adozona.hu
BH 1999.7.333
BH 1999.7.333
A munkavállalók leltárfelelősségének fennállása szempontjából vizsgálni kell, hogy a munkáltató meghatározta-e a kollektív szerződésben a felelősség feltételét, terjedelmét és a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárás rendjét (Mt. 170. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperesek az alperes ABC áruházának a dolgozói. Az I. rendű felperes az áruház vezetője, a VIII. és IX. rendű felperesek az áruház vezetőhelyettesei, a többi felperes bolti eladó.
Az alperes az 1995. október 16. és 1996. november 25. között eltelt leltáridőszak vonatkozásában leltározást végzett a szóban lévő szoros elszámolású egységnél. A leltározás 875.842 forint hiánnyal zárult.
Az alperes az 1997. január 12-én kelt kártérítési határozataival valamennyi felperest a havi átlagkeresete...
BH 1999.7.333 A munkavállalók leltárfelelősségének fennállása szempontjából vizsgálni kell, hogy a munkáltató meghatározta-e a kollektív szerződésben a felelősség feltételét, terjedelmét és a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárás rendjét (Mt. 170. §).
A felperesek az alperes ABC áruházának a dolgozói. Az I. rendű felperes az áruház vezetője, a VIII. és IX. rendű felperesek az áruház vezetőhelyettesei, a többi felperes bolti eladó.Az alperes az 1995. október 16. és 1996. november 25. között eltelt leltáridőszak vonatkozásában leltározást végzett a szóban lévő szoros elszámolású egységnél. A leltározás 875.842 forint hiánnyal zárult.
Az alperes az 1997. január 12-én kelt kártérítési határozataival valamennyi felperest a havi átlagkeresete alapulvételével, különböző összegekben kötelezte a leltárhiányból eredő kár megtérítésére.
Az eredménytelen egyeztetés után a felperesek keresetet nyújtottak be a munkaügyi bírósághoz. Kérték a leltárhiány megfizetésének kötelezettsége alól történő mentesítésüket. Arra hivatkoztak, hogy a kollektív szerződés szerint vezetőváltáskor leltárt kell tartani, erre azonban az egyik vezetőhelyettes kilépése, illetve belépése esetében nem került sor, ezeket a vezetőhelyetteseket nem is kötelezte az alperes a hiány megtérítésére, ugyanúgy, mint azokat a dolgozókat, akikkel nem írattak alá felelősségvállaló nyilatkozatot. Emiatt belső lopás is előfordult. A kollektív szerződés nem szabályozza, hogy a kártérítés felső határa bruttó vagy nettó átlagkeresetre vonatkozik. Az alperes által egy másik cég részére megrendelt, átvett, tárolt és számlázás után szállított áruból is keletkezhetett forgalmazási veszteség. Ez azonban sem árbevételt, sem veszteségalapot nem képezett az alperesnél.
Az alperes kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság az ítéletével az alperes kártérítési határozatát valamennyi felperes tekintetében hatályon kívül helyezte, és mentesítette a felpereseket a leltárhiány megfizetésének kötelezettsége alól. Az alperest perköltség és illeték megfizetésére kötelezte. A perben az elsőfokú bíróság tanúkat hallgatott ki, és igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki. A szakértő megállapította, hogy a tényleges leltárhiány kevesebb: 857.295 forint. A leltározás szabályszerűen történt. A más boltok részére átadott 3.709.345 forint értékű áruk után a forgalmazási veszteséget el kellett volna számolni, és öt olyan dolgozó volt, aki a leltárhiány megfizetésére kötelezhetők közül kimaradt. A bíróság a tanúvallomások alapján megállapította, hogy az irányadó leltárszabályzatot az érintett dolgozókkal nem ismertették. A részletes leltárismertetés is elmaradt, és a vezetőhelyettes-változáskor nem tartottak leltározást. Mindezeket a hiányosságokat olyannak értékelte, amelyek miatt a felpereseknek a leltárhiány megfizetésére történt kötelezése nem jogszerű.
