adozona.hu
BH 1998.12.613
BH 1998.12.613
I. A köztisztviselőt kinevező testület hatáskörébe tartozik a fegyelmi eljárás indítása mellett a fegyelmi büntetés kiszabásának joga is. II. A jegyzővel szemben az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja a kinevezési jogkört. Ezért a fegyelmi büntetés kiszabásának joga nem a képviselő-testület által választott fegyelmi tanácsot illeti meg, hanem magának a képviselő-testületnek kell fegyelmi tanácsként eljárnia [1992. évi XXIII. tv. 6. § (1) és (2) bek., 53. § (1) és (2) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A jegyző munkakört ellátó felperes ellen a képviselő-testület fegyelmi eljárást indított, majd a határozatával hivatalvesztés büntetéssel sújtotta.
A felperes a büntetés hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított.
A munkaügyi bíróság az ítéletével hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, mert azt nem háromtagú fegyelmi tanács, hanem a képviselő-testület hozta.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet - lényegében annak indo...
BH 1998.12.613 I. A köztisztviselőt kinevező testület hatáskörébe tartozik a fegyelmi eljárás indítása mellett a fegyelmi büntetés kiszabásának joga is.
II. A jegyzővel szemben az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja a kinevezési jogkört. Ezért a fegyelmi büntetés kiszabásának joga nem a képviselő-testület által választott fegyelmi tanácsot illeti meg, hanem magának a képviselő-testületnek kell fegyelmi tanácsként eljárnia [1992. évi XXIII. tv. 6. § (1) és (2) bek., 53. § (1) és (2) bek.].
A jegyző munkakört ellátó felperes ellen a képviselő-testület fegyelmi eljárást indított, majd a határozatával hivatalvesztés büntetéssel sújtotta.A felperes a büntetés hatályon kívül helyezése iránt keresetet indított.
A munkaügyi bíróság az ítéletével hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatot, mert azt nem háromtagú fegyelmi tanács, hanem a képviselő-testület hozta.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével az elsőfokú ítéletet - lényegében annak indokai alapján - helybenhagyta.
Az ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a Ktv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint, amely tiltja a testület fegyelmibüntetés-kiszabási jogkörének átruházását az általa kinevezett köztisztviselő tekintetében, a testületnek kell eljárnia, nem pedig az általa megválasztott háromtagú fegyelmi tanácsnak.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A Ktv-nek a képviselő-testület eljárásakor hatályban volt 51. §-ának (3) bekezdése szerint a testület által kinevezett köztisztviselő fegyelmi és kártérítési ügyében a kinevező testület eljárására az 51-58. §-ok rendelkezései az irányadók. Az 53. § (1) bekezdése szerint az ügy érdeméről a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított 8 napon belül három tagú fegyelmi tanács határoz. A fegyelmi tanács határozatát zárt ülésen szótöbbséggel hozta meg. A (2) bekezdés szerint a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatói jogkör gyakorlója; tagjai az általa felkért, az eljárás alá vonttal legalább azonos besorolású, illetőleg megbízatású köztisztviselők. Ha az önkormányzati képviselő-testület hivatalában nincs elegendő ilyen besorolású, illetőleg megbízatású köztisztviselő, a polgármester a képviselő-testület tagjai közül kérhet fel a fegyelmi tanácsba tagokat. Az említett rendelkezéseket a Ktv. 6. §-ának (1) bekezdésében foglaltakkal egybevetve akként kell alkalmazni, hogy a fegyelmi büntetés kiszabásának joga nem a képviselő-testület által választott háromtagú fegyelmi tanácsot illeti meg, hanem magának a képviselő-testületnek kell fegyelmi tanácsként eljárnia. Csak így biztosítható a Ktv. 6. §-a (2) bekezdésének az a speciális rendelkezése, hogy a köztisztviselőt kinevező testület hatáskörébe tartozik a fegyelmi eljárás megindítása mellett a fegyelmi büntetés kiszabásának joga is. A jegyzővel szemben az önkormányzat képviselő-testülete gyakorolja a kinevezési jogkört mint munkáltatói jogkört. Az eljárt bíróságok értelmezéséből következően a képviselő-testületnek kellene a fegyelmi tanács elnökének lennie, ami nyilvánvalóan lehetetlen.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította.
A Pp. 275/A. §-ának (3) bekezdésére tekintettel a felek felülvizsgálati eljárási költségét csak megállapította, annak viseléséről az új határozatban kell rendelkezni.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.376/1998. sz.)