adozona.hu
BH 2000.1.32
BH 2000.1.32
A rendkívüli felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő az azonos vagy hasonló jellegű kötelezettségszegések esetén az utolsó kötelezettségszegés tudomásra jutásával veszi kezdetét. Ennek számításánál a munkavállaló magatartásáról való tudomásszerzés időpontja az irányadó [Mt. 96. § (1) bek. a) pont, (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes ügyintéző munkakörben fennállt, határozatlan idejű munkaviszonyát az alperes 1996. május 8-án rendkívüli felmondással megszüntette. Ennek indokaként az utasítások megszegését, az alperes gazdasági érdekének veszélyeztetését, a felperes közömbös, érdektelen magatartását jelölte meg.
Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság határozata folytán a munkaügyi bíróság új eljárásban járt el.
A felperes a keresetét azzal tartotta fenn, hogy csupán a jogellenesség megállapítását kérte az alperes telj...
BH 2000.1.32 A rendkívüli felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő az azonos vagy hasonló jellegű kötelezettségszegések esetén az utolsó kötelezettségszegés tudomásra jutásával veszi kezdetét. Ennek számításánál a munkavállaló magatartásáról való tudomásszerzés időpontja az irányadó [Mt. 96. § (1) bek. a) pont, (4) bek.].
A felperes ügyintéző munkakörben fennállt, határozatlan idejű munkaviszonyát az alperes 1996. május 8-án rendkívüli felmondással megszüntette. Ennek indokaként az utasítások megszegését, az alperes gazdasági érdekének veszélyeztetését, a felperes közömbös, érdektelen magatartását jelölte meg.Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság határozata folytán a munkaügyi bíróság új eljárásban járt el.
A felperes a keresetét azzal tartotta fenn, hogy csupán a jogellenesség megállapítását kérte az alperes teljesítése miatt.
A munkaügyi bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Bizonyítottnak találta a felperes terhére rótt mulasztást és az érdektelen, közömbös magatartás. Emiatt a rendkívüli felmondás - álláspontja szerint - jogszerű.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az indokolásban kifejtette, hogy a felperes terhére a jelentős kötelezettségszegés kétséget kizáróan megállapítható, elmulasztotta a biztonságos hitelkihelyezéssel kapcsolatos kötelezettségei teljesítését, és a jelzésre vonatkozó utasítások végrehajtását.
A háromnapos szubjektív határidő elmulasztását a másodfokú bíróság azért nem állapította meg, mert a munkáltató a felperes 1996. május 6-i nyilatkozatából szerzett tudomást a kötelezettségszegésekről.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú ítélet megváltoztatását, és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte a jogellenesség kimondása tekintetében. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság döntése azért ütközik az Mt. 96.§-ának (1) bekezdésébe, mert munkaköri leírással nem rendelkezett, konkrét munkaköri kötelezettséget csak ez vagy munkaszerződés állapíthat meg. Az alperes nem várhatott el jelzési kötelezettségteljesítést, mert ez az adott esetben az Mt. 104. §-ának (2) bekezdésénél szigorúbb, tehát jogellenes követelmény lenne. Az alperes továbbá túllépte - a Sallai György ügyében történt felelősségre vonás folytán szerzett tudomásszerzése miatt - a háromnapos szubjektív határidőt, tehát a rendkívüli felmondás ez okból is jogellenes.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
Az egységes bírói gyakorlat szerint az azonos vagy hasonló jellegű kötelezettségszegések esetén a rendkívüli felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő az utolsó kötelezettségszegés tudomásra jutásával veszi kezdetét. Ennek számításánál a felperes magatartásáról való tudomásszerzés időpontja az irányadó. Ennek megfelelt a megyei bíróság Pp. 206. §-ának (1) bekezdése szerinti mérlegelése, amelyben kifejtette, hogy a felperes beismerése, illetve a cégvizsgálat eredménye alapján történt meg a munkáltatói jogkörgyakorló tudomásszerzése. Nincs konkrét bizonyíték arra, hogy S. Gy. ügye kapcsán a tudomásszerzés a felperes tekintetében is megtörtént. Ezért a felülvizsgálati kérelemnek a szubjektív határidővel kapcsolatos álláspontja téves.
A felperes az 1993. szeptember 1-jén aláírt "nyilatkozatban" arra vállalt kötelezettséget, hogy a tudomására jutott szabálytalanságokat jelenti "feletteseinek", illetve az ilyeneket a tőle elvárható határozottsággal megakadályozza. E kötelezettsége mellett a felperesnek az Mt. 104. §-ának (2) bekezdése szerint kellett eljárnia, tehát a károkozás veszélyére a felettese (utasítást adó) figyelmét fel kellett volna hívnia. A peres iratok nem tartalmaznak bizonyítékot arra nézve, hogy a felperes a károkozás tekintetében az említett kötelezettségének eleget tett. Téves továbbá a felülvizsgálati kérelemnek a munkaköri kötelezettséggel kapcsolatos álláspontja is, mivel az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a munkáját - egyebek mellett - a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal volt köteles végezni. A felperesnek a munkaköre jellegéből következően nem kellett részletesen tudomására hozni a feladatai minden részletszabályát, továbbá a perben nem vitatta, hogy a munkavégzés szabályos módjáról tudomása volt. Az pedig, hogy a kötelezettségszegéseket a felperes folyamatosan, jobb tudomása ellenére a saját előadása szerint is a felettese utasítására elkövette, a súlyosan gondatlan magatartását megalapozza. A jelzési kötelezettség elmulasztása, illetve a szabálytalan munkavégzésben való folyamatos részvétel tehát jogszerű indoka volt az alperes rendkívüli felmondásának az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint, következésképpen a jogerős ítéletben az Mt. 96. §-ába ütköző törvénysértés nincs.
A kifejtettek miatt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.
A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.I.10.615/1998. sz.)