Az ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes fellebbezett. Indokai szerint a munkaügyi bíróság a szakértői véleményt figyelmen kívül hagyta, a vezető-változáskori leltározás csak az üzletvezetőre vonatkozik; az új számítógépes leltározási módot a felperesek a gyakorlatból már ismerték, nem kifogásolták, és azt a vezető az összesítő ívek átvételével tudomásul is vette. Az alperes kérte a szakértő által korrigált leltárhiány összegére nézve is a felperesek felelősségének megállapítását. A felperesek kérték az ítélet helybenhagyását.
A megyei bíróság ítéletével részben megváltoztatta a munkaügyi bíróság ítéletét és az alperes leltárhiány megfizetésére kötelező határozatait. A felperesek fizetési kötelezettségét alacsonyabb összegekben állapította meg. Mellőzte az alperesnek a felperesek jogi képviseleti díja megfizetésére kötelezését, az elsőfokú eljárás illetékét és a szakértői díjat leszállította, és az alperest a fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte. A felpereseket személyenként kötelezte az alperes együttes első- és másodfokú perköltsége megfizetésére. Az ítéletet egyebekben helybenhagyta.
A megyei bíróság kiegészítette a tényállást. Megállapította, hogy az alperes kollektív szerződése rendelkezik a leltárhiányért való felelősségről. Ugyancsak megállapította, hogy a munkaügyi bíróság jogi következtetése téves, mert a felperesek az árut leltár szerint átvették, felelősségvállaló nyilatkozatot írtak alá, a leltáridőszak felét meghaladó időben az üzletben dolgoztak. A gépi leltározásnál tájékoztatást kaptak, annak szabályait az alperes betartotta, és azt a felperesek nem kifogásolták. Állást foglalt abban a kérdésben, hogy leltározási kötelezettséggel csak a vezető személyének változása jár, a helyetteseké nem. Az igazságügyi szakértő által korrigált leltárhiányra figyelemmel kötelezte a felpereseket a hiány arányos részének megfizetésére.
A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be a felülvizsgálati kérelmet. Kérték az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet helybenhagyását. Jogi álláspontjuk szerint a másodfokú bíróság ítélete sérti a Pp. 206. §-ának (1) bekezdését, és figyelmen kívül hagyta az alperesnek az Mt. 102. §-a (3) bekezdésében írt mulasztását. Egyébként a per során kifejtett álláspontjukat adták elő.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A jogerős ítélet kiegészített tényállása helytálló, a másodfokú bíróság érdemi döntése a jogszabályoknak megfelel, az indokolása okszerű.
Annak eldöntésénél, hogy a felperesek leltárfelelőssége fennáll-e, az Mt. 170. §-ának rendelkezéseiből kell kiindulni: az alperes meghatározta-e a kollektív szerződésben a felelősség feltételét, terjedelmét és a felelősség megállapításával kapcsolatos eljárás rendjét.
A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az alperes kollektív szerződése megfelel az Mt. 170. §-ának, a kártérítési határozat pedig mind a kollektív szerződés, mind az Mt. rendelkezéseinek. A felperesek a felelősségvállaló nyilatkozatot aláírták, az árut leltár szerint átvették, a leltáridőszak felét meghaladó időtartamban az alperesnél dolgoztak, a hiány keletkezésének oka pedig ismeretlen.
A másodfokú bíróság a kollektív szerződés egyéb rendelkezéseinek összevetésével helytállóan értelmezte a "vezető" fogalmát és állapította meg, hogy a vezetőhelyettesek a leltározási kötelezettség vonatkozásában nem esnek a vezetővel egy tekintet alá. A leltározás szabályszerűségével kapcsolatos indokolási okfejtéssel ugyancsak egyetért a Legfelsőbb Bíróság, és miután a felperesek nem bizonyítottak olyan ismert okot, amely a leltárhiányt előidézte, a felelősségük fennáll. A szakértő által figyelembe vett korrekciós tényezők alapján megállapított egyes megtérítési összegeket a felperesek nem vitatták.
A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet és a felpereseket a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján marasztalta a felülvizsgálati eljárás költségében. (Legf. Bír. Mfv.II.10.264/1998. sz.)