adozona.hu
BH 2000.1.31
BH 2000.1.31
Ha a kollektív szerződés meghatározott magatartások tanúsítása esetére hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását helyezi kilátásba, ez nem zárja ki, hogy a munkáltató - amennyiben a rendes felmondás előfeltételei fennállnak - a hátrányos jogkövetkezmény helyett rendes felmondással szüntesse meg a munkavállaló munkaviszonyát [Mt. 89. § (1) bek., 109.§ (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkaviszonyának rendes felmondással történt megszüntetése ellen terjesztett elő keresetlevelet és a felmondás jogellenessége miatt - a munkaviszony helyreállítása nélkül - az erre megállapított jogkövetkezmények alkalmazását kérte.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felek között 1988. április 20-án jött létre munkaviszony. Ennek alapján a felperes 1995. január 1-jétől végzett őrportá...
BH 2000.1.31 Ha a kollektív szerződés meghatározott magatartások tanúsítása esetére hátrányos jogkövetkezmény alkalmazását helyezi kilátásba, ez nem zárja ki, hogy a munkáltató - amennyiben a rendes felmondás előfeltételei fennállnak - a hátrányos jogkövetkezmény helyett rendes felmondással szüntesse meg a munkavállaló munkaviszonyát [Mt. 89. § (1) bek., 109.§ (1) és (2) bek.].
A felperes a munkaviszonyának rendes felmondással történt megszüntetése ellen terjesztett elő keresetlevelet és a felmondás jogellenessége miatt - a munkaviszony helyreállítása nélkül - az erre megállapított jogkövetkezmények alkalmazását kérte.Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a felek között 1988. április 20-án jött létre munkaviszony. Ennek alapján a felperes 1995. január 1-jétől végzett őrportásként munkát mindaddig, amíg az alperes 1997. március 1-jével kezdődő és április 20-ával lejáró felmondási idővel megszüntette a munkaviszonyát. A felmondás indokolása szerint a felperes 1997. február 5-én a portaszolgálati utasítást megszegte. A munkavégzését az utóbbi időben gondatlanság és szakszerűtlenség jellemezte, amire szóban többször figyelmeztették. Konkrétan: a felperes mint térmester ellenőrzés nélkül engedett ki egy tehergépkocsit. Ez az indokolás valónak bizonyult, ezért utasította el a keresetet.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Rámutatott, hogy adott esetben a rakodást követő ellenőrzés és az ennek megtörténtét a portával közlő értesítés elmaradt, ezért a portán szolgálatot teljesítő felperesnek fokozottan kellett volna arra ügyelnie, hogy a gépkocsit ellenőrizze, és csupán annak megtörténte után engedhette volna ki a gépkocsit a telephelyről. A felperes azonban ezt az alapvető kötelezettségét nem teljesítette.
A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének helyt adó új határozat meghozatala iránt, a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy az alperes felmondása megsértette a kollektív szerződés 26.1 pontját, amely szerint a munkáltató kötelezettségszegés esetén rendkívüli felmondást, illetve figyelmeztetést, jutalommegvonást alkalmazhat, ezért a rendes felmondás jogszabálysértő. Állította, hogy a rendes felmondás nem volt okszerű, hiszen a ponyvázott gépkocsit az áruforgalmi ellenőrnek kellett volna ellenőriznie. Rendeltetésellenes joggyakorlást panaszolt amiatt, hogy az áruforgalmi ellenőrzést elmulasztó munkavállalóval szemben nem alkalmazott hasonló jogkövetkezményt az alperes. Végül vitatta, hogy a felmondásnak a többszöri figyelmeztetésre vonatkozó indoka valósága bebizonyosodott volna.
Az alperes csatlakozó felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, mellyel elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését, másodlagosan annak hatályban tartását kérte. Elsődleges kérelmét arra alapította, hogy a jogorvoslati tájékoztatást a felperes 1997. február 21-én vette át, és egyeztetés nélkül augusztus 18-án terjesztette elő a keresetlevelét.
A felülvizsgálati kérelem, valamint a csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A jogerős ítélet a tényállást a törvénynek megfelelően, a felmerült bizonyítékok összességében való értékelésével és meggyőződése szerint történő elbírálásával állapította meg, ezt kellően indokolta, ezért a megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó [Pp. 275. § (1) bekezdés].
A tényállás szerint az alperes 1997. február 21-én közölt rendes felmondásának indokolása való és okszerű. E tényállás a felperessel közölt rendes felmondást megalapozza.
A kollektív szerződésnek a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott pontja az 1992. évi XXII. törvény (Mt.) 109. §-ával kapcsolatos szabályokat állapítja meg. Ezek azonban nem zárják ki, hogy ha a rendes felmondás előfeltételei fennállnak, annak alapján a munkáltató hátrányos jogkövetkezmény helyett rendes felmondást alkalmazzon.
Téves az áruforgalmi ellenőr kizárólagos felelősségére történő hivatkozás is, mert ilyen ellenőrzésnek az áruforgalmi ellenőrnél történő jelentkezés esetén van helye, az adott esetben azonban a gépkocsivezető ezt elmulasztotta. Éppen emiatt esett súlyosabb megítélés alá a felperesnek az a kötelezettségszegése, amellyel az áruforgalmi ellenőrzés hiányában kötelező részletesebb portai ellenőrzést elmulasztotta. A kifejtettek szerint az áruforgalmi ellenőrnél a gépkocsivezető nem jelentkezett, ezért ő az irányadó tények szerint nem követett el kötelezettségszegést, és rendeltetésellenes joggyakorlásról sem lehet szó. Végül a többszöri figyelmeztetést a felperes beismerte a munkaügyi bíróság előtt történt meghallgatása során, ennek meg nem történtére tehát nem hivatkozhat.
A csatlakozó felülvizsgálati kérelem a per megszüntetésére irányult. Ez nem volt alapos, mert az alperes perbeli ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, és erre tekintettel az egyeztetés elmaradását és a késedelmet a munkaügyi bíróság elfogadottnak tekintette.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét - jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta, és úgy rendelkezett, hogy mindegyik fél maga viseli a saját költségét (Pp. 275/A. §, 81. §).
(Legf. Bír. Mfv.II.10.601/1998. sz.)