adozona.hu
BH 1999.11.527
BH 1999.11.527
Az a munkavállaló, akinek tudomása van arról, hogy - a raktáros hiánya folytán - a szükséges alkatrész biztosítása nem akadálymentes, és tudja, hogy csak rövid időre elegendő alkatrész áll rendelkezésre, súlyosan gondatlan, a következmények tekintetében feltűnően közömbös magatartást tanúsít azáltal, hogy nem teszi meg a szükséges intézkedéseket. Ez a magatartása alapul szolgál a rendkívüli felmondásra [Mt. 96. § (1) bek. a) pont].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1977-től termelésprogramozóként állt az alperes alkalmazásában. Az alperes 1996. október 5-én a felperes munkaviszonyát - összefoglalóan az olajkályhagyártás szériafelelőseként elkövetett súlyos, gondatlan kötelezettségszegések miatt - rendkívüli felmondással megszüntette.
A felperes a keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása mellett a munkaviszonya helyreállításának mellőzését, végkielégítést és elmaradt munkabért kért.
A munkaügyi bíróság az ítéletével...
BH 1999.11.527 Az a munkavállaló, akinek tudomása van arról, hogy - a raktáros hiánya folytán - a szükséges alkatrész biztosítása nem akadálymentes, és tudja, hogy csak rövid időre elegendő alkatrész áll rendelkezésre, súlyosan gondatlan, a következmények tekintetében feltűnően közömbös magatartást tanúsít azáltal, hogy nem teszi meg a szükséges intézkedéseket. Ez a magatartása alapul szolgál a rendkívüli felmondásra [Mt. 96. § (1) bek. a) pont].
A felperes 1977-től termelésprogramozóként állt az alperes alkalmazásában. Az alperes 1996. október 5-én a felperes munkaviszonyát - összefoglalóan az olajkályhagyártás szériafelelőseként elkövetett súlyos, gondatlan kötelezettségszegések miatt - rendkívüli felmondással megszüntette.A felperes a keresetében a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása mellett a munkaviszonya helyreállításának mellőzését, végkielégítést és elmaradt munkabért kért.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította. A döntése indokolásának lényege szerint a felperes terhére rótt kötelezettségszegések bizonyítottságuk folytán alkalmasak voltak a rendkívüli felmondás jogszerű gyakorlására.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - helyes indokainál fogva, azok megismétlése nélkül - helybenhagyta. A fellebbezés folytán kifejtette, hogy a felperes nem tartotta be a vezérigazgatói utasításban szereplő határidőket, továbbá az égőgyűrűk tekintetében a kellő gondosságot, körültekintést is elmulasztotta.
A másodfokú bíróság ítélete ellen, annak hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetpontosítása szerinti döntés meghozatala iránt a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. Álláspontja szerint a rendkívüli felmondásban terhére rótt kötelezettségszegések elkövetését iratellenesen állapították meg a bíróságok. A jogerős ítélet továbbá azért ütközik az Mt. 96. §-ának (1) bekezdésébe, mert a vezérigazgatói utasítás pontatlansága miatt a "súlyos felróhatóság" jogszerűen nem állapítható meg.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a másodfokú bíróság ítéletének hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felperes nem vitatta, hogy a rendkívüli felmondásnak a termeléskieséssel kapcsolatos indoka összefüggött azzal, hogy a folyamatos gyártáshoz szükséges alkatrészek nem voltak meg hiánytalanul a perbeli napon. A felperes azt sem tette vitássá, hogy a szériafelelősi munkaköre magában foglalta az említettek biztosítását. A védekezésének lényege szerint a tevékenységét szabályozó utasítás még csak "próbaképpen" volt hatályban, illetve a személyétől független körülmények (raktároshiány, targoncás magatartása stb.) okozták a termeléskiesést.
Az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a munkavállaló köteles - egyebek mellett - a munkáját a tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal végezni. E kötelezettség folytán a felperesnek - függetlenül attól, hogy a szóban lévő külön utasítás hatálybalépését az alperes a perben minden kétséget kizáróan nem tudta bizonyítani - gondoskodnia kellett a tudomása és tapasztalatai alapján a termelés zavartalansága biztosításáról. Ennélfogva nem a hiány felmerülésének észlelésekor, hanem korábban fel kellett ismernie, hogy a rendelkezésre álló alkatrész nem elegendő, és annak tudatában, hogy raktáros nincs, kellő időben meg kellett volna kezdenie a hiány pótlását. Ezt nem érinti az a körülmény, hogy az alperes külön utasításának végrehajtását egyébként utólag mások miként értékelték. A bizonyítékok a felperes tapasztalatát, a hiány felismerését az intézkedés megtételének szükségességét aggálytalanul alátámasztják.
A felperes tehát a kellő időben a szükséges intézkedéseket elmulasztotta, helytállóan állapította meg ezért a másodfokú bíróság a súlyos gondatlanságát. Az a munkavállaló, akinek tudomása van arról, hogy a raktáros hiánya folytán a szükséges alkatrész biztosítása nem akadálymentes, és tudja, hogy csak 4-5 órára elegendő alkatrész van meg, súlyosan gondatlan (a következmények tekintetében feltűnően közömbös) magatartást tanúsít azáltal, hogy nem teszi meg azonnal a szükséges intézkedéseket. Az alperes jognyilatkozata tehát megfelelt az Mt. 96. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak, a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletét - az előző indokoláskiegészítéssel - hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes felülvizsgálati eljárási költségét. A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli [1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a]. (Legf. Bír. Mfv.I.10. 614/1998. sz.)