adozona.hu
BH 1999.11.529
BH 1999.11.529
A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással és a jogorvoslatra vonatkozó kioktatással érvényesítheti. Csak a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét érvényesítheti közvetlenül a bíróság előtt [Mt. 162. § (3) bek., 173. § (1) bek., 6. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az I. rendű alperes 1978. február 29-én, a II. rendű alperes 1993. szeptember 30-án létesített programvezető munkakörben munkaviszonyt a felperessel. A felperes az I. rendű alperessel 1990. augusztus 22-én tanulmányi szerződést kötött számítógéprendszer-programozói tanfolyam elvégzésére. A szerződésben a felperes vállalta, hogy az 1990. szeptember 1-jétől 1993. június 30-ig tartó tanulmányai időtartamára biztosítja az alperesnek a foglalkozásokon való részvételét és a tanfolyam idején felmerü...
BH 1999.11.529 A munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással és a jogorvoslatra vonatkozó kioktatással érvényesítheti. Csak a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét érvényesítheti közvetlenül a bíróság előtt [Mt. 162. § (3) bek., 173. § (1) bek., 6. § (3) bek.].
Az I. rendű alperes 1978. február 29-én, a II. rendű alperes 1993. szeptember 30-án létesített programvezető munkakörben munkaviszonyt a felperessel. A felperes az I. rendű alperessel 1990. augusztus 22-én tanulmányi szerződést kötött számítógéprendszer-programozói tanfolyam elvégzésére. A szerződésben a felperes vállalta, hogy az 1990. szeptember 1-jétől 1993. június 30-ig tartó tanulmányai időtartamára biztosítja az alperesnek a foglalkozásokon való részvételét és a tanfolyam idején felmerülő költségeket. Az alperes vállalta, hogy ennek ellenében három évig dolgozik a tanulmányok befejezése után a felperesnél alkalmazási programozói munkakörben. Az I. rendű alperes a tanulmányait 1993 júliusában elvégezte, a szakdolgozatát 1995. október 13-án védte meg, és felsőfokú számítástechnikai szakképesítést igazoló oklevelet szerzett.A felperes 1995 folyamán új számítástechnikai rendszer alkalmazását vezette be. Ennek érdekében tanfolyamot szervezett. Az elvégzendő tanfolyamra 1995. október 19-én tanulmányi szerződést kötött - többek között - az I. rendű és a II. rendű alperessel. Ennek alapján az I. rendű alperes két, a II. rendű alperes három tanfolyamsorozat eredményes elvégzését, valamint azt vállalta, hogy az oklevél megszerzése után négy évig számítástechnikai programozó II. munkakörben a felperesnél dolgozik. A felperes vállalta, hogy biztosítja az alpereseknek a foglalkozásokon és a vizsgákon történő részvételét és az I. rendű alperes 324.000 forintos, a II. rendű alperes 504.000 forintos tanfolyami költségét. A tanfolyamokat az alperesek 1995 decemberében elvégezték, majd a munkaviszonyukat 1996. január 30-án írásban felmondták. Az I. rendű alperes munkaviszonya 1996. március 15-én, a II. rendű alperesé 1996. március 1-jén szűnt meg a felperesnél.
A felperes fizetési felszólításban hívta fel az alpereseket a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő követelései megfizetésére.
Az I. rendű alperes visszafizetési kötelezettségét az 1990-ben kötött tanulmányi szerződés alapján 104.842 forintban állapította meg. Arra hivatkozott, hogy a diplomája megszerzésétől, 1995. október 13-tól a munkaviszonya megszűnéséig csak öt hónapot dolgozott az általa vállalt három évvel szemben. Az 1995-ben kötött szerződés alapján 327.015 forint tartozást állapított meg a tanfolyami díj és a nettó átlagkereset-térítés alapján.
A II. rendű alperessel szemben ugyanilyen indokokkal 504.000 forint tandíjtérítés és 44.240 forint átlagkereset figyelembevételével 548.240 forint visszajáró térítést állapított meg, amelyből az alperes által ledolgozott 2,5 hónapra tekintettel 529.702 forint követelést érvényesített.
A sikertelen egyeztetést követően a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében a felperes a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségek megszegése címén az
I. rendű alperest 420.020 forint, a II. rendű alperest 519.702 forint megfizetésére kérte kötelezni.
Mindkét alperes kérte a kereset elutasítását. Az I. rendű alperes arra hivatkozott, hogy az első tanulmányi szerződésből eredő kötelezettségének a 11.837 forint visszafizetésével eleget tett, mivel a tanfolyam elvégzésétől a szakdolgozata megvédéséig a felperes már semmit nem teljesített, még a megvédés díját is maga fizette ki. A második szerződéssel kapcsolatban mindkét alperes arra hivatkozott, hogy kénytelen volt megkötni a tanulmányi szerződést, mert egyrészt nem tudta volna az új ismeretek hiányában ellátni a feladatát, másrészt ellenkező esetben a felperes a munkaviszonyukat felmondta volna. A szerződés az Mt. 111. §-ának b) pontjába ütközik, érvénytelen, ezért abból eredő kötelezettségük nem áll fenn. Sérelmezték azt is, hogy a néhány hetes tanfolyam fejében négy év kötelezettségvállalást kötött ki a felperes.
A munkaügyi bíróság az ítéletével mindkét alperessel szemben elutasította a felperes keresetét, és perköltségben marasztalta.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte az ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő határozat hozatalát.
A másodfokú bíróság az ítéletével részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és kötelezte az I. rendű alperest 327.015 forint és kamatai, a II. rendű alperest 519.701 forint és kamatai tanulmányi szerződésből eredő tartozás címén történő megfizetésére. Az ezt meghaladó keresetre nézve az elsőfokú ítéletet - kivéve a perköltségre vonatkozó rendelkezést - helybenhagyta.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és "megfelelő új határozat hozatala", vagy "az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása" iránt az alperesek terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet. Indokolásuk szerint a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 173. §-ának (4) bekezdését, a felperes szubjektív tanújának vallomását fogadta el az alperesek egymást alátámasztó nyilatkozataival szemben. A bíróság nem adta indokát, miért nem látta bizonyítottnak, hogy a felperes kötelezte őket a szerződés megkötésére. Egzisztenciájuk elvesztésének veszélye miatt voltak kényszerhelyzetben, ezért nem önkéntesen kötöttek tanulmányi szerződést. A négy év lekötelezés nem áll arányban a kapott támogatás mértékével.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Az Mt. 162. §-ának (3) bekezdése értelmében a munkáltató a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő tartozásainak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással érvényesítheti. A munkáltatónak ezt az intézkedését jogorvoslati felhívással kellett volna az Mt. 6. §-ának (3) bekezdése szerint ellátnia, miután csak a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét érvényesítheti közvetlenül a bíróság előtt [Mt. 173. §-ának (1) bekezdése]. A fizetési felszólítás ellen az alperesek indíthattak volna pert.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a pert a Pp. 275 §-ának (2) bekezdése és 157. §-ának a) pontja alapján - utalással a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének g) pontjára, az érdemi felülvizsgálat mellőzésével - megszüntette.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.427/1998. sz.)