adozona.hu
BH 1998.10.510
BH 1998.10.510
I. A figyelmeztetés joga a munkáltatót megilleti. A munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló - az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) hatálya alá tartozó esetében a közalkalmazott - figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül. [Kjt. 45. § (1) bek., 46 § (2) bek.] II. Az ügyvédi közreműködésért kifizetett megbízási díj nem tekinthető kárnak, ezért nem alkalmazhatók a kártérítésre vonatkozó szabályok. A képviseleti díj a jellegénél
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes az alperesnél tanár munkakört lát el.
Az alperes 1995 nyarán új helyre költözött. Az átköltözést külső segítség nélkül, az iskola dolgozói és néhány tanuló bonyolították le. Az alperes a költözködésben résztvevőknek a felperes kivételével megbízási díjat fizetett.
A felperes sérelmezte, hogy a munkáját nem ismerték el, és hogy az alperes indokolatlanul figyelmeztette. Kérte a besorolásával kapcsolatos 5000 Ft ügyvédi munkadíj megfizetését is.
A sikertelen egyeztetést követően ke...
BH 1998.10.510 I. A figyelmeztetés joga a munkáltatót megilleti. A munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló - az 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) hatálya alá tartozó esetében a közalkalmazott - figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül. [Kjt. 45. § (1) bek., 46 § (2) bek.]
II. Az ügyvédi közreműködésért kifizetett megbízási díj nem tekinthető kárnak, ezért nem alkalmazhatók a kártérítésre vonatkozó szabályok. A képviseleti díj a jellegénél fogva a jogérvényesítés költsége, amelynek viseléséről jogvita esetén az eljárási szabályok rendelkeznek [Pp. 75. § (2) bek.].
A felperes az alperesnél tanár munkakört lát el.Az alperes 1995 nyarán új helyre költözött. Az átköltözést külső segítség nélkül, az iskola dolgozói és néhány tanuló bonyolították le. Az alperes a költözködésben résztvevőknek a felperes kivételével megbízási díjat fizetett.
A felperes sérelmezte, hogy a munkáját nem ismerték el, és hogy az alperes indokolatlanul figyelmeztette. Kérte a besorolásával kapcsolatos 5000 Ft ügyvédi munkadíj megfizetését is.
A sikertelen egyeztetést követően keresetet indított az alperes ellen, a fizikai munkavégzés díjaként 25 000 Ft-ot követelt.
A munkaügyi bíróság az ítéletével a figyelmeztetést hatályon kívül helyezte, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 20 000 Ft-ot fizikai munka díjazásaként, valamint 5000 Ft kártérítést, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. A munkaügyi bíróság szerint a közalkalmazottal szemben vétkes kötelezettségszegés miatt fegyelmi eljárást lehet indítani, figyelmeztetés azonban nem alkalmazható. A költözködésben a felperes az alperes utasítására vett részt, ezért a munkájával arányban álló díjazásra tarthat igényt. Az alperes a felperes besorolását ügyvédi felszólításra változtatta meg, a jogi képviseletért kifizetett összeg kártérítésként megilleti.
Az ítélet ellen, a felperes keresetének elutasítása végett az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta. A megyei bíróság szerint a felperes munkakörébe nem tartozó munkát végzett, ezért az Mt. 105. §-ának (2) bekezdése szerint díjazás jár, ami nem minősül jutalomnak. Egyetértett a munkaügyi bíróság álláspontjával a figyelmeztetéssel kapcsolatban, valamint az ügyvédi munkadíj kártérítésként történő érvényesíthetőségét illetően.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a felperes keresetének elutasítása végett az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Arra hivatkozott, hogy figyelmeztetést nem lehet hatályon kívül helyezni, legfeljebb a bizonyítás eredményéhez képest az abban foglalt tényállítások valótlanságát lehet megállapítani. A felperes munkaidejében vett részt a költözködésben, erre az időre megkapta a személyi alapbérét, külön megállapodás hiányában többletdíjazásra nem jogosult. Az ügyvédi költség nem az alperes károkozó magatartására vezethető vissza, az összegét még peres eljárásban is mérlegelni kell.
