adozona.hu
BH 1999.9.423
BH 1999.9.423
A közforgalmú közlekedésben a jármű vezetésének kellő indok hiányában történő átengedése más személynek okszerű indoka a munkaviszony megszüntetésének [Mt. 89. § (3) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A villamosvezető felperes munkaviszonyát 1995. március 1. napján kezdődő harminc nap felmondási idővel az alperes megszüntette, mert a felperes több alkalommal munkavégzés közben a járművön tartózkodó élettársával beszélgetett, két esetben pedig a végállomáson a kocsimozgatást az élettársának átengedte. Nevezett szintén az alperes munkavállalója, villamosvezető, de a vezetés átengedésekor betegállományban volt.
A sikertelen egyeztetést követően a felperes keresetet indított a rendes felmondá...
A sikertelen egyeztetést követően a felperes keresetet indított a rendes felmondás hatályon kívül helyezése iránt. A munkaügyi bíróság az ítéletével a keresetet elutasította, mert a felmondás indokait bizonyítottnak találta.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.
A másodfokú bíróság a közbenső ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva az alperes rendes felmondását hatályon kívül helyezte, és megállapította, hogy a felperes munkaviszonya 1998. február 11. napjával megszűnt az alperesnél. Az összegszerűség tekintetében a per folytatását rendelte el.
A kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a felperes vezetés közben az élettársával beszélgetett. A rendes felmondás másik indoka valós volt, okszerűen azonban nem támasztja alá a felperes munkaviszonyának megszüntetését, mert a vezetést átvevő élettárs a villamos vezetéshez értett, a közlekedés biztonságát nem veszélyeztette, még ha betegállományban volt is.
Az ítélet hatályon kívül helyezése és elsődlegesen a felperes keresetének elutasítása, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. A kérelmező szerint a másodfokú bíróság a Pp. 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelességét megsértve és a bizonyítékokat nem összességükben értékelve állapította meg, hogy a rendes felmondás egyik indoka nem valós. A felmondás másik indoka okszerű volt: a jármű jogtalan átengedése veszélyezteti a közlekedés biztonságát, mert a forgalmi diszpécser előzetesen nem ellenőrzi azt, aki nincs szolgálatban.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
A jogerős ítélet megalapozatlanságtól mentesen állapította meg a tényállást, ezért ahhoz a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban kötve van [Pp. 275. § (1) bekezdés]. A felülvizsgálati kérelem ezért alap nélkül támadja a jogerős közbenső ítéletnek a rendes felmondás első indokának valótlanságát megállapító álláspontját.
Tévedett azonban a másodfokú bíróság, amikor a felmondás második és bizonyított indokát nem találta alapos oknak a munkaviszony megszüntetése szempontjából.
A felperes élettársa a képesítése alapján villamost vezethet. A vezetés átvételekor betegállományban volt, munkavégzésre alkalmas állapotáról az alperes a munkáltatónál rendszeresített módon nem győződhetett meg. Érthető okból az élettársat sem terhelte az a kötelesség, hogy a munkáltató előírásainak és a vonatkozó szabályoknak megfelelő, vezetésre alkalmas állapotban legyen. Közelebbi bizonyítékok nélkül csak feltételezés, hogy keresőképtelen állapota ellenére a vezetésre alkalmas volt.
A felperes külön rendelkezés vagy súlyos ok nélkül a munkaköri feladatának ellátását másnak nem engedhette át. Nemcsak a forgalombiztonsági követelmények miatt, hanem a munkaszerződéssel vállalt feladatok személyes ellátásának kötelessége is kizárja az ezzel ellentétes eljárást. A személy- és vagyonbiztonság megköveteli, hogy a munkavállalók ezt a kötelességüket maradéktalanul megtartsák, a munkáltató pedig a kötelezettség megsértése miatt felléphessen. Erre figyelemmel a közforgalmú közlekedésben a vezetésnek kellő indok hiányában történő átengedése bizonyítottság esetén okszerű indoka a munkaviszony megszüntetésének.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az érdemét tekintve a jogszabályoknak megfelelő elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A felperes pervesztes lett, ezért meg kell térítenie az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, a felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.465/1998. sz.)