adozona.hu
BH 1999.1.40
BH 1999.1.40
A köztisztviselő vezetői megbízása indokolás nélkül visszavonható. Ezt követően újra meg kell határozni az illetményét [1992. évi XXIII. tv. 31. § (2) bek., 42. § (5) bek. b) pont, 43. § (4) bek, 45. § (3) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1991-től 1997. április 30-ig állt helyiséggazdálkodási előadóként az alperessel munka-, illetve közszolgálati jogviszonyban. A munkáltatói jogkör gyakorlója az 1994. június 16-án kelt átsorolásban - osztályvezetői beosztásban - határozatlan időre megbízta a lakás és helyiséggazdálkodási osztály vezetésével. Erre tekintettel az illetményét a korábbi havi 60.000 ,-Ft-ról 78.000 ,-Ft-ra, majd 1995. január 1-jétől 90.000 ,-Ft-ra emelte fel.
A hivatal jegyzője az osztályvezetői megbízá...
BH 1999.1.40 A köztisztviselő vezetői megbízása indokolás nélkül visszavonható. Ezt követően újra meg kell határozni az illetményét [1992. évi XXIII. tv. 31. § (2) bek., 42. § (5) bek. b) pont, 43. § (4) bek, 45. § (3) bek.].
A felperes 1991-től 1997. április 30-ig állt helyiséggazdálkodási előadóként az alperessel munka-, illetve közszolgálati jogviszonyban. A munkáltatói jogkör gyakorlója az 1994. június 16-án kelt átsorolásban - osztályvezetői beosztásban - határozatlan időre megbízta a lakás és helyiséggazdálkodási osztály vezetésével. Erre tekintettel az illetményét a korábbi havi 60.000 ,-Ft-ról 78.000 ,-Ft-ra, majd 1995. január 1-jétől 90.000 ,-Ft-ra emelte fel.A hivatal jegyzője az osztályvezetői megbízást a tv. 31. §-ának (2) bekezdésére hivatkozással 1996. augusztus 21-i hatállyal visszavonta, és e naptól ismét besorolta az eredeti, helységgazdálkodási előadói munkakörébe havi 60.000 ,-Ft alapilletménnyel.
A felperes a munkaügyi bírósághoz előterjesztett keresetében kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az osztályvezetői megbízásnak visszavonása ellenére az osztályvezetői illetménye továbbra is megilleti, és kötelezze az alperest a havi 30.000 ,-Ft illetménykülönbözet figyelembevételével 165.000 ,-Ft és kamatai megfizetésére. Nem vitatta, hogy a vezetői megbízását a munkáltató jogszerűen vonta vissza, ez azonban szerinte nem járhat az alapilletmény csökkenésével, mert a kinevezése csak közös megegyezéssel módosítható.
Az alperes a tv. 45. §-ának (3) bekezdésére hivatkozással kérte a kereset elutasítását.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Megállapította, hogy a vezetői megbízás indokolás nélkül visszavonható, és a visszavonáskor a köztisztviselő a vezetői alapilletményre való jogosultságát elveszti. A felperesnek az ezt követően megállapított illetménye a jogszabálynak megfelel, ezért az illetmény csökkentése nem minősül a kinevezés egyoldalú módosításának.
Az ítélet megváltoztatása és a keresetének megfelelő döntés hozatala iránt a felperes fellebbezett.
Az alperes kérte az ítélet helybenhagyását.
A másodfokú bíróság az ítéletével - annak helytálló indokai alapján - helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú ítélet megváltoztatása és a keresetnek megfelelő döntés hozatala iránt a felperes - a fellebbezése indokaival - terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint tévesen hivatkoztak a bíróságok az ítéletükben a tv. 45. §-ának (3) bekezdésére, mert az nem a kinevezéssel, hanem a megbízással kapcsolatos bércsökkentésre vonatkozik; az illetménye nem a tv. 45. §-ának (1) bekezdésében meghatározott vezetői illetmény, hanem a 42. §-ának (5) bekezdésében megjelölt személyi illetmény, amely a kimagasló teljesítményhez fűződik.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A felperes a perben és a felülvizsgálati kérelmében lényegében azt vitatta, hogy a vezetői megbízás a kinevezésnek olyan módosítását jelenti, amely csak a tv. 31. §-ának (1), (2) és (6) bekezdése keretében (megbízás adása, visszavonása, kormányzati érdekből történő áthelyezés) lehetséges. Az illetmény csökkentésére azonban még a megbízás visszavonásakor sincs mód, különösen nincs mód a személyi illetmény csökkentésére.
A felperes okfejtése téves.
A vezetői megbízás a tv. 31. §-ának (2) bekezdése szerint indokolás nélkül visszavonható, és ezt követően a tv. 45. §-ának (3) bekezdése alapján újra meg kell határozni a köztisztviselő illetményét.
Az alperes ennek megfelelően járt el, amikor a vezetői megbízás visszavonása után a felperes besorolását a beosztott munkakörében újra elvégezte. A felperes a vezetői beosztáshoz kapcsolódóan részesült a vezetői illetményben, amelyet a tv. 42. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján ugyancsak a vezetői megbízás alatt, 1995. január 1-jei hatállyal, személyi illetményként állapítottak meg részére. Ebből következik, hogy a személyi illetményt mint kimagasló teljesítményt nyújtó vezető beosztású köztisztviselőnek és nem mint helyiséggazdálkodási előadónak biztosították. Miután a vezetői beosztás megszűntekor ismét az eredeti munkakörébe került vissza, ez értelemszerűen magával vonta a vezetői beosztáshoz fűződő személyi illetménye megvonását és az illetményének az újra meghatározását.
Az 1996. augusztus 21-én kelt új besorolás a tv. 43. §-ának (4) bekezdése alapján készült és a felperesnek a jogszabályban biztosított alapilletményét a kötelezőhöz képest 20%-kal megemelt mértékben határozta meg, a megállapított személyi juttatások előirányzatának keretében.
A tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a vezetői beosztás visszavonása esetére a vezető személyi illetményének csökkentését tiltaná, ezért erre az esetre is vonatkozik a tv. 45. §-ának (3) bekezdésében az illetmény újra meghatározására meghatározott munkáltatói kötelezettség.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hozta meg, és a felperest a Pp. 78. §-ának (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.130/1998. sz.)