítottan - elkülönítettek voltak; a baleset nem a daru hatósugarában következett be. A daru darabjai a környező utcákban is kárt okoztak, ezért a munkavállalók veszélyzónából való eltávolítását elvárni okszerűtlen, az eseményre nem lehetett felkészülni. A megyei bíróság azonosnak tekintette a "működési kört" és a "munkaviszonyával összefüggést", ez nem felel meg a törvénynek.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú bíróság közbenső ítéletének hatályban tartását kérte.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Helytállóan utalt arra a felülvizsgálati kérelem, hogy a "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés nem azonos a "működési kör" fogalmával, e fogalmaknak a jogerős közbenső ítélet indokolásában történő alkalmazásával összefüggő érvelése azonban téves.
A "munkaviszonnyal összefüggésben" kifejezés - a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalásában kifejtettek szerint - arra a tárgyi körre utal, amelybe tartozó károsodásért a munkáltató felel, a "működési kör" a munkáltató mentesülésével áll összefüggésben. A működési kör - a hosszabb idő óta egységes bírói gyakorlat értelmében - nem korlátozódik a munkáltató telephelyére. A telephelyen kívül végzett munka során keletkezett kár esetén is fennállhat a működési kör és a kárt előidéző ok közötti összefüggés, amely sajátosan alakul abban az esetben, ha a telephelyen kívül végzett munka a jellegéből következően olyan, hogy a munkavállaló a baleseti veszélynek rajta kívül álló okból van kitéve. Ilyen esetben azon az alapon állapítható meg a munkáltató működési köre és a balesetet kiváltó ok közötti okozati összefüggés, hogy a munkavállaló a munkát a számára adott körülmények között köteles végezni, ezért az ezzel összefüggő baleseti veszélyhelyzettel a munkáltatónak számolnia kell. Az e munkavégzés során bekövetkezett balesetért fennálló felelősség alól a munkáltató nem mentesülhet azon az alapon, hogy a balesetet a működési körön kívül eső ok idézte elő.
Az adott esetben a felperes a munkáját az alperes telephelyén kívül, köztudomásúan egy jelentős építkezés területén szenvedte el. A munkavégzés helyének az alperes által történt kijelölése azonban a tevékenység sajátos jellegéből következően nem eredményezhette a tevékenység további résztvevői által előidézhető veszélyhelyzet kiküszöbölését. Az adott munka sajátos jellegéből következően az alperesnek számolnia kellett a harmadik személyek által előidézhető körülményekkel, következésképpen helytállóan állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a felperes sérülése az alperes működési körébe eső okból következett be. Az említettek miatt fennáll a károsodást előidéző ok (a daru szétszerelése) és a munkáltató működése (az építkezésben való részvétel) közötti okozati összefüggés, emiatt a munkáltató alperes nem mentesülhet a felelőssége alól. Ez azonban - miként erre a Legfelsőbb Bíróság MK 29. számú állásfoglalása kifejezetten utal - nem érinti az alperesnek azt a jogát, hogy a kárt a tényleges károkozóra áthárítsa.
A kifejtettekre tekintettel a másodfokú bíróságnak a munkavállalók eltávolításával kapcsolatos érvelése téves, ennek a helytálló érdemi döntésre azonban nem volt kihatása. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság közbenső ítéletét a kifejtett indokok alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Mfv.I.10.485/1999. sz.)