adozona.hu
BH 1999.6.275
BH 1999.6.275
Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállalóval szemben a rendkívüli felmondáson kívül egyéb jogkövetkezményeket kíván megállapítani, azokat a kollektív szerződésben kell az eljárás rendjének meghatározásával szabályoznia [Mt. 109. § (1) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1988. óta áll az alperessel munkaviszonyban, 1989 júniusától kocsitáblázó. Feladata a vonatok táblázása és ennek beírása a táblázók könyvébe.
A munkavégzése során, az 1997. február 13-áról 14-ére virradó éjszakán, a február 14-én 6 órakor M.-ről Sz.-re közlekedő vonatot csak a jobb oldalán tekintette meg, amelyik oldalon nem volt útvonaljelző tábla. A táblázókönyvbe 4 db iránytábla hiányát jegyezte fel. A vonat menetirány szerinti bal oldalán azonban 2 db Sz.-M. jelzésű tábla volt...
BH 1999.6.275 Amennyiben a munkáltató a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállalóval szemben a rendkívüli felmondáson kívül egyéb jogkövetkezményeket kíván megállapítani, azokat a kollektív szerződésben kell az eljárás rendjének meghatározásával szabályoznia [Mt. 109. § (1) bek.].
A felperes 1988. óta áll az alperessel munkaviszonyban, 1989 júniusától kocsitáblázó. Feladata a vonatok táblázása és ennek beírása a táblázók könyvébe.A munkavégzése során, az 1997. február 13-áról 14-ére virradó éjszakán, a február 14-én 6 órakor M.-ről Sz.-re közlekedő vonatot csak a jobb oldalán tekintette meg, amelyik oldalon nem volt útvonaljelző tábla. A táblázókönyvbe 4 db iránytábla hiányát jegyezte fel. A vonat menetirány szerinti bal oldalán azonban 2 db Sz.-M. jelzésű tábla volt, és miután a felperes a vonat táblázását nem végezte el, az a közlekedés irányával ellentétes irányt mutatva közlekedett M.-ről Sz.-re.
1997. február 22-én két tanú jelenlétében sor került a felperesnek a mulasztással kapcsolatos meghallgatására és erről jegyzőkönyv felvételére. A felperes a mulasztását beismerte, és a jegyzőkönyvet azzal a záradékkal együtt aláírta, amely szerint a megállapításokat elfogadja, érdemi észrevételt nem tesz.
A felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló állomásfőnök az előzőek alapján, az 1997. március 10-én kelt határozatával, további eljárás mellőzésével, a felperest szolgálati vétségben mondta ki vétkesnek. Ezért hathavi időtartamra állomástakarító munkakörbe helyezte a kollektív szerződés 82. §-ának 1. pontja szerint minősülő, nem kellő gondossággal történő munkavégzésben megnyilvánuló szolgálati vétség elkövetése miatt. A személyi alapbérét is megállapította az új munkakörre vonatkozó besorolási szabályok szerint. A határozatot a felperesnek 1997. április 8-án kézbesítették.
A felperes az eredménytelen egyeztetést követően a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében elsődlegesen kérte a határozat hatályon kívül helyezését elévülés miatt, másodlagosan a büntetés enyhítését. Álláspontja szerint a gyorsított eljárásban a munkáltatónak a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül kellett volna részére a határozatot kézbesítenie. A büntetést is súlyosnak tartotta. Az alperes kérte a kereset elutasítását, mivel a kollektív szerződés az egyszerűsített eljárásban hozott határozat kézbesítési határidejét nem határozza meg, és a felperes többszöri mulasztása miatt került sor az alkalmazott súlyú szankció kiszabására.
A munkaügyi bíróság ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy az alperes kollektív szerződésének rendelkezései szerint az Mt. 109. §-ában szabályozott, a rendkívüli felmondáson kívül alkalmazható hátrányos jogkövetkezményeket a vétkes kötelezettségszegésnek az eljárás lefolytatására jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója tudomásszerzésétől számított 15 napon belül lehet alkalmazni. A vétkes kötelezettségszegés elkövetésétől számított egy év eltelte után nem lehet hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni. A jogkör gyakorlója a döntését követő nyolc napon belül köteles gondoskodni a határozat írásba foglalásáról. Külön rendelkezik a kollektív szerződés a további eljárás nélkül hozható határozatról.
A munkaügyi bíróság álláspontja szerint az eljárás nélkül hozott határozatra is a 15 napos szubjektív, illetve az egyéves objektív határidő vonatkozik, mert az egyszerűsített eljárásra vonatkozó szabályok nem tartalmaznak külön elévülési határidőt.
