adozona.hu
BH 1999.12.576
BH 1999.12.576
Ha a munkahelyi körülmények a munkavállaló olyan egészségkárosodásához vezethetnek, amely - a jellegénél fogva - nem vagyoni kártérítés követelésére is alapot adhat, a bíróságnak részletes bizonyítási eljárás lefolytatásával kell megállapítania, hogy a kár nyilvánvalóan a munkahelyi körülmények folytán következett be [Mt. 174. § (1) és (4) bek., 177. § (2) bek., Pp. 177. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes betanított munkásként 1987-től állt az alperes alkalmazásában. A munkája végzése során a kezén kisebb-nagyobb sérüléseket szerzett, amelyet nem jelentett az alperesnek. A felperes 1995. szeptember 9-én és 1997. május 6-án elvetélt.
A felperes a módosított keresetében az alperesnek 500.000 forint nem vagyoni kártérítésben való marasztalását azért kérte, mert a munkahelyi körülmények olyan egészségkárosodást (toxoplazma-fertőzés) okoztak, amelyek két esetben vetéléshez vezettek.
A ...
BH 1999.12.576 Ha a munkahelyi körülmények a munkavállaló olyan egészségkárosodásához vezethetnek, amely - a jellegénél fogva - nem vagyoni kártérítés követelésére is alapot adhat, a bíróságnak részletes bizonyítási eljárás lefolytatásával kell megállapítania, hogy a kár nyilvánvalóan a munkahelyi körülmények folytán következett be [Mt. 174. § (1) és (4) bek., 177. § (2) bek., Pp. 177. § (1) bek.].
A felperes betanított munkásként 1987-től állt az alperes alkalmazásában. A munkája végzése során a kezén kisebb-nagyobb sérüléseket szerzett, amelyet nem jelentett az alperesnek. A felperes 1995. szeptember 9-én és 1997. május 6-án elvetélt.A felperes a módosított keresetében az alperesnek 500.000 forint nem vagyoni kártérítésben való marasztalását azért kérte, mert a munkahelyi körülmények olyan egészségkárosodást (toxoplazma-fertőzés) okoztak, amelyek két esetben vetéléshez vezettek.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. A döntése indokolásában kifejtette: az első vetélés összefüggésben állhatott a felperes munkahelyi körülményeivel, a második azonban nem (orvos szakértői vélemény).
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. A megyei bíráság megállapította - egyebek mellett - azt, hogy a felperes sérüléseiről írásbeli dokumentum nem készült, az pedig, hogy a munkája jellegénél fogva a keze sérülhet, nem bizonyítja, hogy a fertőzés a munkahelyén keletkezett.
A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a keresetének megfelelő döntés meghozatalát, másodlagosan a megyei bíróság új eljárásra való utasítását kérte. Jogszabálysértésként a betegség foglalkozási eredete tekintetében az Mt. 174. §-a (1) bekezdésének megsértését jelölte meg, mivel álláspontja szerint az okozati összefüggés bizonyítást nyert. Eljárásjogi jogszabálysértésként pedig a következő szabályok megsértését panaszolta: Pp. 164. § (1) bekezdés, 165. §, 180. § (3) bekezdés, 182. § (3) bekezdés, 206. § (1) bekezdés.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az alperes a perben nem vitatta, hogy a felperes munkavégzése együtt járt azzal, hogy a kezén kisebb-nagyobb sérülések keletkeztek, továbbá azt sem, hogy ez másoknál is előfordult. Érvelését arra alapította, hogy a felperes máshol is szerezhette a toxoplazma-fertőzést, illetve a terhességmegszakadásoknak a fertőzésen kívül más oka is lehetséges.
A felperes keresetében megjelölt károkozó magatartások időpontjára figyelemmel a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy a károkozás a munkaviszonyával összefüggésben következett be [Mt. 174. § (4) bekezdés]. A bizonyítási eljárás eredménye alapján hitelt érdemlően megállapítható, hogy a kézsérülés a felperest a munkaköri feladatai ellátása körében érte. Ennek tényét az alperes nem vitatta, továbbá nincs jelentősége annak, hogy a felperes kézsérüléseit írásbeli dokumentumok bizonyítják-e vagy sem. Minden apróbb sérülés jelentése életszerűtlen és lehetetlen. Az alperes pedig nem bizonyította, hogy a tényleges munkavédelmi oktatás keretében előírt-e valamit a felperesnek a szóban lévő sérülések jelentéséről. A bizonyítási teherre vonatkozó szabályból következően egyébként az alperest terhelte volna annak bizonyítása, hogy a felperes kézsérülése a munkahelyen nem keletkezhetett, ennek azonban - a fent kifejtettek következtében - az adott esetben nincs jelentősége.
A Pp. 177. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság szakértőt rendel ki, ha a perben jelentős valamely tény vagy körülmény megítéléséhez nincs meg a különleges szakértelme. Az elsőfokú bíróság által beszerzett igazságügyi szülész-nőgyógyász szakértő véleménye alapján és a bíróság különleges szakértelmének hiányában a másodfokú bíróság megalapozatlanul állapította meg a kereset jogalapjának hiányát a következők miatt.
1. A perbeli bizonyítékokból nem lehet aggálytalanul megállapítani, hogy a felperes mikortól meddig szenvedett a toxoplazma-fertőzésben, figyelemmel arra, hogy a szakértői vélemény lelet részében az utolsó dátum 1996. november 20-a, a szakértői vélemény 1997. június 19-én kelt, a felperest azonban "1997 tavaszára" újabb ellenőrzésen való megjelenésre szólította fel a kórház.
2. A szakértői vélemény példálózó jelleggel sorolta fel a szóban lévő fertőzés keletkezésének egyes lehetőségeit, nem nyilatkozott azonban arról, hogy a fertőzés keletkezhetett-e a felperes munkakörülményei között, ott szerzett kézsérülések útján.
3. Hitelt érdemlő bizonyíték és az összes orvosi dokumentum beszerzésének hiánya miatt nem lehet aggálytalannak tekinteni azt a szakértői véleményt, hogy a felperes a második terhességmegszakadás időpontjában a toxoplazma-fertőzésből gyógyultnak volt tekinthető.
4. A károkozó magatartás és a kár között közvetett okozati összefüggés is fennállhat, amely megalapozhatja a kártérítési felelősség fennállását. Ennélfogva szükség esetén arról is állást kell foglalnia a bíróságnak, hogy ha az első fertőzés volt az első terhességmegszakítás oka, utóbbi után műtéti szövődmények léptek fel, és ezek okozták a második vetélést, mi zárja ki az első ok (toxoplazma-fertőzés) és a második következmény (második vetélés) közötti okozati összefüggést (szakvélemény utolsó mondata).
A kifejtettek miatt a jogerős ítélet megalapozatlanul találta helyesnek az elsőfokú bíróság ugyancsak megalapozatlan döntését. Ezért a szakértői véleményt - a toxoplazma-fertőzés tekintetében szükség esetén más szakértő bevonásával - ki kell egészíteni a tényállás hiánytalan feltárása céljából az 1-4-ig kifejtettek tekintetében. Ennek alapján lehet aggálytalanul állást foglalni a felperes keresetéről. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét - a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően - hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
A felek felülvizsgálati eljárási költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét csupán megállapította, ezek viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt [Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése]. (Legf. Bír. Mfv.I.10.599/1998. sz.)