adozona.hu
BH 2000.7.321
BH 2000.7.321
Ha a kollektív szerződésnek a munkáltatónál működő valamely szakszervezet is az alanya, a kollektív szerződés az egyetértése nélkül nem módosítható, illetőleg mondható fel érvényesen. Ha azonban a kollektív szerződést csak a reprezentatív szakszervezetek kötötték meg, az az egyéb szakszervezetek egyetértése nélkül is módosítható [Mt. 33. § (4) és (8) bek., 37. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A kérelmező a "kérelmezett" és az annál képviselettel rendelkező három reprezentatív szakszervezet által 1998. február 17-én megkötött két megállapodás hatálytalanítása iránt terjesztett elő kérelmet.
A kérelmezett kérte a kérelem elutasítását.
A munkaügyi bíróság végzésével elutasította a kérelmet.
Megállapította, hogy a kérelmezettnél 1991 óta működik V. Érdekegyeztető Tanács (VÉT) amelynek szervezetét és működését a kollektív szerződés szabályozza. A kérelmezettnél működő három reprezen...
BH 2000.7.321 Ha a kollektív szerződésnek a munkáltatónál működő valamely szakszervezet is az alanya, a kollektív szerződés az egyetértése nélkül nem módosítható, illetőleg mondható fel érvényesen. Ha azonban a kollektív szerződést csak a reprezentatív szakszervezetek kötötték meg, az az egyéb szakszervezetek egyetértése nélkül is módosítható [Mt. 33. § (4) és (8) bek., 37. § (4) bek.].
A kérelmező a "kérelmezett" és az annál képviselettel rendelkező három reprezentatív szakszervezet által 1998. február 17-én megkötött két megállapodás hatálytalanítása iránt terjesztett elő kérelmet.A kérelmezett kérte a kérelem elutasítását.
A munkaügyi bíróság végzésével elutasította a kérelmet.
Megállapította, hogy a kérelmezettnél 1991 óta működik V. Érdekegyeztető Tanács (VÉT) amelynek szervezetét és működését a kollektív szerződés szabályozza. A kérelmezettnél működő három reprezentatív szakszervezet és a kérelmezett 1998. február 17-én a kollektív szerződés rendelkezéseit - a 15. § b) pontja második, harmadik mondatának, valamint a 4. pont második, harmadik mondatának pótlás nélküli elhagyásával - módosította akként, hogy a VÉT tagjai közül a nem reprezentatív szakszervezeteket kirekesztette. A munkaügyi bíróság megállapította azt is, hogy a kérelmezettnél a három reprezentatív szakszervezet 55,25+25,02+10,85%, az egyéb szakszervezetek 2,94, ezen belül a kérelmező 1,52, a függetlenek 5,14% támogatottsággal rendelkeznek.
E tényállás alapján a kérelmezőnek az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 33. §-a (4) bekezdése alapján nincs kollektívszerződés-kötési jogosultsága, ezért nem volt kollektívszerződés-módosítási jogosultsága sem. A kollektív szerződés módosítása tehát a kérelmező részvétele nélkül jogszerűen történt.
A kérelmező fellebbezése folytán a másodfokú bíróság végzésével a munkaügyi bíróság végzését helytálló indokainál fogva helybenhagyta. Rámutatott, hogy a szakszervezeti jogviták a nemperes eljárás keretébe tartozó jogviták.
A jogerős végzés ellen, annak hatályon kívül helyezése és új eljárás elrendelése iránt a kérelmező terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Eljárási és anyagi jogszabálysértést panaszolt, különösen a nemperes eljárás szabályainak alkalmazása, illetve az Mt. 33. §-a (8) bekezdésének sérelmével a kollektív szerződés módosítása során a tárgyaláson való részvételből történt kizárása miatt.
A kérelmezett kérte a jogerős végzés hatályban tartását.
A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
A felülvizsgálati kérelemben panaszolt eljárási jogszabálysértés nem állapítható meg, mert a kollektívszerződés-kötési jogosultsággal kapcsolatos vita - ideértve a módosítási vitákat is - a törvény értelmében nemperes eljárásra tartozik [Mt. 37. § (4) bekezdés].
Az ügy érdemében az irányadó tényállás alapján nem tisztázott, hogy a később módosított kollektív szerződést mely szakszervezetek kötötték meg. Ha a kollektív szerződésnek a kérelmező is alanya, a kollektív szerződés az egyetértésével történő módosítása vagy felmondása nélkül nem volt érvényesen módosítható. Ha viszont a kollektív szerződést a reprezentatív szakszervezetek kötötték meg a kérelmezettel, azt a kérelmező egyetértése nélkül is módosíthatták. Ebben az esetben az Mt. 33. §-a (8) bekezdésével kapcsolatos tényállás megállapítása szükséges, minthogy e kérdésben a felek előadása egymástól eltér. A kérelmező ugyanis azt állította, hogy őt "a kollektív szerződés módosítását célzó tárgyalástól távol tartották", a kérelmezett viszont arra hivatkozott, hogy "a munkáltató a nem reprezentatív szakszervezetekkel való kapcsolattartást és a szakszervezeti jogosítványok maradéktalan betartását a hatályos törvények szerint biztosítja".
Mindezek tisztázását követően - az előbbiek figyelembevételével - lehet az ügyben érdemi döntést hozni. Erre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a másodfokú bíróság végzését - a munkaügyi bíróság végzésére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, megállapítva a felülvizsgálati eljárás illetékének összegét [Pp. 275. § (3) bekezdés]. (Legf. Bír. Mfv.II.10.239/1999. sz.)