A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem részben alapos.
1. Az eljárt bíróságok helytállóan utaltak arra, hogy sem az Mt., sem az 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) a figyelmeztetést mint külön nevesített munkáltatói intézkedést nem szabályozza. Nem szabályozta a korábbi, az 1992. július hó 1. napjáig hatályban volt Mt. sem, ennek ellenére töretlen volt a gyakorlat abban a kérdésben, hogy a figyelmeztetés joga a munkáltatót megilleti. A munkáltatói jogkör részét képező figyelmeztetési jog meglétén nem változtatott a hatályos szabályozás. A munkáltató az utasítási jogából eredően bármikor felhívhatja a munkavállaló - a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében a közalkalmazott - figyelmét olyan, általa helytelennek tartott magatartásra, ami kötelezettségszegésnek minősül. Az ellenkező és az eljárt bíróságok által kifejtett álláspont elzárná a munkáltatót a nem megfelelő munkavégzés bírálatától, illetőleg kizárólag fegyelmi eljárás megindításával és büntetés kiszabásával nyílna erre lehetőség. A Kjt. 45. §-ának (1) bekezdése szerint csak lényeges kötelezettség vétkes megszegése minősül fegyelmi vétségnek, de a fegyelmi eljárás megindítása még ezen belül is csak korlátozottan kötelező [Kjt. 46. § (2) bek.]. Mindez nemcsak lehetővé, de adott esetben szükségessé is teszi, hogy a munkáltató a fegyelmi eljárás mellett más módon is felróhassa a kötelezettségszegést. A figyelmeztetés joga azonban nem jelenti azt, hogy a valótlan tartalmú intézkedést ne lehetne hatályon kívül helyezni, mint ahogy a munkaviszony megszüntetésének joga sem zárja ki a jogellenes felmentés hatálytalanítását.
2. A felperes nem vitásan a munkakörébe nem tartozó munkát végzett, amikor a munkatársaihoz hasonlóan részt vett a költözésben. A díjazásra ennek következtében alappal tartott igényt, amelynek mértékét az eljárt bíróság a többieknek kifizetett díjazás összegét is mérlegelve, jogszabálysértés nélkül állapította meg.
3. A felperes ügyvédi képviseletet vett igénybe, hogy jelezze sérelmét a besorolással kapcsolatban. Az alperes a felszólításnak megfelelően a besorolást visszamenőlegesen megváltoztatta, munkaügyi jogvitára nem került sor.
Az ügyvédi közreműködésért kifizetett megbízási díj nem tekinthető kárnak, ezért nem alkalmazhatók a kártérítésre vonatkozó szabályok. A képviseleti díj a jellegénél fogva a jogérvényesítés költsége, amelynek viseléséről jogvita esetén az eljárási szabályok rendelkeznek. Az Mt. 153. §-a a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során, valamint a munkáltató érdekében felmerült költségek viseléséről rendelkezik, a küldetési és külszolgálati, valamint a munkába járással összefüggő költségek megtérítéséről külön jogszabály rendelkezik. A jogvitán kívüli képviselettel kapcsolatban felmerült költség nem tartozik az említett körbe, ezért annak megfizetésére a munkáltató, illetőleg adott esetben a munkavállaló nem kötelezhető.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős ítéletet részben hatályon kívül helyezte, a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta, illetőleg a figyelmeztetéssel kapcsolatban a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
Az új eljárás során bizonyítást kell foganatosítani a figyelmeztetésben foglaltakkal kapcsolatban, és annak eredményéhez képest lehet az alperes intézkedésének megalapozottságáról dönteni.
A részleges hatályon kívül helyezésre tekintettel a felek felülvizsgálati eljárási költségét a Legfelsőbb Bíróság csak megállapította, annak viseléséről a pernyertesség alapján kell dönteni. (Legf. Bír. Mfv. II. 10.847/1997. sz.)