adozona.hu
BH 2000.4.177
BH 2000.4.177
A határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel megszüntethető. E jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetőleg nyilatkozatot írásba kell foglalni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a felek a jogviszonyt meg kívánják szüntetni [1992. évi XXXIII. tv. 25. § (2) bek. a) pont, 2. § (3) bek., Mt. 87. § (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperest határozott időre, 1997. március 9. napjától előreláthatólag 1997. december 31. napjáig terjedő időre gondozónő munkakörbe nevezte ki az alperes napi négyórás részmunkaidővel. Az alperes később a felperest teljes munkaidőben kívánta foglalkoztatni, de ő ettől elzárkózott, mert másutt szintén részmunkaidőben foglalkoztatták.
A felperes 1997. május 9. napján átvette az alperestől a közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéses megszüntetéséről kiállított nyomtatványt, valamint a...
BH 2000.4.177 A határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel megszüntethető. E jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetőleg nyilatkozatot írásba kell foglalni. A nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a felek a jogviszonyt meg kívánják szüntetni [1992. évi XXXIII. tv. 25. § (2) bek. a) pont, 2. § (3) bek., Mt. 87. § (2) bek.].
A felperest határozott időre, 1997. március 9. napjától előreláthatólag 1997. december 31. napjáig terjedő időre gondozónő munkakörbe nevezte ki az alperes napi négyórás részmunkaidővel. Az alperes később a felperest teljes munkaidőben kívánta foglalkoztatni, de ő ettől elzárkózott, mert másutt szintén részmunkaidőben foglalkoztatták.A felperes 1997. május 9. napján átvette az alperestől a közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéses megszüntetéséről kiállított nyomtatványt, valamint az elszámolólapot, az utóbbit alá is írta.
A felperes a sikertelen egyeztetést követően keresetet indított az alperes ellen a közalkalmazotti jogviszonyából le nem töltött időre járó illetményének megfizetése iránt, mert a jogviszonyának megszüntetéséhez nem járult hozzá.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert a bizonyítékokból a jogviszony közös megegyezéssel történt megszüntetésére következtetett.
A felperes fellebbezése nyomán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatva az alperest 102.773,-Ft és kamatai megfizetésére kötelezte. A megyei bíróság szerint a felperes által aláírt okiratból nem tűnik ki, hogy a felek között a jogviszony közös megegyezéssel szűnt volna meg, ezért az alperesnek a Kjt. 27. §-ának (2) bekezdése alapján meg kell fizetnie a felperes le nem töltött időre járó illetményét.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyása iránt az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, mert a közös megegyezést az Mt. 87. §-ának (2) bekezdésének megfelelően írásba foglalták. A TÁKISZ által rendszeresített, két lapból álló nyomtatvány nem mindegyik lapját kell aláírni, elegendő, ha a közalkalmazott az elszámolásról szólót aláírja, amint azt a felperes is tette.
A felperes ellenkérelme a jogerős határozat hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyt a Kjt. 25. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint közös megegyezéssel meg lehet szüntetni.
Az Mt.-nek a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó 87. §-ának (2) bekezdése szerint a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetőleg nyilatkozatot írásba kell foglalni. A kialakult gyakorlat szerint a nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnni, hogy a felek a jogviszonyt meg kívánják szüntetni.
A perben a Pp. 164. §-ának (1) bekezdésére tekintettel az alperesnek kellett bizonyítania, hogy a jogviszony a felperessel kötött megállapodás következtében szűnt meg. Az alperes a megállapodás tényét nem tudta bizonyítani. A megyei bíróság helyesen utalt arra, hogy az elszámolólap aláírása ennek bizonyítására nem alkalmas, mert abból a jogviszony megszűnésének jogcíme nem tűnik ki. Az, hogy a felperes az elszámolólappal együtt a kizárólag az alperes akaratát kifejező és általa aláírt, a megszüntetésről kiállított nyomtatványt is átvette, a jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez való hozzájárulását nem bizonyítja. A jogszabály szerinti eljárást nem bizonyítja, hogy az alperes a két nyomtatványt egy okiratként kezelte.
A körülményekből a közalkalmazotti jogviszony tényleges, a felek akaratának megfelelő, de az írásbeliséget nélkülöző közös megegyezéses megszüntetésére sem lehet következtetni, mert a felperes az előírt határidőn belül egyeztetést kért.
A jogerős ítélet jogszabálysértés nélkül kötelezte az alperest a felperes illetményének megfizetésére, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
Az alperes pervesztes lett, ezért meg kell térítenie a felperes felülvizsgálati eljárási költségét, de személyes illetékmentességére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. (Legf. Bír. Mfv.II.10.573/1998. sz.)