adozona.hu
BH 1999.11.531
BH 1999.11.531
I. A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabálytól eltérő személyi illetmény állapítható meg. Ez jelentheti azt, hogy a köztisztviselő a besorolása alapján megállapítható illetményt meghaladó mértékű illetményt kap a személyi illetmény megállapítása folytán, de azt is, hogy a vezetői illetmény mértékével megegyező alapilletményt nemcsak a vezetői megbízás tartamára, hanem a megbízás esetleges visszavonására tekintet nélkül kapja [1992. é
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes jegyzője megbízta a felperest, hogy 1995. április 3. napjától vezesse az Egészségügyi Irodát, amíg az irodavezető munkakört betöltik. A feladat ellátásáért havi 44.100,-Ft helyettesítési díjat állapított meg a részére. A helyettesítés alatt a felperes csoportvezetői megbízása ideiglenesen szünetelt.
Az irodavezetői munkakört az alperes 1995 júniusában betöltötte, a felperes az irodavezetői megbízás visszavonásáról és az új megbízásról nem kapott értesítést. A felperesről kiállítot...
BH 1999.11.531 I. A kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek a törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabálytól eltérő személyi illetmény állapítható meg. Ez jelentheti azt, hogy a köztisztviselő a besorolása alapján megállapítható illetményt meghaladó mértékű illetményt kap a személyi illetmény megállapítása folytán, de azt is, hogy a vezetői illetmény mértékével megegyező alapilletményt nemcsak a vezetői megbízás tartamára, hanem a megbízás esetleges visszavonására tekintet nélkül kapja [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 42. § (5) bek.].
II. Elírás esetén nincs szükség az intézkedés megtámadására, mert a nyilvánvaló elírás nem sorolható a megtámadásra okot adó akarathibák körébe, az a kijavításnak megfelelő értelmezéssel is orvosolható (Mt. 7. §).
Az alperes jegyzője megbízta a felperest, hogy 1995. április 3. napjától vezesse az Egészségügyi Irodát, amíg az irodavezető munkakört betöltik. A feladat ellátásáért havi 44.100,-Ft helyettesítési díjat állapított meg a részére. A helyettesítés alatt a felperes csoportvezetői megbízása ideiglenesen szünetelt.Az irodavezetői munkakört az alperes 1995 júniusában betöltötte, a felperes az irodavezetői megbízás visszavonásáról és az új megbízásról nem kapott értesítést. A felperesről kiállított adatlap szerint 1995. július 1. napjától a beosztása irodavezető-helyettes.
Az alperes jegyzője az önkormányzat rendeletére hivatkozással 1995. október 5. napján a felperes 47.700,-Ft alapilletményét 58.300,-Ft-ra emelte. Ugyanezen a napon a jegyző a polgármester egyetértésével a felperesnek mint irodavezető-helyettesnek a régi 58.300,-Ft-os alapilletmény helyett 88.000,-Ft személyi illetményt állapított meg.
Az alperes 1996. május 22. napján fegyelmi eljárást indított a felperes ellen, és az irodavezetői-helyettesi megbízását visszavonta. 1996. június 5. napján átsorolta a felperest és az alapilletményét 58.300,-Ft-ban állapította meg.
A felperes az illetményét érintő besorolás hatálytalanítása iránt keresetet indított.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert az alperes a személyi illetmény megjelölést tévedésből alkalmazta, az valójában vezetői illetmény volt az irodavezető-helyettesi megbízására tekintettel. Az alperes a megbízás visszavonását követően a vezetői illetményt is visszavonhatta.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság az ítéletével az alperes 1996. június 5. napján kelt átsoroló intézkedésének az illetmény csökkentésre vonatkozó részét hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a felperes személyi illetménye 88.000,-Ft. A másodfokú bíróság szerint az alperes jegyzője a polgármesterrel egyetértésben személyi illetményt állapított meg a felperes részére, ezt a felperes elfogadta, az alperes ehhez a jognyilatkozatához kötve van, mivel azt tévedés címén nem támadta meg. A bíróság az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) rendelkezései és az önkormányzati rendelet egybevetésével is arra következtetett, hogy az alperes a felperes részére személyi illetményt állapított meg. A megállapított illetmény személyi jellegét nem érinti, hogy az összegében az illetményrendszerre vonatkozó szabályok szerint a vezetőt megillető illetménytől nem tér el.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránt az alperes felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Ktv. 4. §-ának, 42. §-a (5) bekezdésének, valamint az önkormányzati rendelet 11. és 12. §-ainak megsértésére hivatkozással. Változatlanul állította, hogy a személyi illetmény megjelölés elírás volt, valójában az önkormányzati rendeletnek megfelelő vezetői illetményt kapott a felperes, ami a megbízás tartamára illette meg. A polgármester nem jóváhagyta az intézkedést, hanem egyetértett ezzel, ami nyelvtani értelemben mást jelent, mint amit a Ktv. a személyi illetmény megállapításával kapcsolatban előír.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A perben arról kellett dönteni, hogy a felperes részére 88.000,-Ft-ban meghatározott alapilletmény személyi illetménynek minősül-e, vagy az valójában a vezetői megbízására tekintettel megállapított illetmény, az intézkedésben a személyi illetményre utalás elírás-e.
Az alperes által közölt besorolási értesítések egyértelműen arra utalnak, hogy a felperes részére 1995. október 5. napján a tartam meghatározása nélkül személyi illetményt állapítottak meg.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint, eltérően a jogerős ítélet indokolásában kifejtettektől, elírás esetén nincs szükség az intézkedésnek az Mt. 7. §-a szerinti megtámadására, mert a nyilvánvaló elírás nem sorolható a megtámadásra okot adó akarathibák körébe, az a kijavításnak megfelelő értelmezéssel is orvosolható. A körülményekből ítélve azonban elírásról nincs szó. A felperes először az iroda vezetésére kapott megbízást. Az irodavezető-helyettesi megbízás első írásos nyoma a periratokból megállapíthatóan a felperes 1995. október 5-i átsorolása, vagyis ettől kezdődően tekinthető a vezető beosztás ellátójának. Ekkor a beosztására tekintettel személyi illetményt állapított meg a részére az alperes jegyzője, amellyel a polgármester egyetértett. Nincs jelentősége annak, hogy a polgármester nem jóváhagyta az átsorolást, hanem egyetértett vele, mert a meglévő nyelvtani különbségek ellenére a nyilatkozat az arra jogosult hozzájárulását tartalmazza a jegyző intézkedéséhez. A Ktv. 42. §-a (5) bekezdésének d) pontjában előírt követelményt a polgármester ellenjegyzése kielégíti.
A Ktv. 42. §-a (5) bekezdésének bevezető mondata szerint a kimagasló teljesítményt nyújtó köztisztviselőnek az e törvényben meghatározott illetményrendszerre vonatkozó szabályoktól eltérő személyi illetmény állapítható meg. Az eltérést a gyakorlatban az szokta jelenteni, hogy a köztisztviselő a besorolása alapján megállapítható illetményt meghaladó mértékű illetményt kap a személyi illetmény megállapítása folytán. Eltérést jelent azonban az is, ha a vezetői illetmény mértékével megegyező alapilletményt nem a vezetői megbízás tartamára kapja a köztisztviselő, hanem a megbízás esetleges visszavonására tekintet nélkül.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mert az a jogszabályoknak megfelelt.
A felperes az ellenkérelmében akként nyilatkozott, hogy perköltségigényt nem terjeszt elő, ezért a Legfelsőbb Bíróság a pervesztes alperes marasztalását mellőzte. Az alperes személyes illetékmentessége folytán a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.523/1998. sz.)