BH 2000.6.267

A közalkalmazottnak a jogviszonyán kívüli magatartása, amennyiben az közvetlenül és valóságosan hat a jogviszonyára, és az alkalmazója érdekszféráját hátrányosan befolyásolja, az alkalmatlanságra alapított felmentés jogszerű indoka lehet. A törvényen alapuló gyakorlat ugyanis a felektől a jogviszony fennállása alatt jóhiszemű és tisztességes eljárást kíván meg, és ha a közalkalmazott magatartása ezeknek a kívánalmaknak hosszabb időn keresztül nem felel meg, és emiatt lehetetlen a vele való együttműködés, a

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes az alperes egyetemi klinikáján adjunktus. 1997 decemberében könyve jelent meg, amely az egyetem építkezéseivel, az egyetem vezetésével foglalkozó, a sajtóban megjelent cikkeit és az azokra adott válaszokat tartalmazta, valamint a felperes ahhoz fűzött véleményét.
Az alperes rektora felszólította a felperest, hogy a rágalmazó állításait vonja vissza, az alperest, annak érintett testületeit és vezetőit kövesse meg, nyilatkozatát pedig juttassa el mindazon médiáknak, amelyek a rágalm...

BH 2000.6.267 A közalkalmazottnak a jogviszonyán kívüli magatartása, amennyiben az közvetlenül és valóságosan hat a jogviszonyára, és az alkalmazója érdekszféráját hátrányosan befolyásolja, az alkalmatlanságra alapított felmentés jogszerű indoka lehet. A törvényen alapuló gyakorlat ugyanis a felektől a jogviszony fennállása alatt jóhiszemű és tisztességes eljárást kíván meg, és ha a közalkalmazott magatartása ezeknek a kívánalmaknak hosszabb időn keresztül nem felel meg, és emiatt lehetetlen a vele való együttműködés, a jogviszony alkalmatlanság címén megszüntethető, mert az alkalmasság kérdése nem szűkíthető a szűken vett munkavégzésre [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2. § (3) bek., Mt. 3. § (1) bek., 103. § (1) bek. c) pont, 56/1994. (XI. 10.) AB hat.].
A felperes az alperes egyetemi klinikáján adjunktus. 1997 decemberében könyve jelent meg, amely az egyetem építkezéseivel, az egyetem vezetésével foglalkozó, a sajtóban megjelent cikkeit és az azokra adott válaszokat tartalmazta, valamint a felperes ahhoz fűzött véleményét.
Az alperes rektora felszólította a felperest, hogy a rágalmazó állításait vonja vissza, az alperest, annak érintett testületeit és vezetőit kövesse meg, nyilatkozatát pedig juttassa el mindazon médiáknak, amelyek a rágalmazó, becsületsértő kijelentéseit megjelentették. A felperes ettől elzárkózott, mert írásával személy szerint senkit sem akart megbántani.
Az alperes rektora 1998. január 24. napjával kezdődő hat hónapos felmentési idővel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát, mert magatartásával alkalmatlanná vált a munkakörének ellátására.
A felperes a felmentés hatályon kívül helyezése és a további foglalkoztatása iránt a sikertelen egyeztetést követően keresetet indított.
A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes jogviszonya megszűnésének időpontját módosította, a keresetet ezt meghaladóan elutasította, mert a felmentésben foglaltak valóságát és az intézkedés okszerűségét bizonyítottnak találta. A felperes magatartásával megsértette az Mt. 3. §-ának (1) és (3) bekezdésében, a 103. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat, valamint a kollektív szerződésnek az információadás rendjét szabályozó rendelkezéseit. A felperes az általa állított tények valóságáról részben nem győződött meg, részben az egyszeri, 1991-ben elkövetett mulasztást az azóta végrehajtott építkezésekre is vonatkoztatta. Állításai összességükben alkalmasak voltak az egyetem tekintélyének csorbítására, az egyetem működéséről és gazdálkodásáról elmarasztaló vélemény kialakítására. A felperes a felmentést az intézkedésben megjelölt időpont után vette át, erre tekintettel a munkaügyi bíróság módosította a jogviszony megszűnésének időpontját.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett részében helybenhagyta, mert a felperes a gyógyító, nevelő munka zavartalan menetéhez szükséges személyes kapcsolattartásra alkalmatlanná vált.
