adozona.hu
BH 1999.10.477
BH 1999.10.477
A polgármesteri hivatal erre illetékes vezetőjének elhatározása alapján a köztisztviselő alapilletménye a törvényben meghatározott mértékig emelhető vagy csökkenthető. Az ilyen intézkedéshez nem szükséges minősítés vagy fegyelmi eljárás, és az a törvény felhatalmazása alapján nem sérti az egyoldalú kinevezésmódosítás tilalmát sem [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 42. § (2) bek., 43. § (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a besorolásának módosítása és elmaradt illetményének megfizetése iránt indított keresetet az alperes ellen.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Megállapította, hogy a felperes 1974. szeptember 12-től állt jogviszonyban az alperessel, illetve annak jogelődjével. Az alperes a felperest 1996. február 6-án 1996. január 1-jétől kezdődően a tanácsos I. besorolási fokozat 12. fizetési fokozatába sorolta be, és az al...
BH 1999.10.477 A polgármesteri hivatal erre illetékes vezetőjének elhatározása alapján a köztisztviselő alapilletménye a törvényben meghatározott mértékig emelhető vagy csökkenthető. Az ilyen intézkedéshez nem szükséges minősítés vagy fegyelmi eljárás, és az a törvény felhatalmazása alapján nem sérti az egyoldalú kinevezésmódosítás tilalmát sem [1992. évi XXIII. tv. (Ktv.) 42. § (2) bek., 43. § (4) bek.].
A felperes a besorolásának módosítása és elmaradt illetményének megfizetése iránt indított keresetet az alperes ellen.Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét.
Megállapította, hogy a felperes 1974. szeptember 12-től állt jogviszonyban az alperessel, illetve annak jogelődjével. Az alperes a felperest 1996. február 6-án 1996. január 1-jétől kezdődően a tanácsos I. besorolási fokozat 12. fizetési fokozatába sorolta be, és az alapilletményét 20.000x2,9 számítással 58.000,-Ft-ban állapította meg. Az alperes jegyzője 1997. március 12-én értesítette a felperest, hogy - besorolásának változatlanul hagyásával - az alapilletményét 1997. január 1-jétől az 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) 43. §-ának (4) bekezdése alapján 58.000,-Ft-ban állapítja meg. Intézkedését egyes konkrét szabálytalanságokkal indokolta.
A munkaügyi bíróság e tényállás alapján azért utasította el a felperes keresetét, mert a jegyző jogosult volt az alapilletményt legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben megállapítani, és ténylegesen ennél kisebb csökkentést alkalmazott a Ktv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján.
A felperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. A munkaügyi bíróság ítéletének indokait helytállónak találta.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a keresetének megfelelő új határozat meghozatala iránt. Jogszabálysértésnek minősítette, hogy a sérelmezett jegyzői intézkedés egy korábbi, a felperesnek nem kézbesített intézkedéshez képest csökkentette az alapilletményét, hogy a sérelmezett intézkedést kevéssé alkalmas minősítés, illetve fegyelmi büntetés nélkül hozta meg az alperes, végül hogy az alperes megsértette az egyoldalú kinevezésmódosítás szabályát is.
Az alperes kérte a jogerős ítélet hatályának fenntartását.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A felülvizsgálati kérelemben panaszolt jogszabálysértések nem állnak fenn. A felperes ugyanis nem közölt intézkedésre jogot nem alapíthat, ennélfogva az 1997. évi alapilletmény megállapításakor alapilletménye 58.000,-Ft volt, az az újabb intézkedéssel nem csökkent. A törvénynek az intézkedés meghozatalakor hatályos rendelkezése értelmében "a köztisztviselő 42. § (2) bekezdésében meghatározott alapilletménye legfeljebb 20%-kal csökkenthető" [Ktv. - az 1996. évi CXXIV. törvény 76. §-ával megállapított - 43. §-ának (4) bekezdése], ezért a megtett intézkedéshez minősítés vagy fegyelmi eljárás nem volt szükséges, és az a törvényi felhatalmazás alapján nem sérti az egyoldalú kinevezésmódosítás tilalmát sem.
Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét - jogszabálysértés hiányában - hatályában fenntartotta [Pp. 275/A. § (1) bekezdés]. Az alperesnek költsége nem merült fel, ezért efelől határozni nem kellett (Pp. 78. §). A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli [6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §].
(Legf. Bír. Mfv.II.10.476/1998. sz.)