adozona.hu
BH 1999.6.278
BH 1999.6.278
A köztisztviselő vezetői megbízásának visszavonása nem tekinthető a kinevezés módosításának. Minthogy a köztisztviselőt a kinevezése szerint kell foglalkoztatni, a munkáltatónak a megbízás előtti kinevezésében foglaltaknak megfelelően kell őt beosztani. Ha erre nincs mód, a köztisztviselő helyzetét - meghatározva a munkaköri feladatait - vele egyetértésben kell rendezni [1992. évi XXIII. tv. 23. §, 38. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1992. június 4-től főelőadóként dolgozott az alperes vagyongazdálkodási osztályán. 1993 áprilisától vagyongazdálkodási csoportvezető lett, és még ennek az évnek májusában határozatlan időre megbízták a műszaki osztály vezetésével. A vezetői megbízást az alperes 1995. március 3. napján visszavonta, és a felperest újra besorolva, az ügyfélszolgálati irodára osztotta be.
Az alperes határozatával hivatalvesztés büntetéssel sújtotta a felperest, mert a munkaköri leírásának átvételét ké...
BH 1999.6.278 A köztisztviselő vezetői megbízásának visszavonása nem tekinthető a kinevezés módosításának. Minthogy a köztisztviselőt a kinevezése szerint kell foglalkoztatni, a munkáltatónak a megbízás előtti kinevezésében foglaltaknak megfelelően kell őt beosztani. Ha erre nincs mód, a köztisztviselő helyzetét - meghatározva a munkaköri feladatait - vele egyetértésben kell rendezni [1992. évi XXIII. tv. 23. §, 38. § (3) bek.].
A felperes 1992. június 4-től főelőadóként dolgozott az alperes vagyongazdálkodási osztályán. 1993 áprilisától vagyongazdálkodási csoportvezető lett, és még ennek az évnek májusában határozatlan időre megbízták a műszaki osztály vezetésével. A vezetői megbízást az alperes 1995. március 3. napján visszavonta, és a felperest újra besorolva, az ügyfélszolgálati irodára osztotta be.Az alperes határozatával hivatalvesztés büntetéssel sújtotta a felperest, mert a munkaköri leírásának átvételét két esetben megtagadta, érdemi ügyintézést nem végzett, a feljebbvalójával szemben nem tett eleget az együttműködési kötelezettségének.
A felperes a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított.
A munkaügyi bíróság ítéletével hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, és az alperest 121.254,-Ft illetmény megfizetésére kötelezte. A munkaügyi bíróság szerint a vezetői megbízás visszavonása után a köztisztviselőt a megbízás előtti utolsó kinevezésben foglaltaknak megfelelően kell foglalkoztatni, a kinevezés lényeges tartalmi elemeit nem lehet egyoldalúan megváltoztatni. Az alperes az új munkahely és munkakör kijelöléséhez nem szerezte meg a felperes hozzájárulását, ezért az utasítás végrehajtását a felperes a Ktv. 38. §-ának (3) bekezdésének megfelelően megtagadhatta. A felperes egyébként nem tagadott meg munkavégzést elrendelő konkrét utasítást, igyekezett magának feladatot találni.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett, a felperes pedig - az eltelt időre tekintettel - felemelte a keresetét.
A másodfokú bíróság az 55.Mf.24.264/1996/8. számú ítéletével az alperest 1.557.261,-Ft illetmény és 152.475,-Ft különjuttatás megfizetésére kötelezte, ezt meghaladóan elutasította a felemelt keresetet. A másodfokú bíróság a jogalapot illetően lényegében egyetértett a munkaügyi bíróság álláspontjával: az alperes felsőfokú végzettséget nem igénylő ügyintéző feladatokkal bízta meg a felperest, erre tekintettel a felperes nem követett el az utasítás megtagadásával kapcsolatban fegyelmi vétséget.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a vezetői megbízás visszavonása a Ktv. 31. §-ának (2) bekezdése szerint nem minősül a kinevezés módosításának. A megbízás visszavonását követően a jogszabály szerint a köztisztviselőt be kell sorolni, de a megbízás előtti munkakörben történő foglalkoztatásról nem rendelkezik. A felperes visszaélt a jogával, mert ismerve az alperes lehetőségeit, kifogásaival akadályozta a jogszerű intézkedés végrehajtását. A köztisztviselő a munkakörébe nem tartozó feladatot is köteles elvégezni, a felperes ezért sem tagadhatta meg a munkát. A kinevezés egyoldalú módosításával szemben jogvitát lehet kezdeményezni, de annak elbírálásáig csak súlyos jogsérelem esetén tagadható meg a munkavégzés. A felperes hasonló kötelezettségszegés miatt már kapott fegyelmi büntetést, ezt az eljárt bíróságok nem vették figyelembe.
A felperes kérte a jogerős ítélet hatályban tartását.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A Ktv., eltérően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 23. §-ában foglaltaktól, nem tartalmaz rendelkezést a vezetői megbízás visszavonását követő foglalkoztatást illetően az egyébként szükséges besoroláson túlmenően. Mivel a megbízás visszavonása nem tekinthető a kinevezés módosításának, a köztisztviselőt pedig a kinevezése szerint kell foglalkoztatni, a munkáltatónak a megbízás előtti kinevezésben foglaltak szerint kell őt foglalkoztatni. Ha erre nincs mód, a köztisztviselő helyzetét vele egyetértésben kell rendezni, meghatározva munkaköri feladatait.
A periratokból megállapíthatóan az alperes meg sem kísérelte, hogy a felperessel tárgyaljon, ellenkezése ellenére osztotta be az ügyfélszolgálati irodára olyan munkakörbe, ami középfokú végzettséggel is ellátható. A felperes többször jelezte, hogy a munkakör a besorolásának nem felel meg, az alperes nem intézkedett, két hónap után a helyzet rendezése helyett a felperes ellen fegyelmi eljárást indított.
A felperes magatartása, hogy a nem megfelelő foglalkoztatását szóvá tette, a jogainak védelmét szolgálta, nem tekinthető visszaélésnek. A beosztása nem volt átmeneti, ezért az egyértelműen a kinevezés egyoldalú módosításának minősül. A jogellenes intézkedéssel kapcsolatban a felperest nem terhelte együttműködési kötelesség, illetőleg az abból eredő, arra alapított utasítások teljesítését megtagadhatta. Téves az alperesnek az az álláspontja, hogy a köztisztviselő mindaddig tűrni köteles a jogellenes állapotot, amíg arról nincs jogerős döntés. Más kérdés, ha az intézkedés a kinevezést egyoldalúan nem módosította, tehát érdekét védő jogszabályba nem ütközött, a munkavégzés megtagadása súlyos fegyelmi vétség. A perbeli esetben azonban nem erről volt szó.
Fegyelmi vétség hiányában nincs jelentősége annak, hogy a felperest korábban fegyelmi büntetéssel sújtották-e és annak mi volt az alapja.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta, és az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.252/1998. sz.)