adozona.hu
BH 1999.2.86
BH 1999.2.86
A felek tanulmányi szerződést általában határozott időre, a tanulmányok időtartamára kötnek. Az ilyen szerződés felmondása csak a munkáltatóra súlyos terhet rovó esetben indokolt. Az olyan átszervezésre utaló felmondási ok, amely csak az érintett munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg, nem tekinthető ilyen súlyos indoknak [Mt. 110. § (1) bek., 114. §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A személyforgalmi és vállalkozási osztályvezető munkakörű felperes munkaviszonyát az alperes 1997. március 12-én a rendes felmondásával 1997. március 17-től 1997. április 21-ig tartó felmondási idővel megszüntette. A felmondás indokaként a szervezeti rend átszervezését és a vállalkozási ügyfélszolgálati osztály megszüntetését jelölte meg. Az osztály feladatait a személyforgalmi osztály vette át.
Az alperes a felmondással egyidejűleg felmondta a felperessel 1994. augusztus 1-jén kötött tanulm...
BH 1999.2.86 A felek tanulmányi szerződést általában határozott időre, a tanulmányok időtartamára kötnek. Az ilyen szerződés felmondása csak a munkáltatóra súlyos terhet rovó esetben indokolt. Az olyan átszervezésre utaló felmondási ok, amely csak az érintett munkavállaló munkaviszonyát szünteti meg, nem tekinthető ilyen súlyos indoknak [Mt. 110. § (1) bek., 114. §].
A személyforgalmi és vállalkozási osztályvezető munkakörű felperes munkaviszonyát az alperes 1997. március 12-én a rendes felmondásával 1997. március 17-től 1997. április 21-ig tartó felmondási idővel megszüntette. A felmondás indokaként a szervezeti rend átszervezését és a vállalkozási ügyfélszolgálati osztály megszüntetését jelölte meg. Az osztály feladatait a személyforgalmi osztály vette át.Az alperes a felmondással egyidejűleg felmondta a felperessel 1994. augusztus 1-jén kötött tanulmányi szerződést is.
A felperes az egyeztetést követően előterjesztett keresetlevelében előadta, hogy a felmondás okaként megjelölt átszervezést szabálytalanul hajtották végre. Sérelmezte a tanulmányi szerződés felmondását. Az 1997. II. félévi ki nem fizetett tandíj, a további félévi tandíjai, a továbbiakban szükséges jegyzetei, tankönyvei árának és a tanulmányai miatt kieső munkabérének megtérítése címén 566.012 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
A munkaügyi bíróság az ítéletével hatályon kívül helyezte a felmondást. A felperes visszahelyezését mellőzte. A jogellenes felmondás következményeként kötelezte az alperest 525.396 forint és 1997. június 21-től az ítélet jogerőre emelkedésének napjáig napi 6.084 forint, továbbá a tanulmányi szerződés felmondásával összefüggésben 22.500 forint kártérítés megfizetésére. Kötelezte az alperest 25.000 forint perköltség és 63.000 forint eljárási illeték megfizetésére is.
Álláspontja szerint a felmondás azért volt jogellenes, mert az alperes a szervezeti és működési szabályzatával ellentétesen járt el, az igazgatóság szabályellenes összehívása következtében nem volt határozatképes, a szervezeti egységeket érintő változtatások jogellenesek voltak, ezért az átszervezés nem valós felmondási indok.
A felperesnek a tanulmányi szerződés felmondásából eredő kárigényét részben találta alaposnak, mert a felperes munkaviszonya csak az ítélet jogerőre emelkedésekor szűnik meg, ezért megalapozott a kárigénye az 1997. II. félévére kifizetett tandíj tekintetében, amelynek csak a felét fizette meg az alperes. A felperes egyéb kárigénye a jogalap és az összegszerűség tekintetében idő előtti.
A felperes fellebbezett, és kérte a tanulmányi szerződés felmondásának hatálytalanítását és az alperesnek 543.512 forint kártérítés megfizetésére kötelezését.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részében helybenhagyta.
Kifejtette: az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperesnek a tanulmányi szerződés felmondására alapított igénye mind a jogalap, mind annak összegszerűsége tekintetében idő előtti. A pernek nem volt tárgya a tanulmányi szerződés felmondásának hatályon kívül helyezése, ilyen igényt a felperes csak a fellebbezésében terjesztett elő. Kereseti kérelem hiányában erről a bíróságok nem dönthettek, bár ez előkérdése a tanulmányok folytatása során ténylegesen felmerülő költségekkel összefüggő kártérítésnek.
