adozona.hu
BH 2000.4.176
BH 2000.4.176
A közszolgálati jogviszonynak a munkáltató által történt megszüntetése önmagában nem szünteti meg a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 71. § (2) bek. c) pont, Mt. 113. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1996. január 20. napjára felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát, majd ugyanarra a napra felmondta a vele kötött tanulmányi szerződést.
A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 129.276,-Ft és kamata megfizetésére kötelezte tanulmányi költség címén. A munkaügyi bíróság szerint az alperes lényeges szerződésszegést követett el, amikor a felperes harmadik félévi tanulmányaihoz csak részben, a negyedik félévihez egyáltalán nem adta ...
BH 2000.4.176 A közszolgálati jogviszonynak a munkáltató által történt megszüntetése önmagában nem szünteti meg a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 71. § (2) bek. c) pont, Mt. 113. § (1) bek.].
Az alperes 1996. január 20. napjára felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát, majd ugyanarra a napra felmondta a vele kötött tanulmányi szerződést.A felperes keresete alapján a munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 129.276,-Ft és kamata megfizetésére kötelezte tanulmányi költség címén. A munkaügyi bíróság szerint az alperes lényeges szerződésszegést követett el, amikor a felperes harmadik félévi tanulmányaihoz csak részben, a negyedik félévihez egyáltalán nem adta meg a vállalt támogatást. A felek a tanulmányi szerződést nem tették függővé a közszolgálati jogviszony fennállásától, ezért a felperes a szerződésszegésből eredő kárát érvényesíthette.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, vitatta a felperes követelésének jogalapját, valamint összegszerűségét.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a marasztalási összeget 34.992,-Ft-ra leszállította. A megyei bíróság álláspontja szerint az Mt. 113. §-ának (1) bekezdésében meghatározott speciális kártérítési szabály a Ptk. 339. §-ával szabályozott általános polgári jogi kártérítési felelősséggel egyező tartalmú, vagyis az alperes akkor felel, ha jogellenes és felróható magatartásával okozati összefüggésben okozott kárt a felperesnek. A jogviszony megszüntetése nem volt jogellenes, ezért az alperesnek nem róható fel, hogy a jogviszony megszűnése után a vállalt kötelezettségeit nem kívánja teljesíteni. A tanulmányi szerződés a célját és rendeltetését a közszolgálati jogviszony hiányában nem tudja betölteni.
Mind a munkáltató, mind a munkavállaló mentesülhet a szerződés teljesítése alól, és a felmondásnak lehetnek olyan okai, amelyek felróhatóság hiányában nem eredményeznek kártérítési kötelezettséget. A megyei bíróság ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság két eseti döntésére is hivatkozott. Mindezek alapján az alperes nem köteles a felmondást követően a negyedik félév költségeit megtéríteni.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A tanulmányi szerződésben nem rögzítették, hogy a támogatás a közszolgálati jogviszony fennállásától függ. A megyei bíróság által hivatkozott jogesetekből nem vonható le olyan következtetés, hogy az alperes a jogviszony megszüntetését követően a tanulmányi szerződést is megszüntethette volna. A létszámleépítéskor az alperes figyelembe vehette volna, hogy a tanulmányi szerződésből milyen kötelezettségei vannak.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A közszolgálati jogviszonynak a munkáltató által történt megszüntetése önmagában a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségeket nem szünteti meg. Ezzel kapcsolatban helyesen utalt arra a megyei bíróság, hogy a szerződés megkötését követően bekövetkezhetnek olyan körülmények, amelyekre tekintettel valamelyik fél a szerződést felmondhatja, mentesülve ezzel vállalt kötelezettségei alól. Mentesülésre vezet az is, ha a szerződés teljesítése lehetetlenül. A megyei bíróság által hivatkozott eseti döntések ilyen, a munkavállaló egészségi állapotának megváltozása miatt bekövetkezett lehetetlenülésre vonatkoztak, amikor a munkavállaló objektív okból nem teljesíthette a vállalt kötelezettségét.
A perbeli esetben az alperes szerződésszerű teljesítése nem lehetetlenült. A közszolgálati jogviszonynak az alperes részéről történt megszüntetése ugyanis ilyennek nem tekinthető. A közszolgálati jogviszony megszüntetésére nem a felperes magatartása, hanem az alperes érdekkörében felmerült körülmény adott okot, ezért az alperes a tanulmányi szerződést a vállalt támogatás biztosítása nélkül jogszerűen nem mondhatta fel.
Téves a megyei bíróságnak az az álláspontja, hogy önmagában a közszolgálati jogviszony megszüntetése következtében a tanulmányi szerződés felmondása jogszerű volt. Ennek elfogadása esetén a munkáltató mentesülhetne szerződéses kötelezettségei alól, ha a munkaviszonyt a munkavállaló személyével össze nem függő okból megszünteti, és a megszüntetést később nem hatálytalanítják. Ebben a körben a Ptk.-nak a szerződésen kívüli károkozásra vonatkozó 339. §-a egyébként sem alkalmazható: a munkáltató szerződésszegésének következményeiről az Mt.-nek a Ktv. 71. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján a közszolgálati jogviszonyban is alkalmazandó 113. §-ának (1) bekezdése alapján kell dönteni.
Az alperes szerződésszegése miatt a felperest kár érte: neki kellett fedezni azokat a költségeket, amelyek teljesítését az alperes vállalta, valamint a tanulmányai miatt távol töltött időre nem kapott díjazást.
Az alperesnek ezt meg kell térítenie, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróság jogszabálynak megfelelő ítéletét helybenhagyta.
Az alperesnek a pervesztessége miatt meg kell térítenie a felperes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költségét, míg a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.656/1998. sz.)