adozona.hu
BH 1999.3.139
BH 1999.3.139
I. Valamely anyagi jogszabály által a perindításra jogvesztés terhe mellett megszabott határidő anyagi-jogi határidő, amely annak utolsó napján minden körülmények között lejár. Az ilyen határidő lejártának szempontjából a postára adás időpontja nem értékelhető, hanem a keresetlevélnek a bírósághoz érkezése időpontját kell figyelembe venni [Pp. 105. § (1) bek.]. II. Nem vonható az anyagi-jogi határidő körébe a munkaügyi jogvitát a bíróság előtt megindító keresetlevél. A Munka Törvénykönyvében meghatározott k
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes a felperes munkaviszonyát az 1997. április 17-én kelt és kézbesített felmondással 1997. június 12-i hatállyal megszüntette. A felmondás tartalmazta a szabályszerű jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. A felek egyeztetése 1997. június 2-án eredménytelenül zárult, ennek tényét az egyeztetési jegyzőkönyvben rögzítették.
A felperes a munkaügyi bírósághoz 1997. június 18-án érkezett keresetében kérte a felmondás jogellenességének megállapítását és 8 havi átlagkeresete megfizetését.
A...
BH 1999.3.139 I. Valamely anyagi jogszabály által a perindításra jogvesztés terhe mellett megszabott határidő anyagi-jogi határidő, amely annak utolsó napján minden körülmények között lejár. Az ilyen határidő lejártának szempontjából a postára adás időpontja nem értékelhető, hanem a keresetlevélnek a bírósághoz érkezése időpontját kell figyelembe venni [Pp. 105. § (1) bek.].
II. Nem vonható az anyagi-jogi határidő körébe a munkaügyi jogvitát a bíróság előtt megindító keresetlevél. A Munka Törvénykönyvében meghatározott keresetindítási határidő csak az egyeztetési eljárással indult munkaügyi vita részeként, azzal egységben és annak függvényében vizsgálható. Ebben az esetben a kereset benyújtása eljárási cselekménynek minősül, ezét ha azt legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták, a határidő elmulasztásának következményei nem alkalmazhatók [Mt. 202. § (1) bek., Pp. 105. § (4) bek.].
Az alperes a felperes munkaviszonyát az 1997. április 17-én kelt és kézbesített felmondással 1997. június 12-i hatállyal megszüntette. A felmondás tartalmazta a szabályszerű jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást. A felek egyeztetése 1997. június 2-án eredménytelenül zárult, ennek tényét az egyeztetési jegyzőkönyvben rögzítették.A felperes a munkaügyi bírósághoz 1997. június 18-án érkezett keresetében kérte a felmondás jogellenességének megállapítását és 8 havi átlagkeresete megfizetését.
A munkaügyi bíróság a végzésével a keresetlevelet a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül elutasította, mert a kereset benyújtásának határideje 1997. június 17-én lejárt. Megállapította, hagy a perindítási határidő lejártával összefüggésben nem a postára adás időpontja, hanem az a döntő, hogy az eljárást megindító beadvány mikor érkezett a bírósághoz.
A végzés megváltoztatása iránt a felperes fellebbezett. Az alperes kérte a végzés helybenhagyását.
A megyei bíróság a végzésével helybenhagyta a munkaügyi bíróság végzését. Indokolása szerint az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy a Pp. 105. §-ának (4) bekezdése csak a Pp. által meghatározott perbeli cselekményekre alkalmazható, és nem vonatkozik a keresetlevélre. A munkaügyi per keresetindítása akkor nem elkésett, ha a keresetlevél az egyeztetés eredménytelenségének megállapításától számított 15 napon belül a bírósághoz megérkezett.
A jogerős végzés ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Kérte a végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását, mert a bíróságok megsértették az Mt. 202. §-ának (1) bekezdését. Álláspontja szerint az ebben foglalt nem anyagi jogi határidő a korábban egyeztetéssel megindított munkaügyi jogvitában elvégzendő eljárási cselekményre nyitva álló határidő. Kifogásolta, hogy a posta működésének kockázatát a félnek kell a jogerős végzés értelmében viselnie.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Pp. alkalmazásában egységes az ítélkezési gyakorlat abban a kérdésben, hogy a Pp. 105. §-a (4) bekezdésében írt rendelkezést csak a perrendtartásban meghatározott perbeli cselekmények teljesítési határidejének elmulasztása esetén lehet alkalmazni, de az nem vonatkozik a peres eljárást kezdeményező beadványra, vagyis a keresetlevélre. A keresetlevél postára adása ugyanis nem minősíthető perbeli cselekménynek. Valamely anyagi jogszabály által a perindításra jogvesztés terhe mellett megszabott határidő anyagi-jogi határidő, amely annak utolsó napján minden körülmények között lejár. Az ilyen határidő lejártának szempontjából tehát a postára adás időpontja nem értékelhető, hanem a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezése időpontját kell figyelembe venni.
Nem vonható azonban e körbe a munkaügyi jogvitát a bíróság előtt megindító keresetlevél. Ezekben a perekben ugyanis a jogvita az egyeztetés kezdeményezésével indul. a keresetlevél benyújtásának előfeltétele az Mt. 200. §-ában előírt egyeztetési eljárás, és csak annak folyományaként nyílik lehetőség a keresetlevél előterjesztésére. Az Mt. 202. §-ának (1) bekezdésében meghatározott 15 napos keresetindítási határidő csak az egyeztetési eljárással indult munkaügyi vita részeként, azzal egységben és annak függvényében vizsgálható. Ezekben az esetekben a kereset benyújtása tehát eljárási cselekménynek minősül, és ezért vonatkozik arra a Pp. 105. §-ának (4) bekezdése. A felperes ennek eleget tett, mert a keresetét a határidő utolsó napján, igazoltan postára adta.
Mindezekre tekintettel a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történt elutasítása jogszabálysértő, a bíróságnak a felperes keresetét az új eljárás során érdemben kell elbírálnia.
A Legfelsőbb Bíróság a határozatát a Pp. 175/A. §-ának (2) és (3) bekezdése alapján hozta meg.
A további felülvizsgálatot a Pp. 271. §-ának (2) bekezdése zárja ki. (Legf. Bír. Mfv.II.10.007/1998. sz.)