adozona.hu
BH 1999.12.575
BH 1999.12.575
I. A törvény szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Az ilyen igény sem fizetési meghagyással, sem keresettel nem érvényesíthető, a munkáltató fizetési felszólításával szemben a munkavállaló indíthat keresetet a mentesítés érdekében [Mt. 162. § (3) bek.]. II. A munkáltatónak az ilyen tartozás megfizetése tekintetében fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmét a munkaügyi bíróságnak el kell uta
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes 1996. október 21. napjától 1997. február hó 28. napjáig értékesítési vezetőként állt a felperes alkalmazásában. A munkaszerződése szerint jutalékos rendszerben dolgozott: a munkaviszony első két hónapjára garantált jutalék illette meg, ezt követően a tényleges teljesítés alapján volt jogosult jutalékra, a teljes munkaidő ledolgozása esetén legalább a minimálbér mértékének megfelelően.
A felperes több esetben felszólította az alperest, hogy a munkaviszonya megszűnése miatt térítse ...
BH 1999.12.575 I. A törvény szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. Az ilyen igény sem fizetési meghagyással, sem keresettel nem érvényesíthető, a munkáltató fizetési felszólításával szemben a munkavállaló indíthat keresetet a mentesítés érdekében [Mt. 162. § (3) bek.].
II. A munkáltatónak az ilyen tartozás megfizetése tekintetében fizetési meghagyás kibocsátására irányuló kérelmét a munkaügyi bíróságnak el kell utasítania, illetőleg a munkavállaló ellentmondása folytán perré alakult eljárást meg kell szüntetnie [Pp. 130. § (1) bek. f) pont, 157. § a) pont].
Az alperes 1996. október 21. napjától 1997. február hó 28. napjáig értékesítési vezetőként állt a felperes alkalmazásában. A munkaszerződése szerint jutalékos rendszerben dolgozott: a munkaviszony első két hónapjára garantált jutalék illette meg, ezt követően a tényleges teljesítés alapján volt jogosult jutalékra, a teljes munkaidő ledolgozása esetén legalább a minimálbér mértékének megfelelően.A felperes több esetben felszólította az alperest, hogy a munkaviszonya megszűnése miatt térítse vissza a részére kifizetett többletjutalékot. A sikertelen felszólításokat követően a felperes fizetési meghagyással érvényesítette 49.541,-Ft követelését. Az eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult. Az alperes a felperessel szemben 23.124,-Ft erejéig viszontkeresetet indított az 1997. februárra esedékes járandósága és 1.306,-Ft jutalékkülönbözet megfizetése iránt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperest 49.541,-Ft és kamatai megfizetésére kötelezte, a viszontkeresetet pedig elutasította. Kifejtette, hogy a felperes jutalékszabályzata szerint a munkaviszony hat hónapon belül történt megszüntetése esetén a garantált jutalékot is figyelembe kell venni a tényleges teljesítés elszámolásánál, ezért a felperes keresete alapos, ezzel szemben az alperes a viszontkeresetét nem támasztotta alá bizonyítékokkal.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - lényegében annak indokaival egyetértve - helybenhagyta.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet: elsődlegesen a felperes keresetének elutasítását és a viszontkeresetének megfelelő marasztalását kérte, másodlagosan - ha a felperes keresete alapos - a viszontkeresettel érvényesített követelésének a beszámítását. A felperes keresetével kapcsolatban a munkaszerződés egyes kikötéseinek semmisségére hivatkozott, mert a költségtérítés és a garantált jutalék nem vehető figyelembe a munkabér elszámolásánál. Az eljárt bíróságok iratellenesen állapították meg, hogy a viszontkeresetével kapcsolatban nem hivatkozott bizonyítékra.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
1. A felperes munkabér-túlfizetésből eredő tartozást érvényesített az alperessel szemben. Az Mt. 162. §-ának (3) bekezdése szerint a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. A kialakult és egységes gyakorlat szerint az ilyen igény sem fizetési meghagyással, sem keresettel nem érvényesíthető, a munkáltató fizetési felszólításával szemben a munkavállaló indíthat keresetet a mentesítése érdekében.
A munkaügyi bíróságnak a felperes fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmét a Pp. 316. §-ának (1) bekezdése alapján, a 130. §-a (1) bekezdésének f) pontjában írt okból el kellett volna utasítani, illetőleg az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárást a Pp. 157. §-ának a) pontja alapján meg kellett volna szüntetni. A megyei bíróság akkor járt volna el helytállóan, ha a pert ebben a részében megszünteti.
2. Az alperes az ellentmondásában és a viszontkeresetében megjelölte, hogy milyen címen követel munkabért a felperestől, erre nézve munkabér-elszámolást is csatolt.
Tekintettel arra, hogy a felperes rendelkezik a jutalék elszámolására vonatkozó iratokkal, őt terhelte volna az általa kiállított okirattal szemben a viszontkeresettel érvényesített igény megalapozatlanságának bizonyítása. A felperes által csatolt iratokból nem számítható ki pontosan az általa támasztott igény összegszerűsége, illetőleg a perben tett nyilatkozatai annak ellentmondanak, ezért az alperes viszontkeresetének cáfolására nem alkalmasak.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, a felperes keresete tekintetében a pert megszüntette, és az alperes viszontkeresetének elbírálására az elsőfokú bíróságot utasította.
Az alperes a felperes keresete tekintetében pernyertes lett, ennek arányában perköltség illeti meg. Az eljárás ebben a részében illetékmentes [1990. évi XCIII. tv. 57. §-a (1) bekezdésének a) pontja], ezért arról nem kellett rendelkezni.
Az alperes viszontkeresete tekintetében a Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a felek költségét és a felülvizsgálati eljárás illetékét csak megállapította, annak viseléséről az új eljárás során hozott határozattal kell dönteni.
Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a felperes a fizetési meghagyás iránti kérelmén tévesen lerótt 2.000,-Ft illetéket az illetékhivataltól visszaigényelheti.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.441/1998. sz.)