adozona.hu
BH 1998.9.452
BH 1998.9.452
A fegyelmi vétséget akkor kell felfedezettnek tekinteni, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója nemcsak a vétség elkövetéséről, hanem annak elkövetésével alaposan gyanúsítható közalkalmazott személyéről is tudomást szerez [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 46. § (2), (3) és (4) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1994. október 1-jétől állt az alperes oktatástechnikai és informatikai tanszékén adjunktusként közalkalmazotti jogviszonyban.
Az alperes az 1996. augusztus 27-én kelt fegyelmi határozattal a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozat indokolása szerint a főiskola neveléstudományi tanszéke által az 1995/96-os tanévben indított, kihelyezett levelező tagozaton a tantárgyfelosztásban az informatika oktatása is szerepelt. Az I. félévben azonban nem indították be a ...
BH 1998.9.452 A fegyelmi vétséget akkor kell felfedezettnek tekinteni, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója nemcsak a vétség elkövetéséről, hanem annak elkövetésével alaposan gyanúsítható közalkalmazott személyéről is tudomást szerez [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 46. § (2), (3) és (4) bek.].
A felperes 1994. október 1-jétől állt az alperes oktatástechnikai és informatikai tanszékén adjunktusként közalkalmazotti jogviszonyban.Az alperes az 1996. augusztus 27-én kelt fegyelmi határozattal a felperest elbocsátás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A határozat indokolása szerint a főiskola neveléstudományi tanszéke által az 1995/96-os tanévben indított, kihelyezett levelező tagozaton a tantárgyfelosztásban az informatika oktatása is szerepelt. Az I. félévben azonban nem indították be a tantárgy oktatását, ezért abból nem voltak foglalkozások és konzultációk. A felperes 1996 januárjában a tanulmányi osztály jelzésére 60 hallgató leckekönyvébe beírta a gyakorlati jegyeket. A fiktív jegyek beírásával súlyosan és gondatlanul megszegte a munkaköri kötelezettségét. Ezzel jelentős erkölcsi kárt okozott az intézménynek.
A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében kérte a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezését és az eredeti munkakörében történő továbbfoglalkoztatását. Arra hivatkozott, hogy az alperes a fegyelmi eljárást 1996. augusztus 1-jén késedelmesen rendelte el, mivel 1996. június 24-én már tudomást szerzett a történtekről. Egyébként az értesítők kiállítására a tanulmányi osztály hívta fel, és ott kellett volna előbb tisztázni, oktattak-e informatikát a levelező hallgatóknak az 1995/96-os tanév I. félévében.
Az alperes kérte a kereset elutasítását, mivel a felperes a kérdéses félévben és évfolyamon nem oktatott informatikát. Az érdemjegyeket fiktíven állapította meg, és igazolta a tanulmányokat.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét. Indokolásában megállapította, hogy az előzetes tantárgyi háló szerint az 1995/96-os tanévre a levelező hallgatóknak az informatika oktatását tervezték, és a tantárgyat az adott félév tantárgyai között a leckekönyvben feltüntették. A tanulmányi osztály előadója a félév lezárásakor észlelte, hogy az informatika tantárgy aláírásai hiányoznak. Értesítette az érintett tanszéket, ahonnan a felperes - megjelenve a tanulmányi osztályon - 30 értesítőbe "jó" és "jeles" érdemjegyet írt be, és az oktatásban való részvételt az aláírásával igazolta. A tanulmányi előadó folyamatos jelzései alapján további 30 esetben is így járt el. Mivel a tantárgyat a hallgatók ténylegesen nem tanulták és nem is vizsgáztak, 1996. májusától több jelzés érkezett emiatt az alpereshez.
A felperes a szakmai felettese, a tanszékvezető érdeklődésére tagadta, hogy az aláírás tőle származik. Az aláírást más sem vállalta. A tanszékvezető és a tanulmányi osztályvezető június 24-én és 25-én tájékoztatták a főigazgató-helyettest, és az utóbbi a felelősség megállapíthatósága érdekében írásszakértő bevonását javasolta. A felperesnek az előzetes vizsgálat során történt meghallgatása után, július 4-én a vizsgálatot folytató főigazgató-helyettes értesítette a főigazgatót, hogy a szabálytalan bejegyzések a felperessel kapcsolatban merültek fel.
A fegyelmi jogkört gyakorló főigazgató 1996. augusztus 1-jén értesítette a felperest a fegyelmi eljárás megindításáról. A fegyelmi eljárás megindítására a Kjt. 46. §-a (3) bekezdésének megfelelően került sor.
A felperes keresetét az elsőfokú bíróság érdemben is alaptalannak találta. Nem fogadta el a felperesnek azt a védekezését: nem volt tisztában azzal, hogy a bejegyzés milyen időszakra vonatkozik. Megállapította, hogy a felperest súlyos gondatlanság terheli, amellyel a kiszabott fegyelmi büntetés arányban áll.
Az ítélet megváltoztatása - elsődlegesen a fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése, másodlagosan a kiszabott büntetés mérséklése - iránt a felperes fellebbezett.
Az alperes kérte az ítélet helybenhagyását.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. Jogi érvelése szerint a felperes folyamatos magatartása inkább tudatos, mint gondatlan.
