adozona.hu
BH 2000.9.420
BH 2000.9.420
A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi titkot, valamint a munkáltatóra vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amelyek a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelyek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna [Mt. 103. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes munkaviszonyát az alperes 1996. június 28-án rendkívüli felmondással megszüntette a titoktartási kötelezettség megsértésére hivatkozva. Az indokolás szerint a felperes az ügyintézésre átadott, harmadik személyeket illető megbízási szerződéseket illetéktelen személynek átadta, és nem akadályozta meg, hogy azokat fénymásolja, illetve az alperes székhelyéről kivigye.
A felperes keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és az Mt. 100. §-a szerinti anyagi jogk...
BH 2000.9.420 A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzemi titkot, valamint a munkáltatóra vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amelyek a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelyek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járna [Mt. 103. § (3) bek.].
A felperes munkaviszonyát az alperes 1996. június 28-án rendkívüli felmondással megszüntette a titoktartási kötelezettség megsértésére hivatkozva. Az indokolás szerint a felperes az ügyintézésre átadott, harmadik személyeket illető megbízási szerződéseket illetéktelen személynek átadta, és nem akadályozta meg, hogy azokat fénymásolja, illetve az alperes székhelyéről kivigye.A felperes keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítását és az Mt. 100. §-a szerinti anyagi jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.
A megállapított ítéleti tényállás szerint a felperes 1996. június 26-án az általa "külsős" dolgozók részére kiállított megbízási szerződéseket az irodájában lévő íróasztalra tette, ahonnan azokat a "külsősként" ott dolgozó nővére elvette, és azokról fénymásolatot készített. A felperes csoportvezetőjének felszólítására sem adta vissza a fénymásolatokat, azokat magánál tartotta és hazavitte.
A bíróság a felperes magatartását úgy értékelte, hogy az Mt. 103. §-ának (3) bekezdésében előírt lényeges kötelezettségét súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, amikor a rá bízott szerződéseket személyes őrizetéből kiadva, bárki által hozzáférhetővé tette, és bár tudott arról, hogy nővére a szerződéseket fénymásolás céljából elvitte, azt nem akadályozta meg.
A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét - az elsőfokú perköltség leszállítása mellett - helyes indokai alapján helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, amelyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének helyt adó határozat hozatalát kérte. A valóságnak megfelelő tényállásból levont jogi következtetés helyességét vitatta. Álláspontja szerint sem szándékosság, sem súlyos gondatlanság nem állapítható meg terhére, és a kötelezettségszegés jelentős mértékűnek nem minősíthető, mert kimutatható hátrány az alperest nem érte.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A peres iratok alapján megállapítható, hogy az érintett megbízási szerződések a díjazásra vonatkozó adatokon túlmenően egyebek mellett a megbízottak részletes személyi adatait tartalmazták. Minthogy az előbbi adatokról illetéktelen személynek a tudomásszerzése mind a munkáltatóra, mind az érintett személyre nézve hátrányos következménnyel járhat, a felperest ezek tekintetében az Mt. 103. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelezettség terhelte. E lényeges kötelezettségét a felperes a terhére rótt magatartással megszegte.
A felperes vétkessége körében a munkaügyi bíróság által helyesen értékelt körülményeken túlmenően a Legfelsőbb Bíróság utal a felperes saját perbeli nyilatkozatára, amelyből megállapítható, hogy a vele egy szobában dolgozó 2-3 ún. külsős megbízottnak tudomására hozta az őket is érintő szerződések tartalmát, ami "felháborodást keltett a külsős munkatársak körében". Ezzel a figyelemfelhívással is hozzájárult ahhoz, hogy az arra illetéktelen személy a szerződéseket jogosulatlanul magához vegye, illetve elvigye. Ez a magatartása is jelzi, hogy a felperes feltűnő közömbösséggel járt el a munkavégzésével kapcsolatban tudomására jutott információk közlését illetően.
A 27 darab szerződés adataira vonatkozó kötelezettségszegést - az alperes részvénytársaság tevékenységi körére és ennek megfelelően a munkaszerződésben is külön hangsúlyozott titoktartási kötelezettségre figyelemmel - a munkáltató, illetve az eljárt bíróságok helyesen minősítették jelentős mértékűnek.
A felülvizsgálati kérelem tehát a törvényi feltételek hiányára [Mt. 96. § (1) bekezdés a) pont] tévesen hivatkozott.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján - jogszabálysértés hiányában - a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és a felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségei megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a értelmében az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv.I.10.795/1998. sz.)