adozona.hu
BH 1999.8.390
BH 1999.8.390
I. Ha a felülvizsgálatot kérelmező a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a tényállás okszerűtlen megállapítása miatt kéri, nem elégséges általánosságban erre utalni, konkrétan meg kell jelölni, hogy a bíróság milyen bizonyítékból vont le okszerűtlen következtetést, illetőleg milyen bizonyítási hiányosságok miatt nem tekinthető az ítélet megalapozottnak. Ennek hiányában a kérelem nem alkalmas arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet ebből a szempontból felülbírálja [Pp. 272. § (2) bek.]. II. H
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1990. november 8. óta az alperes jegyzője. A képviselő-testület határozata alapján a polgármester elkészítette a felperes minősítését. A minősítést, ami szerint a felperes alkalmatlan, a képviselő-testület 1995. november 30-i ülésén ismertették, majd a testület a határozatával a felperest a jegyzői tisztségéből alkalmatlanság miatt felmentette. A megindokolt határozatot a polgármester készítette el, és adta ki, eszerint a felperes a minősítése szerint alkalmatlan, amit a több pontb...
BH 1999.8.390 I. Ha a felülvizsgálatot kérelmező a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a tényállás okszerűtlen megállapítása miatt kéri, nem elégséges általánosságban erre utalni, konkrétan meg kell jelölni, hogy a bíróság milyen bizonyítékból vont le okszerűtlen következtetést, illetőleg milyen bizonyítási hiányosságok miatt nem tekinthető az ítélet megalapozottnak. Ennek hiányában a kérelem nem alkalmas arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet ebből a szempontból felülbírálja [Pp. 272. § (2) bek.].
II. Ha a jogviszonnyal kapcsolatos döntés meghozatala testület hatáskörébe tartozik, vagyis a munkáltatói jogkört a testület gyakorolja, magát a döntést az arra felhatalmazott testületnek kell meghoznia. Nem kifogásolható azonban, hogy a döntésnek a határozatban megjelölt indokát a testület által megszabott keretben a határozat végrehajtásáért felelőssé tett személy, adott esetben a polgármester fogalmazza meg és közli az érintettel [1992. évi XXIII. tv. 6. § (2) bek.].
A felperes 1990. november 8. óta az alperes jegyzője. A képviselő-testület határozata alapján a polgármester elkészítette a felperes minősítését. A minősítést, ami szerint a felperes alkalmatlan, a képviselő-testület 1995. november 30-i ülésén ismertették, majd a testület a határozatával a felperest a jegyzői tisztségéből alkalmatlanság miatt felmentette. A megindokolt határozatot a polgármester készítette el, és adta ki, eszerint a felperes a minősítése szerint alkalmatlan, amit a több pontban és az intézkedés mellékletében felsoroltak is alátámasztanak.A felperes a minősítés és a felmentés hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított az alperes ellen.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a minősítést és a felmentést hatálytalanítva, a felperes közszolgálati jogviszonyát helyreállította, az alperest elmaradt illetmény és étkezési hozzájárulás megfizetésére kötelezte, a szabadságmegváltás tekintetében a pert megszüntette. A minősítést azért találta jogellenesnek, mert az alperes indokolás nélkül állapította meg a felperes alkalmatlanságát. A felmentés többi indokát nem találta valósnak, illetőleg okszerűnek.
Az ítélet felmentéssel kapcsolatos rendelkezésének megváltoztatása iránt az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság a részítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a fellebbezéssel érintett részében megváltoztatta, és a felperes keresetét a felmentés jogellenességével kapcsolatban elutasította, egyebekben hatályon kívül helyezte, és az összegszerűség, valamint a perköltség vonatkozásában az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megyei bíróság szerint a polgármester a testület felhatalmazása alapján szövegezte meg és adta ki a határozatot. A felmentési okokkal kapcsolatos bizonyítást a megyei bíróság kiegészítette, ennek eredményeként az okok túlnyomó többségét valósnak találta. A felmentés jogszerűségére tekintettel el kell számolni a felperesnek esetleg még járó juttatásokat, az összegszerűségi vita eldöntéséhez szükséges adatokat az új eljárásban kell megállapítani.
A jogerős részítéletnek a felmentéssel kapcsolatos rendelkezése hatályon kívül helyezése iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy az alperes megszegte a minősítésre és a felmentésre vonatkozó garanciális szabályokat, a törvénytelen minősítésre alapozott felmentés a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik. A lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján ténybélileg is megalapozatlan volt a felmentés. A felmentés indokolására vonatkozó jogot a képviselő-testület nem ruházhatta a polgármesterre. A megyei bíróság a tanúvallomásokból okszerűtlen következtetést vont le, a felperes az ezzel kapcsolatos álláspontját legkésőbb nyolc napon belül részletesen is ki fogja fejteni.
Az alperes kérte a jogerős részítélet hatályban tartását.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
1. A Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint a jogerős ítélet felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással lehet kérni. Ha a bíróság ítéletének a megállapított tényállása iratellenes vagy okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmaz, a jogszabálysértés megállapítható.
A 272. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben - többek között - elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.
Ha a kérelmező a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését a tényállás okszerűtlen megállapítása miatt kéri, nem elégséges általánosságban erre utalni: konkrétan meg kell jelölni, hogy szerinte a bíróság milyen bizonyítékokból vont le okszerűtlen következtetést, illetőleg milyen bizonyítási hiányosságok miatt nem tekinthető az ítélet megalapozottnak. Ennek hiányában a kérelem nem alkalmas arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet ebből a szempontból felülbírálja.
A felperes felülvizsgálati kérelmében a megalapozatlanság tekintetében előadott támadását nem indokolta meg, erre vonatkozó előadást megfelelő időben később sem tett, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülbírálatát a tényállás tekintetében mellőzte.
2. Ha a jogviszonnyal kapcsolatos döntés meghozatala testület hatáskörébe tartozik, vagyis a munkáltatói jogkört testület gyakorolja, magát a döntést az arra felhatalmazott testületnek kell meghoznia. A felperes tekintetében a képviselő-testület volt a munkáltatói jogkör gyakorlója, a felmentéséről ennek megfelelően a testület döntött. Nem kifogásolható, hogy a felmentésnek a határozatban megjelölt indokát a testület által megszabott keretben a határozat végrehajtásáért felelőssé tett személy, az adott esetben a polgármester fogalmazta meg, és közölte a felperessel.
A képviselő-testületi ülésről felvett jegyzőkönyvben foglaltakat is figyelembe véve a polgármester nem lépte túl azt a kört, ami miatt a testület egyhangúlag a felperes közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetéséről döntött.
3. A felperes alkalmatlanságát az alperes nemcsak a hasonló következtetést tartalmazó minősítésre alapozta, hanem a felmentésben részletesen meg is jelölte az arra utaló körülményeket. A minősítésnek az eljárás szabálytalansága miatt történt hatálytalanítása nem zárja ki, hogy a munkáltató a közszolgálati jogviszonyt alkalmatlanság miatt megszüntesse, mert az sértené a rendeltetésszerű joggyakorlás el vét. A felmentés jogszerűségét a megjelölt indokokat figyelembe véve kell elbírálni, amint arra a megyei bíróság is utalt.
Mivel a jogerős részítélet nem volt jogszabálysértő, a Legfelsőbb Bíróság azt a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.395/1998. sz.)