A főigazgató július 4-én tudta meg, hogy a felperes volt az, aki szabálytalan bejegyzéseket tett. A vizsgálóbiztost július 15-én bízta meg, a felperest augusztus 1-jén értesítette a fegyelmi eljárás elrendeléséről, amire 1 hónapon belül sor került.
A fegyelmi büntetéssel kapcsolatban utalt arra, hogy a felperes maga is elismerte a fiktív bejegyzések beírását.
A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Az ítélet hatályon kívül helyezését, az eljárás megszüntetését, illetve a fegyelmi büntetés mérséklését kérte. A fegyelmi eljárással kapcsolatos jogvesztő határidő tekintetében arra hivatkozott, hogy a főigazgató-helyettes már 1996. június 24-én - az elismerő nyilatkozata alapján - tudomást szerzett az ő személyét illető alapos gyanúról. A jogvesztő határidő nem tágítható aszerint, hogy a főigazgatót erről mikor értesítette. A kiszabott büntetéssel kapcsolatban a gondatlanságát elismerte, azonban ez álláspontja szerint nem indokolja a legsúlyosabb büntetést. Utalt a tanulmányi osztály és a tanszékek együttműködésének hiányára, mint közreható tényezőre.
Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme az ítélet hatályban tartására irányult. Ellenkérelméhez mellékelte a városi bíróság nem jogerős ítéletét, amellyel a felperest 63 rendbeli közokirat-hamisításban bűnösnek mondta ki.
A felülvizsgálati kérelem alaptalan.
A jogerős ítéletnek a széles körű bizonyítási eljárás alapján megállapított tényállása és az azon alapuló döntése helytálló és jogszerű.
A Kjt. 46. §-ának (2) bekezdése szerint fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén az eljárás megindítása kötelező, és ez a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata. A (3) bekezdés szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a vétség elkövetésétől számított 1 év, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vétség elkövetésének gyanújáról való tudomásszerzéstől számított 1 hónap eltelt. Az (5) bekezdés szerint: ha a kötelezettségszegés miatt büntetőeljárás indult és az nem végződött felmentéssel, az 1 hónapos határidő a jogerős határozatnak a munkáltatóval történt közlésétől, az 1 éves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít.
A felperes felett a munkáltatói (és fegyelmi) jogkört a főigazgató gyakorolta. A felperes azt, hogy a bejegyzések tőle származnak, a főigazgató-helyettes által 1996. június 24-én felvett jegyzőkönyvben ismerte el. Ekkor derült tehát ki, hogy kit érint a fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja. Kétségtelen, hogy magáról a cselekményről, arról, hogy valaki valótlan leckekönyvi bejegyzést tett, a főigazgató már korábban tudott. Ezért rendelte el annak az előzetes vizsgálatát, hogy erre milyen körülmények között került sor, és az elkövetéssel ki gyanúsítható. A vizsgálatot végző főigazgató-helyettes július 4-én értesítette a fegyelmi jogkör gyakorlóját a felperes személyét illető gyanúról. Ehhez képest a főigazgató a fegyelmi eljárás megindítását a felperessel augusztus 1-jén, tehát 1 hónapon belül közölte.
Annak nincs jelentősége, hogy az előzetes vizsgálatot végző főigazgató-helyettes június 24-én szerzett tudomást a felperes személyéről, mivel nem ő a munkáltatói jogkört gyakorló. A fegyelmi vétséget ugyanis akkor kell felfedezettnek tekinteni, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója nemcsak a vétség elkövetéséről, hanem a vétség elkövetésével alaposan gyanúsítható közalkalmazott személyéről is tudomást szerez. Ez az időpont a perbeli esetben 1994. július 4-e volt.
A fegyelmi vétség súlyát és a fegyelmi büntetést jogszerűen állapították meg az eljárt bíróságok. Az oktatási osztály és a tanszékek együttműködésének hiánya nem zárja ki és nem csökkenti a felperes felelősségét. A felperes a kihelyezett tagozaton az 1994/95-ös tanévben, a szabálytalan bejegyzéseket megelőző évben oktatott informatikát, utoljára 1994. december 10-én. A peres iratokhoz csatolt leckekönyv-másolatokból egyértelműen kitűnik, hogy a felperes bejegyzései az 1995/96-os tanév I. félévére vonatkoztak. Amennyiben elfogadható lenne, hogy a felperes a tanév jelzését nem vette volna észre, azt akkor is észlelnie kellett, hogy a tantárgy rovatban előadóként nem ő, hanem B. F. szerepel. (Előadót mindössze 7 esetben nem tüntettek fel a leckekönyvben, míg 3 esetben a tantárgyakat is a felperes maga írta be.) Az a körülmény pedig, hogy a más által tanított és vizsgáztatott tantárgy igazolását és fiktív osztályozását ő végezte el, magában véve is a fegyelmi büntetés súlyának megfelelő fegyelmi vétség.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletét a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hozta meg, és a felperest a Pp. 78. §-a alapján kötelezte az alperes felülvizsgálati eljárási költségének viselésére.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli.
A további felülvizsgálatot a Pp. 271. §-ának (2) bekezdése zárja ki. (Legf. Bír. Mfv.II.10.610/1997. sz.)