Megállapította, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója a tudomásra jutáshoz (1997. február 24.) képest a határozatot 15 napon belül (március 10.) meghozta. Az egyszerűsített eljárás kollektív szerződés szerinti feltételei fennálltak, és a felperes az eljárás egészében elismerte a vétkességét. A határozat írásba foglalási határidejének elmulasztása nem olyan súlyú eljárási szabálysértés, amely önmagában indokolttá tenné a határozat hatályon kívül helyezését. A kiszabott büntetést a cselekmény súlyával arányban állónak találta.
Az ítélet ellen a felperes annak a kereseti kérelem szerint történő megváltoztatása iránt fellebbezett. Az alperes kérte az ítélet helybenhagyását.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Annak érdemi döntésével és indokolásával egyetértett. Nem fogadta el a felperes érvelését, amely szerint a döntést vele szóban sem közölték 15 napon belül, ezért az elévült. Ezt azzal indokolta, hogy a kollektív szerződés a szóbeli tájékoztatást nem írja elő, csupán a határozat kézbesítés útján való közléséről rendelkezik. Ugyanígy nem írja elő a kollektív szerződés a határozat írásba foglalását sem a 15 napos határozathozatali időn belül. A felperes pedig még csak nem is tudta valószínűsíteni, hogy az intézkedés meghozatalának időpontja nem azonos az azon szereplő dátummal. A kiszabott büntetés az eset előzményeire és körülményeire tekintettel megfelelő.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését. Változatlan álláspontja szerint a kollektív szerződés alapján a munkáltatói intézkedést a vétkes kötelezettségszegésnek az illetékes tudomásszerzésétől számított 15 napon belül lehet csak alkalmazni. Ez a határidő szenvedett sérelmet, mivel a jogkör gyakorlója 1997. február 24. és 1998. április 8. között sem szóban, sem írásban nem intézkedett.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
Az Mt. 109. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint nem lehet a munkavállalóval szemben hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedést hozni, ha a vétkes kötelezettségszegés óta egy év már eltelt. Az alperes az Mt. 109. §-ának (1) bekezdésében biztosított lehetőség alapján a kollektív szerződésben meghatározta azokat az eljárási szabályokat, amelyek szerint a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegő munkavállalóval szemben a rendkívüli felmondáson kívül egyéb jogkövetkezményeket is megállapíthat. A kollektív szerződés 3. számú mellékletének IV. 1. pontja - elévülés címszó keretében - az Mt.-ben foglalt egyéves határidőn kívül, a munkavállalók előnyére, tartalmaz az intézkedés meghozatalára egy megszorító rendelkezést is. Eszerint a munkáltatói intézkedést a vétkes kötelezettségszegésnek az eljárásra jogosult munkáltatói jogkör gyakorlója tudomásszerzésétől számított 15 napon belül lehet alkalmazni.
Egyetért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek azzal az értelmező megállapításával, hogy az erre vonatkozó külön szabályozás hiányában az eljárás nélkül hozott határozatra is az előző határidők vonatkoznak. Ki kell azonban emelni, hogy mind a 15 napos, mind az egyéves határidő jogvesztő határidő és nem elévülési idő. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató joghatályosan csak e határidőn belül hozhatja meg a hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó intézkedését. Azt pedig, hogy az intézkedés meghozatalára a jogvesztő határidőben ténylegesen sor került-e, kizárólag az intézkedés határidőn belüli kézbesítésének megtörténte vagy legalább annak a határidő utolsó napján történt postára adása teszi kétségtelenné. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve ezt még akkor is megköveteli, ha a kollektív szerződés erre nézve nem rendelkezik. Magában véve az a körülmény, hogy az alperes határozatán a tudomásra jutáshoz képest 15 napon belüli keltezés van, nem bizonyítja a határozat hozatalának tényleges időpontját. Különösen nem bizonyítja, mivel az alperes a maga által megállapított, nyolcnapos írásba foglalási határidőt is túllépte, és a határozatot - teljesen indokolatlanul és életszerűtlenül - csak közel egy hónap múlva kézbesítette a felperesnek. (A határozathozatal megtörténtének a jegyzőkönyvön való feltüntetése is hiányzik, bár a kollektív szerződés ezt is előírja.)
A Legfelsőbb Bíróság ezért a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a megyei bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése mellett a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta: az alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján kötelezte az illeték megfizetésére.
(Legf. Bír. Mfv. II.10.311/1998. sz.)