adozona.hu
BH 2000.6.269
BH 2000.6.269
Ha a kollektív szerződés szerint az osztályvezető főorvos munkakörébe nemcsak szakmai irányítási, hanem különböző adminisztratív kötelezettségek is tartoznak, azok teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató annak ellenére vonhatja vissza jogszerűen a vezetői megbízását, hogy nem adott külön munkaköri leírást a részére [1992. évi XXXIII. tv. 23. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1993. november 2-től kapott megbízást az alperes kórház intenzív osztályának vezető főorvosi munkaköre betöltésére. A munkáltatói jogkört gyakorló orvos-igazgató a felperes vezetői megbízását 1997. október 9-én október 15-i hatállyal visszavonta. Az intézkedésben arra hivatkozott, hogy a felperes az ellenőrzési kötelezettségének nem tett eleget, az osztály alkalmazottai nem minden esetben töltötték le a törvényes munkaidejüket, ennek ellenére túlmunkadíj került elszámolásra.
A fel...
BH 2000.6.269 Ha a kollektív szerződés szerint az osztályvezető főorvos munkakörébe nemcsak szakmai irányítási, hanem különböző adminisztratív kötelezettségek is tartoznak, azok teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató annak ellenére vonhatja vissza jogszerűen a vezetői megbízását, hogy nem adott külön munkaköri leírást a részére [1992. évi XXXIII. tv. 23. § (4) bek.].
A felperes 1993. november 2-től kapott megbízást az alperes kórház intenzív osztályának vezető főorvosi munkaköre betöltésére. A munkáltatói jogkört gyakorló orvos-igazgató a felperes vezetői megbízását 1997. október 9-én október 15-i hatállyal visszavonta. Az intézkedésben arra hivatkozott, hogy a felperes az ellenőrzési kötelezettségének nem tett eleget, az osztály alkalmazottai nem minden esetben töltötték le a törvényes munkaidejüket, ennek ellenére túlmunkadíj került elszámolásra.A felperes kérésére adott részletes indokolás szerint az osztályvezető főnővér az 1995. április 1-jétől 1997. február 14-ig tartó időszakban a törvényes munkaidejét nem dolgozta le, jogalap nélkül számfejtettek a részére műszakpótlékot, a törvényes mértéket meghaladóan vett ki "szabadnapokat", továbbá az osztály ügyeleti és készenléti szolgálatának a munkaügy részére adott nyilvántartása nem felelt meg a valóságnak, az ügyelet- és készenléti cseréket nem adminisztrálták, a kimutatások eltértek a jelenléti ívek adataitól és többször a központi nyilvántartástól is.
A felperes keresetében a vezetői megbízása visszavonása jogellenességének megállapítását, vezetői pótléka és kárai megfizetését kérte. Vitatta, hogy az intézkedés indoka jogszerű alapul szolgált a vezetői megbízás visszavonására, kifogásolta a fegyelmi eljárás megindítására előírt határidő elmulasztását, fegyelmi vétség elkövetését. Arra hivatkozott, hogy az osztályvezető főnővér felett az ápolási igazgató gyakorolta a munkáltatói jogkört, a kifizetések és a szabadnapkiadások esetében ő mulasztotta el az ellenőrzési kötelezettséget.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, és perköltség megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította, hogy az osztályon a beosztások elkészítése és ellenőrzése a felperes feladata volt. Az osztályvezető főnővért engedély nélkül 12 órás munkarend szerint osztotta be, de a főnővér az előírt munkaidőt nem töltötte le, a készenléttel és ügyelettel kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségét a felperes nem teljesítette maradéktalanul. Az elsőfokú bíróság mindezeket a vezetői megbízás visszavonása jogszerű indokaként értékelte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet annak helytálló indokainál fogva helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán kiemelte, hogy az intézkedés későbbi részletes indokolása nem áll ellentétben a korábbi rövid indokolással. A perbeli intézkedés jogszerűsége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alperes a főnővértől nem követelte vissza a jogalap nélkül felvett juttatásokat. A másodfokú bíróság kiemelte, hogy a felperesnek mint osztályvezetőnek nemcsak szakmai, hanem adminisztratív és ellenőrzési kötelezettségei is voltak, amiket elmulasztott.
A felperes felülvizsgálati kérelmében annak "megállapítását kérte, hogy a jogerős ítélet jogsértő", mivel a vezetői megbízás visszavonása nem volt okszerű. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok "több releváns" tényt figyelmen kívül hagytak. A felperes nem rendelkezett munkaköri leírással, így nem ismerhette a vele szemben támasztott követelményeket. Az SZMSZ szerint az osztályvezető főnővérek felett az ápolási igazgató gyakorolta a munkáltatói jogokat, és ellenőrizte a főnővérek ápolásszervezői tevékenységét. Más osztályon is dolgoztak a főnővérek 12 órás munkarendben, és erről az ápolási igazgató tudomással bírt. Mindezek értékelésének elmulasztása miatt az ítéletek törvénysértőek.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte.
A jogerős ítélettel megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban eljárási jogszabálysértés hiányában irányadó [Pp. 275. §-ának (1) bekezdése]. Az első- és a másodfokú bíróság a felmerült bizonyítékokat a maguk összességében értékelte és bírálta el, és mindennek kellő indokát adta. Törvénysértést kirívóan okszerűtlen következtetés alapozhat meg, a jogerős ítéletben ilyennek a megállapítására a Legfelsőbb Bíróság nem talált alapot.
Helytállóan állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy a felperesnek a perbeli intézkedésben felhozott munkaköri kötelezettségeiről az intézmény kollektív szerződése rendelkezett [Ksz. 26. §-ának (3)-(4) bekezdései, 29. § (1) bekezdése és 36. § (4)-(5) bekezdései]. Nyilvánvaló, hogy az osztályvezető főorvos felperesnek nemcsak szakmai irányítási, hanem különböző adminisztratív, nyilvántartási, ellenőrzési kötelezettségei is voltak, ezért a munkaköri leírás hiányára alaptalanul hivatkozott. Az ügyelettel, a készenléttel kapcsolatos adminisztrálási kötelezettségről a felperes által is ismert, 1996. május 31-i orvos-igazgatói utasítás rendelkezett, a nyilvántartásban a kórház által az osztályoknak kiadott nyomtatványt rendszeresítettek. A felperes tehát a vezetői kötelezettségei ismeretének hiányára nem hivatkozhat, az ápolási igazgatónak a főnővérekkel kapcsolatos szakmai irányítási és ellenőrzési feladatai pedig nyilvánvalóan nem érintik a munkahelyi vezetőnek (az osztályvezető főorvosnak) az adott osztály vezetésével összefüggő, más jellegű kötelezettségeit.
A vezetői megbízás visszavonásáról rendelkező munkáltatói intézkedés a rendes és a rendkívüli munkaidővel kapcsolatos előírások betartása, illetve ellenőrzése elmulasztását, az emiatti többletkifizetéseket rótta a felperes terhére. Mindezeket a főnővér 12 órás munkarendjének az intézményvezetés általi ismerete nem befolyásolja, ezért erre a felülvizsgálati kérelem ugyancsak alaptalanul hivatkozott.
A bizonyítékok alapján az eljárt bíróságok megalapozottan állapították meg az intézkedés valós és okszerű voltát, a felülvizsgálati kérelem tehát alaptalanul hivatkozott jogsértésre.
A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte a felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére. A 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a ételmében a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.021/1999. sz.)