adozona.hu
BH 1999.7.331
BH 1999.7.331
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése csak írásba foglalva érvényes. A munkaviszony megszüntetéséről szóló írásbeli munkáltatói igazolás átadása és átvétele egymagában nem tekinthető írásba foglalt közös megegyezésnek. Ha azonban a szóbeli megállapodás alapján a megszüntetést mindkét fél végrehajtotta, egymagában az írásba foglalás elmaradása miatt nem állapítható meg a megszüntetés jogellenessége [Mt. 87. § (2) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes a munkaviszonyának az alperes által 1996 decemberében jogellenesen történt megszüntetése miatt végkielégítés iránt indított keresetet 1997. május 12.-én.
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a felperessel 1996 decemberében szóbeli megállapodást kötött. Eszerint mivel nem tudják tovább foglalkoztatni, a jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik, aminek folytán a felperes nyomban munkanélküli-járadékban részesült.
A munkaügyi bíróság ítéletével 154.809...
Az alperes kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a felperessel 1996 decemberében szóbeli megállapodást kötött. Eszerint mivel nem tudják tovább foglalkoztatni, a jogviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik, aminek folytán a felperes nyomban munkanélküli-járadékban részesült.
A munkaügyi bíróság ítéletével 154.809,-Ft megfizetésére kötelezte az alperest. Megállapította, hogy a felek között 1983. május 7. napja óta állt fenn munkaviszony. Közöttük 1996 decemberében folytak bizonyos tárgyalások, de nem jött létre olyan írásba foglalt megállapodás, amely a munkaviszony közös megegyezéssel történt megszüntetésére irányult volna. Az alperes állított ugyan ki olyan igazolásokat, amelyek szerint a felperes munkaviszonya 1996. december 26-ával megszűnt, ezeket azonban a felperes egy kivételével nem írta alá, és az alperes által aláírt egy irat nem tartalmazta a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Emiatt a bíróság az alperes által történt megszüntetést jogellenesnek tekintette, és az alperest 17.201,-Ft havi átlagkereset figyelembevételével háromszoros végkielégítés címén 9 havi átlagkeresetnek megfelelő összeg megfizetésére kötelezte.
Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - annak helytálló indokaira utalással - helybenhagyta, annak kiemelésével, hogy az írásba foglalás elmulasztásával az alperes jogellenesen járt el.
A jogerős ítélet ellen, annak hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása iránt az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy 1996 decemberében több mint tíz munkavállaló - köztük a felperes - munkaviszonyát szüntette meg velük egyetértésben közös megegyezéssel a végett, hogy az akkori szabályok szerint nyomban munkanélküli-járadékban részesüljenek. Kétségtelen, hogy erről nem állítottak ki külön okiratot, a megszüntetésről szóló igazolással azonban a felperes egyetértett, azt felhasználta, és annak alapján másnaptól munkanélküli-járadékban részesült. Ezért az őt jogellenes megszüntetés címén háromszoros végkielégités megfizetésében marasztaló ítélet törvénysértő. Törvénysértő a másodfokú ítélettel 12.385,-Ft eljárási illeték megfizetésére történt kötelezése is, hiszen a megállapítható illeték összege csak 9.288,-Ft, amit a fellebbezésén már lerótt.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése írásba foglalva érvényes [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 87. §-ának (2) bekezdése]. A munkaviszony megszüntetéséről szóló írásbeli munkáltatói igazolás átadása és átvétele egymagában nem tekinthető írásba foglalt közös megegyezésnek. Ha azonban a szóbeli megállapodás alapján a megszüntetést mindkét fél végrehajtotta, egymagában az írásba foglalás elmaradása miatt nem állapítható meg a megszüntetés jogellenessége (Legfelsőbb Bíróság Mfv.I.10.961/1995. sz.)