adozona.hu
BH 1999.4.181
BH 1999.4.181
A közoktatási vezetői szakosító továbbképzés az alapképzésben nem szerezhető, különleges szakképzettséget nyújtó továbbképzés. E továbbképzés alapján szerzett oklevél az alapképzésben szerzett oklevéllel együtt érvényes, a munkakör betöltésére, a foglalkozás folytatására azonban önmagában nem jogosít. Az oktatási vezetői szakképzettség nem posztgraduális képesítés [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. § (7) bek, 7/1987. (VI. 29.) MM r. 7 § (1), (5) és (6) bek.].
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes tanárként áll az alperes alkalmazásában. Biológiát és földrajzot tanít, valamint osztályfőnök. 1975-ben biológia-földrajz szakos általános iskolai tanári végzettséget, 1996. június 25-én pedig közoktatási vezetői képesítést szerzett. Ez utóbbira tekintettel kérte az alperestől az "F" fizetési osztályba történő besorolását.
Az eredménytelen egyeztetést követően a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében 1996. július 1-jétől kérte az ,,F" fizetési osztályba történő besorolását, v...
Az eredménytelen egyeztetést követően a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében 1996. július 1-jétől kérte az ,,F" fizetési osztályba történő besorolását, valamint az ebből adódó illetménykülönbözet és kamatai megfizetését. Igényét az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. §-ának (7) bekezdésére, arra alapította, hogy a főiskolai végzettsége mellett felsőfokúnak minősülő posztgraduális képesítéssel is rendelkezik. Nem vitatta, hogy a munkavégzés során csak a tanári diplomáját használja, de álláspontja szerint a posztgraduális képesítésnek nem kell a munkakör ellátásához szükségesnek lennie.
Az alperes azzal kérte a kereset elutasítását, hogy a felperes második végzettsége csak szakosító képzést tanúsít, de nem minősül felsőfokúnak. A figyelembevételét a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (1) bekezdésének e) és f) pontja is kizárja.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Indokolása szerint a posztgraduális képesítésnek is szükségesnek kell lennie a munkakör ellátásához.
Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Kérte annak megváltoztatását és a módosított keresetének megfelelő határozat hozatalát. Eszerint 1997. január 31-ig havi 14.451 forint, 1997. február 1-jétől - az időközbeni "G" fizetési osztályba történt besorolásától kezdve - havi 5.000 forint illetménykülönbözet megfizetését igényelte.
Az alperes kérte az ítélet helybenhagyását.
A megyei bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, mert azt helytállónak találta. Megállapította, hogy a felperes munkakörére előírt iskolai végzettség az általános iskolai tanári képesítés. Az oktatási vezetői képzettség a munkaköre ellátásához nem szükséges és nem posztgraduális.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet az ítéletek hatályon kívül helyezése és a keresetének helyt adó döntés hozatala iránt.
Az indokolásában kifejtettek szerint a bíróságok nem megfelelően értelmezték a jogszabályt; helytelen a másodfokú ítéletnek az a megállapítása, hogy a képzettsége nem posztgraduális; nem vehette volna figyelembe a másodfokú bíróság a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a Kjt. alkalmazásával kapcsolatos, alkotmányellenes tájékoztatóját.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A perben azt kellett eldönteni, hogy a felperes közoktatási vezetői, főiskolai szakosító oklevele posztgraduális képesítés-e. Amennyiben igen, úgy kötelező-e a felperest pusztán a posztgraduális képesítése alapján az "F" fizetési osztályba átsorolni, vagy ennek a képesítésnek a munkaköre ellátásához szükségesnek is kell lennie.
A felperes a közoktatási vezetői szakosító oklevelét a Budapesti Műszaki Egyetem Természet- és Társadalomtudományi Karán szervezett szakosító képzésben szerezte meg.
Az oklevelét a felsőoktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésről szóló, 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet 7 §-ának (5) bekezdése alapján állították ki. E rendelkezés értelmében a közoktatási vezetői szakosító továbbképzés az alapképzésben nem szerezhető, különleges szakképzettséget nyújtó továbbképzés. A rendelet 7. §-ának (1) bekezdése szerint a szakosító továbbképzésben szerzett oklevél az alapképzésben szerzett oklevéllel együtt érvényes, és a (6) bekezdés szerint munkakör betöltésére, foglalkozás folytatására önmagában nem jogosít.
A szakosító továbbképzésben való részvétel feltétele a bármilyen felsőfokú végzettség, amely a felperes esetében az általános iskolai tanári, főiskolai végzettség volt. A felperes munkakörének ellátásához ez szükséges ugyanakkor a munkakörét nem tölthetné be kizárólag a szakosító képzésben szerzett oklevél alapján, mert az önmagában másik munkakör betöltésére nem jogosít. Helytállóan állapította meg ezért a másodfokú bíróság, hogy az oktatási vezetői szakképzettség nem posztgraduális képesítés.
Ilyen körülmények között a felperes nem rendelkezik a besorolási kérelmében hivatkozott, az 1996. évi XXVIII. törvénnyel módosított Kjt. 63. §-ának (7) bekezdésében előírt valamennyi feltétellel, ezért nem sorolható be az "F" fizetési osztályba.
Csupán elvi jelleggel mutat rá a Legfelsőbb Bíróság: a már több eseti döntésében kifejtettek szerint a besorolás feltétele az egy főiskolai végzettség esetén, hogy a posztgraduális képesítés is szükséges legyen a munkakör ellátásához. A felperes vonatkozásában ennek a posztgraduális képzettség hiányában nincs jelentősége.
A másodfokú ítélet indokolásában foglalt és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet alkalmazásához kiadott tájékoztatóra történt utalás helytelen, de nem jogszabálysértő. A rendelet 12-13. §-aihoz fűzött tájékoztatónak az ítéletben hivatkozott mondata ugyanis nem a jogszabálynak a minisztérium által történt értelmezése, hanem a Kjt. 63. §-a (1) bekezdésének megismétlése, az arra történő utalással. A bíróságnak - helytállóan - a jogszabályra kellett volna utalnia.
A felperes által a jogszabály értelmezése céljából csatolt kivonatos másodfokú ítélet és újságcikkben idézett ítélet nem tárgya a felülvizsgálatnak.
Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően hatályában fenntartotta és a felperest a Pp. 78. §-a alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli.
A további felülvizsgálatot a Pp. 271. §-ának (2) bekezdése zárja ki. (Legf. Bír. Mfv.II.10.846/1997. sz.)