A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Ebben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a tanulmányi szerződés felmondásának hatálytalanítását és az alperesnek a tanulmányi szerződés teljesítésére történő kötelezését. Perköltséget is igényelt. Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért törvénysértő, mert a Pp. 213. §-ának (1) bekezdésére tekintettel az ítéletbe foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. Az elsőfokú ítéletet helybenhagyó másodfokú ítélet csak kártérítési igényként értelmezte a felperes kérelmét, és mint idő előttit nagyobbrészt elutasította. A bíróságok anyagi jogszabályt is sértettek, mert az Mt. 110. §-a (1) bekezdésében foglaltak ellenére nem kötelezték az alperest a tanulmányi szerződésben vállalt szolgáltatás teljesítésére.
Tévedtek a bíróságok, amikor azt állapították meg, hogy nem volt tárgya a pernek a tanulmányi szerződés felmondásának hatálytalanítása. A kereseti kérelem erre is kiterjedt. A felperes az 1997. június 20-án tartott tárgyaláson elsődlegesen kérte az alperes kötelezését a szerződés teljesítésére, másodlagosan kártérítés megállapítását igényelte. Az elsőfokú bíróság nem foglalkozott a kártérítéssel, a másodfokú bíróság pedig elutasította ezt az igényt. A bíróságok nem tisztázták, hogy az alperes jogosult volt-e a hatályos tanulmányi szerződést felmondani.
Az alperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Hangsúlyozta, hogy a felperes keresete nem terjedt ki a tanulmányi szerződés felmondásának hatálytalanítására, ezért a bíróságok erről nem dönthettek. Érdemben arra utalt, hogy a felperes munkaviszonyának felmondására átszervezés miatt került sor, ami a tanulmányi szerződés gazdasági és érdekbeli lehetetlenülését váltotta ki. A szerződés teljesítése a feleknek fel nem róható okból lehetetlenült.
A felülvizsgálati kérelem a következők szerint alapos.
Peradat, hogy a felperes az 1997. április 9-én előterjesztett keresetlevelében - a felülvizsgálatnak tárgyát nem képező, a munkaviszonya felmondását sérelmező kereseti kérelmén kívül - a tanulmányi szerződésének felmondására tekintettel kérte, hogy az alperes az 1999. augusztus 31-ig terjedően vállalt költségeket előre, egy összegben fizesse ki 504.356 forint erejéig. Peradat továbbá, hogy a munkaügyi bíróság 1997. június 20-án tartott tárgyalásán ezt a kereseti kérelmét akként módosította, hogy "elsődlegesen a szerződés teljesítésére kéri kötelezni az alperest, másodsorban támasztja a kárigényét". Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes csak a fellebbezésében kérte a tanulmányi szerződés felmondásának hatályon kívül helyezését. A keresetmódosítás lényege ugyanis az alperes által egyoldalúan felmondott tanulmányi szerződésnek a jövőben való további teljesítésére irányult, amely csak hatályos vagy ismét hatályba helyezett szerződés esetén lehetséges. Alapos tehát a felperes felülvizsgálati kérelmének az az érvelése, amely szerint sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem döntött minden kereseti kérelméről, és ezáltal az ítéletek a Pp. 213. §-ának (1) bekezdésébe ütköztek.
Az elsőfokú bíróság szerint az "egyoldalú és okszerűtlen alperesi szerződésfelbontás jogszerűen keletkeztetett a felperes részéről kárigényt a munkaviszony fennállása alatt", ezért kis részben alaposnak találta a kártérítésre irányuló igényt, nagyobb részben azonban a jogalap és az összegszerűség tekintetében idő előttinek. Nem határozott azonban a tanulmányi szerződés felbontásának jogszerűségéről vagy jogellenességéről.
A másodfokú bíróság tévedett, és a döntése iratellenes volt, mert a felperesnek volt olyan kereseti kérelme, amely a tanulmányi szerződés felmondásának hatályon kívül helyezésére irányult.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletet és az elsőfokú ítéletnek a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos rendelkezését, és e körben az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
A munkaügyi bíróságnak az új eljárás során különösen azt kell figyelembe vennie, hogy a felek tanulmányi szerződést általában határozott időre, a tanulmányok időtartamára kötnek. Ez történt az adott esetben is, miután a perbeli tanulmányi szerződés 1994. szeptember 1-jétől 1999. augusztus 31-ig jött létre. Az ilyen szerződések felmondása csak a félre súlyos terhet rovó esetben indokolt. Az olyan átszervezésre utaló felmondási ok, amely csak az érintett munkaviszonyát szünteti meg, nem ilyen súlyos indok. A Legfelsőbb Bíróság korábbi eseti döntésében is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkáltató a tanulmányi szerződés aláírásával vállalt megállapodást egyoldalúan nem mondhatja fel a gazdálkodásában felmerült okok miatt, mert ilyen feltételt a tanulmányi szerződés nem tartalmazott. (Mfv.II.10.399/1997/3.).
Az elsőfokú bíróságnak tehát mindezek figyelembevételével kell eldöntenie, hogy alapos-e a felperesnek a tanulmányi szerződés felmondásának hatályon kívül helyezésére irányuló kereseti kérelme.
(Legf. Bír. Mfv.II.11.008/1997. sz.)