adozona.hu
BH 1999.12.578
BH 1999.12.578
A közalkalmazottat érintő fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő megtartása szempontjából azt kell vizsgálni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mikor intézkedett a vizsgálóbiztos kijelöléséről. Ha ez a fegyelmi vétség elkövetéséről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül megtörtént, az eljárás megindítására vonatkozó határidő nem sérül, noha a vizsgálóbiztos az értesítést a határidő eltelte után kapja meg [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 46. § (3) bek., 47. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű felperest elbocsátás, a II. rendű felperest az előremeneteli rendszerben történő várakozási idő meghosszabbítása fegyelmi büntetéssel sújtotta az alperes fegyelmi tanácsa.
A felperesek keresete alapján a munkaügyi bíróság ítéletével a fegyelmi határozatokat hatályon kívül helyezte, és az alperest az I. rendű felperes elmaradt illetményének megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság szerint az alperes a fegyelmi jogkörét jogellenesen a vizsgálóbiztosra ruházta át azzal, hogy az ...
BH 1999.12.578 A közalkalmazottat érintő fegyelmi eljárás megindítására nyitva álló határidő megtartása szempontjából azt kell vizsgálni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mikor intézkedett a vizsgálóbiztos kijelöléséről. Ha ez a fegyelmi vétség elkövetéséről való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül megtörtént, az eljárás megindítására vonatkozó határidő nem sérül, noha a vizsgálóbiztos az értesítést a határidő eltelte után kapja meg [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 46. § (3) bek., 47. § (1) bek.].
Az I. rendű felperest elbocsátás, a II. rendű felperest az előremeneteli rendszerben történő várakozási idő meghosszabbítása fegyelmi büntetéssel sújtotta az alperes fegyelmi tanácsa.A felperesek keresete alapján a munkaügyi bíróság ítéletével a fegyelmi határozatokat hatályon kívül helyezte, és az alperest az I. rendű felperes elmaradt illetményének megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság szerint az alperes a fegyelmi jogkörét jogellenesen a vizsgálóbiztosra ruházta át azzal, hogy az eljárás megindításáról nem a jogkör gyakorlója, hanem a vizsgálóbiztos értesítette a felpereseket. Az alperes túllépte az eljárás megindítására megszabott határidőt is. A II. rendű felperes ügyében eljárt fegyelmi tanács nem volt szabályszerűen megalakítva.
Az ítéletnek az I. rendű felperesre vonatkozó része ellen az alperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság ítéletével megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét, és az I. rendű felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes 1993. december 9. napján szerzett tudomást arról, hogy az I. rendű felperes fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi eljárás megindításáról 1994. január 5. napján intézkedett, amikor a vizsgálóbiztost a kijelölésről értesítette. A vizsgálóbiztos január 7. napján értesítette az I. rendű felperest az eljárás megindításáról. Nem eshet az alperes terhére, hogy a küldeményt az I. rendű felperes a határidő eltelte után vette át.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyása iránt az I. rendű felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy az alperes igazgatóhelyettese, aki később az ügy vizsgálóbiztosa volt, már 1993. december 6. napján tudomást szerzett a terhére rótt vétségről. Ettől számítva a vizsgálóbiztos késve értesítette az eljárás megindításáról. A munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi jogkörét jogellenesen a vizsgálóbiztosra ruházta azzal, hogy az eljárás megindításáról nem ő, hanem a vizsgálóbiztos értesítse.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati eljárásban arról kellett dönteni, hogy a tudomásszerzéstől számítandó határidő szempontjából mit kell a fegyelmi eljárás megindításán érteni, valamint van-e jelentősége a megindításról szóló értesítés kézbesítése időpontjának.
Az 1992. évi XXXIII. tv-nek (Kjt.) a fegyelmi vétség elkövetésekor hatályban volt 46. §-ának (3) bekezdése szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a vétség elkövetésétől számított egy év, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vétség elkövetésének alapos gyanújáról való tudomásszerzésétől számított egy hónap eltelt.
A 47. § (2) bekezdése szerint a fegyelmi eljárás során vizsgálatot kell tartani, amelynek lefolytatására a fegyelmi eljárás megindítója vizsgálóbiztost jelöl ki a munkáltatónak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, ennek hiányában magasabb besorolású közalkalmazottai közül.
Az előző rendelkezések egybevetéséből arra kell következtetni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást a vizsgálóbiztos kijelölésével és vizsgálatra való utasításával indítja meg. A határidő megtartása szempontjából ezért azt kell vizsgálni, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója mikor intézkedett a vizsgálóbiztos kijelöléséről. Ha ez a tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül megtörtént, az eljárás megindítására vonatkozó határidő nem sérül, amennyiben az értesítést a vizsgálóbiztos a határidő eltelte után kapja meg. Kétség esetén azonban a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy határidőben kijelölte a vizsgálóbiztost. A határidő szempontjából nincs jelentősége, ha az eljárás megindításáról a vizsgálóbiztos értesíti az eljárás alá vont közalkalmazottat, de időközben az egy hónap eltelik.
Amennyiben a tudomásszerzés időpontjának az I. rendű felperes által megjelölt időpontot kellene tekinteni, az alperes ehhez képest is határidőn belül indította meg a fegyelmi eljárást. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fegyelmi jogkört gyakorló igazgató a kötelezettségszegés alapos gyanújáról ekkor még nem szerzett tudomást.
Az a körülmény, hogy a fegyelmi eljárás megindításáról nem a munkáltatói jogkör gyakorlója, hanem a vizsgálóbiztos értesítette az I. rendű felperest, nyilvánvalóan nem minősül a fegyelmi jogkör átruházásának, időpontjának pedig a kifejtettek szerint nincs jelentősége.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és az I. rendű felperest az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.538/1998. sz.)