A ítélet hatályon kívül helyezése és a közalkalmazotti jogviszonyának helyreállítása iránt a felperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mert az eljárt bíróságok az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 30. §-a (1) bekezdésének d) pontját indokolatlanul kiterjesztő módon alkalmazták. A megjelent könyvben az egyetem, az egyetemi tanács működéséről alkotott véleményt, ezek kifejezésre juttatásának módja sem ad alapot annak megállapítására, hogy az egyetemi adjunktusi munkaköri feladatai ellátására tartósan alkalmatlanná vált, illetőleg a munkáját nem végezte megfelelően. Bíráló nyilatkozatai jogilag nem függnek össze az oktató és tudományos, gyógyító munkát végző orvos foglalkozási, alkalmazási megítélésével. A jobbító szándékú véleménynyilvánítás nem kifogásolható tulajdonság. A jogerős ítélet feltételezéseken alapul, az ismertté vált és tisztázott magatartása az alperes oktató, tudományos vagy gyógyító tevékenységét hátrányosan nem befolyásolta. Ha az alperest sérelem érte, annak szankcionálására nem a munkajog, hanem a polgári és a büntetőjog eszközei szolgálnak.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes felmentését az alperes a közalkalmazotti jogviszonyán kívül tanúsított magatartására alapította, mert ezzel - álláspontja szerint - alkalmatlanná vált a munkakörének ellátására.
A munkáltató a közalkalmazottal szemben a jogviszonyon kívül tanúsított magatartása miatt - szorosan vett kivételektől eltekintve - munkáltatói jogkörben intézkedést nem tehet. Az Alkotmánybíróság a Kjt. korábban hatályban volt ilyen kivételes rendelkezésének alkalmazásával kapcsolatban rámutatott, hogy a magánszférához való jog, az önmegvalósítás joga, a személyiség szabad kibontakozása és az autonómia védelme megköveteli az Alkotmány 8. §-ának (1) bekezdésében írt szempontok érvényesülését, vagyis azt, hogy az állam az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tartsa tiszteletben és védelmezze. E pozitív alkotmányi rendelkezést is figyelembe véve, a közalkalmazotti jogviszonyhoz méltatlan, munkahelyen kívüli magatartás csak akkor járhat az alkalmazotti viszonyt sújtó jogkövetkezményekkel (fegyelmi felelősség), ha a magatartás az alkalmazó érdekszféráját hátrányosan befolyásolja, és ha az közvetlenül és valóságosan hat a közalkalmazotti jogviszonyra, a közalkalmazott státusára, beosztásának társadalmilag is fontos lényegi elemeire. Ezek hiányában az alapjog-korlátozás szükségtelen és aránytalan beavatkozást jelent a közalkalmazott magánszférájába, autonóm személyiségi jogaiba, így alkotmányosan megengedhetetlen [56/1994. (XI. 10.) AB határozat]. Az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak megfelelően a közalkalmazottnak a jogviszonyon kívüli magatartása, amennyiben az közvetlenül és valóságosan hat a jogviszonyára, és az alkalmazója érdekszféráját hátrányosan befolyásolja, az alkalmatlanságra alapított felmentés jogszerű indoka lehet. Ennek az is feltétele, hogy a közalkalmazott a magatartása folytán bizonyítottan tartósan képtelen legyen a munkakörrel kapcsolatos feladatainak ellátására.
A felperes a kellően alá nem támasztott kritikáját az arra adott válaszok után is fenntartotta, azt további, az alperesre és más közalkalmazottakra sértő megjegyzéseivel kiegészítve könyv alakban is megjelentette. Az alperes belső szabályzata lehetőséget adott arra, hogy a felperes az általa kifogásolt jelenségekre az alperes testületeinek figyelmét felhívja, illetőleg választ kérjen. A felperes ezt a lehetőséget felhívás ellenére nem vette igénybe, ehelyett a sajtóhoz fordult. Az alperes ez ellen nem lépett fel, csak akkor kért az őt ért sérelem miatt jogvédelmet, amikor a felperes a korábbi cikkeit könyv alakjában is megjelentette. Munkáltatói intézkedést a felperessel szemben akkor tett, amikor a sértő nyilatkozatok visszavonásától elzárkózott. Bár a felmentés jogszerűsége szempontjából nem értékelhető, de a felperes tényleges szándékára utal, hogy a felmentését követően a hozzájárulásával a könyvet más kiadó is meg kívánta jelentetni.
A Kjt. 2. §-ának (3) bekezdése szerint az Mt.-nek a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató és a közalkalmazott a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során köteles együttműködni. A 103. § (1) bekezdésének c) pontja szerint a közalkalmazott köteles a munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását, vagy helytelen megítélését ne idézze elő. A törvényen alapuló gyakorlat a felektől a jogviszony fennállása alatt jóhiszemű és tisztességes eljárást kíván meg. Ha a közalkalmazott magatartása ezeknek a kívánalmaknak hosszabb időn keresztül nem felel meg, és emiatt lehetetlen a vele való együttműködés, a jogviszonya alkalmatlanság címén megszüntethető, mert az alkalmasság kérdése nem szűkíthető a szűken vett munkavégzésre.
A perben az alperes a felmentés indokát bizonyította, jogerős ítéletet ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
A felperesnek pervesztessége folytán meg kell térítenie az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.098/1999. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.