adozona.hu
BH 1999.7.318
BH 1999.7.318
A gazdasági társaságokról szóló új törvénynek a gazdasági társaság tagja kizárására vonatkozó rendelkezéseit a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok esetében csak akkor lehet alkalmazni, ha a cégjegyzékben vezetett adataik első változása folytán a társasági szerződésüket (alapító okiratukat, alapszabályukat) módosították. Addig a tag kizárására az 1988. évi VI. törvény rendelkezései az irányadók [1997. évi CXLIV. tv. 49. § (1) és (3) bek., 298. § (1) bek., 299. § (2) be
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes korlátolt felelősségű társaság az 1998. július 30-án tartott taggyűlésén úgy döntött, hogy a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 49. §-ának (1) bekezdésére alapítva keresetet nyújt be a megyei bírósághoz az alperes kizárása céljából.
A megyei bíróság az 1998. augusztus 3-án érkezett keresetlevelet 1998. szeptember 7-én kelt végzésével hatásköre hiányának megállapítása mellett a városi bírósághoz áttette. A végzés indokolása szerint az 1997. évi LXXII. tv. 8. §...
A megyei bíróság az 1998. augusztus 3-án érkezett keresetlevelet 1998. szeptember 7-én kelt végzésével hatásköre hiányának megállapítása mellett a városi bírósághoz áttette. A végzés indokolása szerint az 1997. évi LXXII. tv. 8. §-ával módosított Pp. 23. §-a (1) bekezdésének e) pontja - mely egyebek között a tagsági jogviszonyon alapuló perek megyei bírósági hatáskörét állapította meg - a módosító törvény 34. §-a szerint 1999. január 1-jén lép hatályba. A keresetlevél benyújtásának időpontjára tekintettel a kereseti kérelem elbírálására a Pp. 22. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi bíróságnak van hatásköre.
A megyei bíróság utóbb, az 1998. szeptember 23-án kelt 3. sorszámú végzésével a 2. sorszámú végzést saját hatáskörében hatályon kívül helyezte, és a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. A megyei bíróság 3. sorszámú végzésében azt fejtette ki, hogy mindazok a gazdasági társaságok, amelyek a Gt. hatálybalépése előtt alakultak, és társasági szerződéseiket az új törvényi rendelkezéseknek megfelelően nem módosították, csak az 1998. június 16-ig hatályban volt 1988. évi VI. törvény szerint működhetnek. E korábbi törvény a felperes keresetében érvényesített jogot nem szabályozta, a még nem módosított társasági szerződésekkel működő gazdasági társaságok a Gt.-re alapítva igényt nem terjeszthetnek elő. Rendelkezéseit a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f) pontjára alapította.
A felperes mindkét végzéssel szemben fellebbezést nyújtott be.
A 2. sorszámú végzés elleni fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését, és a megyei bíróság hatáskörének megállapítását kérte. Álláspontja szerint a megyei bíróság hatáskörét a Pp. 23. §-a (1) bekezdésének h) pontja, és a Gt. 49. §-ának (3) bekezdése alapítja meg. A hatáskör megállapítását nem befolyásolja, hogy a Pp. módosított 23. §-a (1) bekezdésének e) pontja, csak 1999. január 1-jén lép hatályba.
A 3. sorszámú végzés elleni fellebbezésében a felperes a végzés hatályon kívül helyezését és a megyei bíróságnak az eljárás lefolytatására való utasítását kérte. A fellebbezésben kifejtettek szerint a Gt. hatálybalépésével az 1988. évi VI. törvény hatályát vesztette. Az a tény, hogy a Gt. 299. §-ának (2) bekezdése értelmében a törvény hatálybalépését megelőzően a cégjegyzékbe már bejegyzett gazdasági társaságok társasági szerződéseiket csak cégjegyzékben vezetett adataik első változásakor lesznek kötelesek módosítani, nem jelenti egyben azt is, hogy az új törvény rendelkezéseit ezekre a gazdasági társaságokra nem kell alkalmazni.
A fellebbezések az alábbiak szerint részben megalapozottak.
A Pp. 227. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a saját határozatához abban a perben, amelyben azt hozta, kötve van, mégpedig a határozat kihirdetésétől kezdve, ha pedig a határozat kihirdetve nem volt, annak közlésétől kezdve. A Pp. 227. §-ának (2) bekezdése ez alól akkor enged kivételt, ha a bíróság pervezetésre vonatkozó, valamint az egyoldalú kérelmet elutasító végzést hoz.
Az áttételt elrendelő végzés nem pervezető végzés, mert azzal a bíróság az ügyet saját eljárásában befejezi, és a keresetlevél nem tekinthető egyoldalú kérelemnek sem. Tévesen döntött ezért az elsőfokú bíróság, amikor 2. sorszámú végzését hatályon kívül helyezte, mert ahhoz az 1998. szeptember 16-i kézbesítés után kötve volt. Ebből következik az is, hogy a korábban áttett keresetlevelet 1998. szeptember 23-án kelt végzésével idézés kibocsátása nélkül sem utasíthatta volna el.
