adozona.hu
BH 2000.3.127
BH 2000.3.127
A közalkalmazott részére az illetményéről részletes elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a közalkalmazott a kiszámítás helyességét, valamint az illetményből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja [1992. évi XXXIII. tv. (a továbbiakban: Kjt) 2. § (3) bek., Mt. 160. §].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes keresetét, amelyben az alperesnek tizenharmadik havi illetmény megfizetésére kötelezését kérte, a munkaügyi bíróság ítéletével elutasította. A munkaügyi bíróság megállapította, hogy a felperes az 1995. évre járó külön juttatást már a tárgyév novemberében felvette.
A felperes fellebbezése nyomán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az alperest 16.550,-Ft és kamatai megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság szerint az alperes nem tudta aggálytal...
A felperes fellebbezése nyomán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az alperest 16.550,-Ft és kamatai megfizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság szerint az alperes nem tudta aggálytalanul bizonyítani, hogy a felperes 1995. novemberében az egyhavi illetményének megfelelő összeget a külön juttatás fejében vette fel. A jegyzéken a kifizetés jogcímét utólag javította ki az alperes a felperes és egy munkatársa tekintetében, a többi közalkalmazott prémiumként vette fel a juttatást, más bizonyítást nem kért.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Tartalmában a másodfokú bíróság által megállapított tényállást támadta, mert a javított okirat is alkalmas a bizonyításra, valamint a tanúvallomást mint további bizonyítékot mellőzte.
A felperes kérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az alperes a kifizetés megtörténtét egy javított átvételi jegyzékkel kívánta bizonyítani. A javítás időpontja bizonytalan, de egyszerű ránézéssel is megállapítható, hogy más kéztől származik, mint az eredeti jegyzék, amely még a többi dolgozóhoz hasonlóan tüntette fel a kifizetés jogcímét a felperes esetében is. Ezt a körülményt, valamint hogy az alperes egyéb bizonyítást a perben nem ajánlott fel, a másodfokú bíróság akként értékelte, hogy az alperes a felperes igényével szemben nem bizonyította annak korábbi kielégítését. A mérlegeléssel megállapított tényállás nem okszerűtlen, ezért ahhoz a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban kötve van [Pp. 270. § (1) bekezdés]. A tanúvallomás mellőzésére alaptalanul hivatkozott az alperes, mert a perben tanúbizonyítás nem volt, az alperes ilyet nem kért.
Az Mt.-nek - az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 2. §-ának (3) bekezdése szerint - a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó 160. §-a szerint a közalkalmazott részére az illetményéről részletes elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a közalkalmazott a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Az alperes ilyen elszámolásra a perben nem hivatkozott, a javított átvételi jegyzék ezt tartalmi valóság esetén sem pótolja.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperesnek a felülvizsgálattal kapcsolatban költsége nem volt, ezért arról nem kellett rendelkezni. Az alperes személyes költségmentességet élvez, ezért a felülvizsgálati kérelmén szükségtelenül lerótt 5000,-Ft illetéket az illetékhivataltól visszaigényelheti.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.587/1998. sz.)