adozona.hu
BH 2000.9.419
BH 2000.9.419
Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltatótól követelheti a felmondási járandóságot, kárának megtérítését, illetve megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is [Mt. 96. § (1) bek. a) pont, (7) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1995-től állt az alperes alkalmazásában, 1995. július 1-jétől határozatlan időre megbízást kapott a kirendeltségvezető-helyettes munkakörre. 1995. november 1-jétől a kirendeltségvezető munkakört látta el. 1997. március 1-jétől 1998. január 31-ig a felperes táppénzes állományban volt. 1998. március 16-án az alperes visszavonta a kirendeltségvezetői megbízást, a felperest átsorolta, személyi alapbérét és vezetői pótlékát leszállította. Emiatt a felperes egyeztetést kezdeményezett, ma...
BH 2000.9.419 Ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltatótól követelheti a felmondási járandóságot, kárának megtérítését, illetve megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is [Mt. 96. § (1) bek. a) pont, (7) bek.].
A felperes 1995-től állt az alperes alkalmazásában, 1995. július 1-jétől határozatlan időre megbízást kapott a kirendeltségvezető-helyettes munkakörre. 1995. november 1-jétől a kirendeltségvezető munkakört látta el. 1997. március 1-jétől 1998. január 31-ig a felperes táppénzes állományban volt. 1998. március 16-án az alperes visszavonta a kirendeltségvezetői megbízást, a felperest átsorolta, személyi alapbérét és vezetői pótlékát leszállította. Emiatt a felperes egyeztetést kezdeményezett, majd 1998. március 26-án rendkívüli felmondással a munkaviszonyát megszüntette. Ennek indokaként - összefoglalóan - az alperes egyoldalú munkaszerződés-módosítására hivatkozott.Az alperes 1998. március 30-án a rendkívüli felmondást írásbeli nyilatkozatával nem fogadta el. A felperes a munkaügyi bíróságnál benyújtott keresetlevelében a rendkívüli felmondása jogszerűségének megállapítását, ennek alapján felmondási járandóságot és végkielégítést kért.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A munkaügyi bíróság álláspontja szerint arra figyelemmel, hogy a kinevezés visszavonásig szólt, a felperes munkaköre megszűnt, megszűnt továbbá - átszervezés következtében - a munkavégzési helye is. A felek között azonban nem jött létre érvényes közös megegyezés a munkaviszony lényeges tartalmi elemeiről, ezért az érvénytelenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.
Az érvénytelenség azonban nem a munkáltató hibájából állt elő (megfelelő munkakört ajánlott fel a felperesnek, a kinevezésre nézve az alperesnek visszavonási joga állt fenn, a felperes a visszavonás indokát nem vitatta).
A felperes rendkívüli felmondása nem felelt meg az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, ezért a jogszabály (7) bekezdésére alapított követelés alaptalan.
Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében a felperes a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az alperest 484 000 forint megfizetésére kötelezte. Ennek megfelelően rendelkezett a járulékos kérdésekről (kamat, mindkét fokú perköltség, mindkét fokú illeték).
A megyei bíróság álláspontja szerint az Mt. 199. §-ának (2) bekezdése alapján az alperesnek egyeztetést kellett volna kezdeményeznie. Ennek hiányában a megyei bíróság érdemben nem vizsgálta a felperes rendkívüli felmondásának jogszerűségét. Ezért az alperest a kereset szerint marasztalta.
Az alperes a másodfokú bíróság ítélete ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra való utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet az Mt. 199. §-ának (1) és (2) bekezdésébe, és a 202. § (1) bekezdésének c) pontjába ütközik. Közömbös továbbá, hogy melyik fél által benyújtott kereset alapján lehet megállapítani a rendkívüli felmondás jogszerűségét vagy ennek hiányát.
A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a másodfokú ítélet "helybenhagyását" kérte. Érvelésének lényege szerint a jogorvoslattal nem támadott rendkívüli felmondás "jogerőre emelkedik", a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnik. A jognyilatkozat jogszerűségét ezért már nem lehet vitássá tenni. Az alperes jogellenes magatartása azáltal valósult meg, hogy a munkakört, a munkavégzés helyét és a személyi alapbért egyoldalúan módosította.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az Mt. 96. §-ának (7) bekezdése értelmében, ha a munkaviszonyt a munkavállaló szünteti meg rendkívüli felmondással, a munkáltatótól követelheti a felmondási járandóságot, kárának megtérítését, illetve megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. E jogszabály alapján tehát nem a munkáltatónak, hanem a munkavállalónak van igénye (követelése), következésképpen igény hiányában az Mt. 199. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató nem indíthat pert a munkavállaló ellen. Helyesen járt el tehát az elsőfokú bíróság, amikor a felperes (a munkaviszonyt rendkívüli felmondással megszüntető munkavállaló) keresetét érdemben tárgyalta. A kifejtettek miatt a másodfokú bíróságnak az Mt. 199. §-a (2) bekezdésével, továbbá a kereset jogalapja elbírálásának szükségtelenségével kapcsolatos álláspontja téves. Az adott esetben tehát azt kell vizsgálni, hogy a felperes rendkívüli felmondása megfelelt-e az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, és a követelése jogalapjának fennállása esetén az összegszerű igényei alaposak-e.
A másodfokú bíróság - téves jogi álláspontja folytán - a fellebbezést nem érdemben bírálta el. Az új eljárásban ezért a szükséges eljárás mellett érdemben kell vizsgálni a fellebbezésben foglaltakat, és ennek eredményeképpen kell rendelkezni a fellebbezéssel támadott elsőfokú ítéletről.
Mindezek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A felek felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét csupán megállapította, ezek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése]. Ennek során figyelembe kell venni, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmén 29 040 forintot lerótt. (Legf. Bír. Mfv.I.11.013/1998. sz.)