adozona.hu
BH 1998.9.451
BH 1998.9.451
A kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály, meghatározott körben jogokat és kötelezettségeket keletkeztet mind a munkáltatóra, mind a munkavállalókra, ezért nem lehetséges azt a megkötő felek olyan fenntartása alapján értelmezni, amely a szerződésből egyébként világosan nem tűnik ki (Mt. 30. §, 31. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes autóbusz-vezető munkakörben áll az alperes alkalmazásában. Az alperes hátrányos jogkövetkezményként figyelmeztetésben részesítette a felperest, mert az előírásoknak megfelelően nem igazoltatta a menetlevélen, hogy egyenruhában végzett munkát, hanem azt ő maga írta be.
A határozat hatályon kívül helyezése iránt a felperes keresetet indított, majd a keresetét módosítva az 1995-ben ki nem fizetett prémiumának megtérítését, valamint - óránként 5,-Ft-tal számítva - bérkülönbözet megfiz...
BH 1998.9.451 A kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály, meghatározott körben jogokat és kötelezettségeket keletkeztet mind a munkáltatóra, mind a munkavállalókra, ezért nem lehetséges azt a megkötő felek olyan fenntartása alapján értelmezni, amely a szerződésből egyébként világosan nem tűnik ki (Mt. 30. §, 31. §).
A felperes autóbusz-vezető munkakörben áll az alperes alkalmazásában. Az alperes hátrányos jogkövetkezményként figyelmeztetésben részesítette a felperest, mert az előírásoknak megfelelően nem igazoltatta a menetlevélen, hogy egyenruhában végzett munkát, hanem azt ő maga írta be.A határozat hatályon kívül helyezése iránt a felperes keresetet indított, majd a keresetét módosítva az 1995-ben ki nem fizetett prémiumának megtérítését, valamint - óránként 5,-Ft-tal számítva - bérkülönbözet megfizetését is kérte.
A munkaügyi bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 3.572,-Ft elmaradt prémiumot és 11.992,-Ft elmaradt munkabért, ezt meghaladóan elutasította a keresetet. A munkaügyi bíróság szerint a felperes a munkaviszonyból származó kötelezettségét vétkesen megszegte, ezért az alperes jogszerűen alkalmazott hátrányos jogkövetkezményt vele szemben. A kollektív szerződés szerint az alperes által biztosított ing nem minősül egyenruhának, ezért a felperes prémiumát az ing nem viselése miatt nem lehetett megvonni. Az alperes a szakszervezetekkel nem átlagos bérfejlesztési mértékben állapodott meg, ezért a felperesnek alanyi joga volt a meghatározott mértékű béremelésre, de ezt az alperes nem biztosította.
A felperes keresetének teljes elutasítása iránt az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét - lényegében annak indokaival egyezően - helybenhagyta.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a munkaügyi bíróság ítéletének megváltoztatásával a felperes keresetének elutasítása iránt az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok tévesen értelmezték a kollektív szerződést. A minőségi prémium - többek között - az egyenruhában történő szolgálat teljesítését ismeri el, a felperes pedig az egyenruha jelleggel bíró felső ruházatot nem viselte. A megállapodás aláírásakor sem a munkáltató, sem az érdek-képviseleti szervek nem vitatták a bérfejlődési mutatók átlagszám jellegét és a munkáltató mérlegelési jogkörét az egyes munkavállalók bérfejlesztését illetően.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A kollektív szerződés a minőségi prémiummal kapcsolatban - az egyéb feltételek mellett - az egyenruha viselését szabta meg. Ugyanakkor az alperes által biztosítandó felszerelési tárgyak tekintetében az inget nem minősítette az egyenruha részének, hanem munkaruhának. Ebből következően az ing viselésének megtagadása a prémium szempontjából nem értékelhető.
A bérfejlesztésről kötött megállapodásban, amely a kollektív szerződés része, a felek nem utaltak arra, hogy a meghatározott béremelési százalékok a munkáltató, annak bizonyos része, netán meghatározott dolgozó csoportok szempontjából átlagos mértéknek minősülnek, amin belül a saját belátása szerint állapíthatja meg az adott munkavállaló bérfejlesztési összegét a munkáltatói jogkör gyakorlója.
A kollektív szerződés mint jognyilatkozat értelmezésénél a szavak általánosan elfogadott jelentéséből kell kiindulni, ami nem ad lehetőséget az alperes által a perben is képviselt értelmezésre. A kollektív szerződés a munkaviszonyra vonatkozó szabály, meghatározott körben jogokat és kötelezettségeket keletkeztet mind a munkáltatóra, mind a munkavállalókra, ezért nem lehetséges azt a megkötő felek olyan fenntartása alapján értelmezni, amely a szerződésből egyébként világosan nem tűnik ki.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és az alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségének és a felülvizsgálati eljárás illetékének a megfizetésére kötelezte.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.749/1997. sz.)