A Pp. 129. §-ának (1) bekezdése értelmében az áttételt elrendelő végzés megváltoztatására is csak akkor kerülhet sor, ha a bíróság egy általa utóbb észlelt körülmény folytán saját hatáskörét állapíthatná meg. Ilyen körülmény azonban az alábbiakban még kifejtésre kerülő okokból nem áll fenn.
A Legfelsőbb Bíróság ezért a 3. sorszámú végzést a Pp. 259. §-a és 252. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és a 2. sorszámú végzés elleni fellebbezést érdemben bírálta el.
A felperesi társaság társasági szerződésének kelte 1990. december 18., alapítására az 1988. évi VI. törvény rendelkezéseinek alkalmazásával került sor. A felperes társasági szerződését 1998. július 30-án - a kereset benyújtásáról döntést hozó taggyűlés megtartásának időpontjában - még nem módosította. A Gt. 49. §-ának (3) bekezdésében írt hatásköri szabály alkalmazására ezért még nem kerülhet sor, hanem a kizárásra az 1988. évi VI. törvény rendelkezései az irányadók.
A Gt. ugyanis a 298. § (1) bekezdése értelmében a kihirdetését követő száznyolcvanadik napon, tehát 1998. június 16. napján lépett hatályba, eltekintve azoktól az esetektől, amelyeket az említett törvény külön felsorol. Ezek között a Gt.-nek a gazdasági társaság tagja kizárására vonatkozó rendelkezései nem szerepelnek. A Gt. 299. §-ának (2) bekezdéséből következően pedig a törvény hatálybalépése előtt a cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságok a cégjegyzékben vezetett adataik első változásáig az 1988. évi VI. törvény rendelkezéseinek megfelelő tárasági szerződésük (alapító okiratuk, alapszabályuk) alapján folytatják működésüket. A tagok kizárása a gazdasági társaság működésének része, amelynek során a gazdasági társaság a működésére egyébként irányadó rendelkezésektől nem térhet el.
A keresetlevél benyújtásakor hatályos Pp. 22. §-ának (1) bekezdése szerint a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyeknek elbírálását a törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe. Mivel sem a Pp. 23. §-ának (1) bekezdése, sem pedig a 23. § (1) bekezdésének h) pontja alapján más törvény a tag kizárásának esetére irányadóan megyei bírósági hatáskört nem állapít meg, helyesen döntött az elsőfokú bíróság 2. sorszámú végzésével akkor, amikor a keresetlevelet a helyi bírósághoz áttenni rendelte. Ezzel kapcsolatban megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a Pp.-nek az 1997. évi LXXII. törvénnyel módosított 23. §-ának (1) bekezdése az 1998. évi LXXI. törvény 1. §-a folytán - 1999. január 1. helyett - külön törvény rendelkezése alapján lép csak hatályba.
A Legfelsőbb Bíróság a 2. sorszámú végzést ezért a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Legf. Bír. Gf.VII.33.440/1998. sz.)
Bírósági jogesetek
BH 2004.6.244 I. Az állam konszernjogi felelősségére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) XIV. fejezetének a szabályai irányadók, ha a társaság az új Gt. hatálybalépése után szerzett a cégjegyzékbe már bejegyzett részvénytársaságban többségi irányítást biztosító befolyást. II. Az állam konszernjogi felelőssége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a befolyásszerzés időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett ellenőrzött gazdasági társaság a létesítő okiratát még nem módosította [1997. évi CXLIV
EH 2004.1041 I. Az állam konszernjogi felelősségére a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) XIV. fejezetének a szabályai irányadók, ha az új Gt. hatálybalépése - 1998. június 16-a - után szerzett a cégjegyzékbe már bejegyzett részvénytársaságban többségi irányítást biztosító befolyást. II. Az állam konszernjogi felelőssége szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a befolyásszerzés időpontjában a cégjegyzékbe bejegyzett ellenőrzött gazdasági társaság a létesítő okiratát még nem módosította [1997
BH+ 2005.1.17 I. A gazdasági társaságokról szóló törvény konszernjogi szabályainak alkalmazhatósága körében annak van jogi jelentősége, hogy a befolyásszerzés a Gt. hatálybalépése után történt-e, és nem annak, hogy az ellenőrzött társaság a szerződés időpontjában módosította-e már a létesítő okiratát, illetőleg, hogy azt a cégjegyzékbe bejegyezték-e [1997. évi CXLIV. tv. (Gt.) 3. § (1) bek., 288. § (1) bek., 295. § (1) bek., 298. § (1) bek., 299. § (2) bek., 1996. évi CXI. tv. (Épt.) 94/A-94/H. §]. II. Konszernjogi felel
