adozona.hu
BH 1998.9.449
BH 1998.9.449
Ha a munkáltató a részvényjegyzés lehetőségét a munkaviszonyra tekintettel biztosítja a munkavállalóinak, illetőleg az érdekkörébe tartozó társaságok munkavállalóinak, e jogosultság biztosításánál nem tehet indokolatlan különbséget a munkavállalók között (Mt. 5. §).
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
A felperes 1982. november 11. napjától áll munkaviszonyban az alperessel. 1993. december 10. napjával rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg a részére, azóta nem dolgozik, a távollétét az alperes fizetés nélküli szabadságnak tekintette.
Az alperes 1996. február 8-án értesítette a munkavállalóit, hogy kedvezményes részvényt jegyezhetnek, ha a mellékelt tájékoztatóban foglalt feltételeknek megfelelnek. A felperest a jegyzés előtt két nappal arról értesítette, hogy rá az előzetes tájékoztatás n...
BH 1998.9.449 Ha a munkáltató a részvényjegyzés lehetőségét a munkaviszonyra tekintettel biztosítja a munkavállalóinak, illetőleg az érdekkörébe tartozó társaságok munkavállalóinak, e jogosultság biztosításánál nem tehet indokolatlan különbséget a munkavállalók között (Mt. 5. §).
A felperes 1982. november 11. napjától áll munkaviszonyban az alperessel. 1993. december 10. napjával rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg a részére, azóta nem dolgozik, a távollétét az alperes fizetés nélküli szabadságnak tekintette.Az alperes 1996. február 8-án értesítette a munkavállalóit, hogy kedvezményes részvényt jegyezhetnek, ha a mellékelt tájékoztatóban foglalt feltételeknek megfelelnek. A felperest a jegyzés előtt két nappal arról értesítette, hogy rá az előzetes tájékoztatás nem vonatkozik, mert nem felel meg a jegyzési feltételeknek.
A felperes keresetében az alperest 124 darab, egyenként 1.000,-Ft névértékű, névre szóló törzsrészvény kiadására kérte kötelezni 111.600,-Ft megfizetése ellenében, vagy a részvény jelenlegi értéke és a vételár különbözetét képező 341.000,-Ft-nak kártérítésként történő megfizetésére.
A munkaügyi bíróság az ítéletével elutasította a felperes keresetét, mert az alperesnek joga volt a rokkantnyugdíjas dolgozókat a részvényjegyzésből kizárni. Az alperes az arra jogosultaknak a jegyzést csak lehetővé tette, de nem bizonyítható, hogy a felperes ezzel élt volna.
Az ítélet megváltoztatása iránt a felperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét. Álláspontja szerint sem felelt meg a felperes a jegyzési feltételeknek, mert nem tekinthető sem tartósan távol lévő dolgozónak, sem pedig teljes munkaidőben foglalkoztatott nyugdíjasnak.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az alperesnek a kereset szerint történő marasztalása iránt a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint az alperes által meghatározott és a tájékoztatóban közölt feltételeknek megfelelt, mert a jegyzésre jogosult, tartósan távol lévő munkavállalók egyes csoportjait - akiknek a munkaviszonya hozzá hasonlóan szünetel - csak példálózóan említették. Utólagos kizárása hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ezért sérti az Mt. 5. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A munkavállalói részvényvásárlás feltételeit az alperes által kiadott BC Értesítő 1996. február 8-i 9. száma tartalmazza. Eszerint azok a munkavállalók igényelhetnek részvényt, akik 1996. január 31-én és a részvényigénylési időszakot megelőző napon, 1996. február 20-án az alperes vagy 100%-os leányvállalatainak teljes munkaidős, főfoglalkozású munkavállalói. "Részvényigénylésre jogosultak továbbá a főfoglalkozású, teljes munkaidős, tartósan távollévő (gyes, gyed, katonai szolgálat stb.) munkavállalók."
Az alperes a részvényjegyzés lehetőségét a munkaviszonyra tekintettel biztosította a munkavállalóinak, illetőleg az érdekkörébe tartozó társaságok munkavállalóinak, ezért a jogosultság biztosításánál az Mt. 5. §-ában foglalt tilalomra tekintettel a munkavállalók között nem tehetett indokolatlan különbséget. A jegyzési jogosultságot megállapító rendelkezés nem ütközött az említett tilalomba. Az alperes azokat a munkavállalókat sem zárta ki, akik tartósan távol vannak, amennyiben a munkaviszonyuk főfoglalkozás, vagyis nem ún. további foglalkoztatás, és az teljes munkaidőre szól. Az utóbbi csak akként értelmezhető, hogy őket az alperes a távollétük előtt teljes munkaidőben foglalkoztatta.
A felperes ezeknek a feltételeknek megfelel: a munkaviszonya az alperessel fennállt, munkavégzési kötelezettség ugyanúgy terhelte, mint a tájékoztatóban példálózóan felsorolt munkavállalói csoportokat, valamint az alperes a rokkantsági nyugdíjazása előtt teljes munkaidőben foglalkoztatta. Tévesen tájékoztatta tehát az alperes a jegyzést megelőzően két nappal a felperest, hogy jegyzésre nem jogosult, és ezzel megakadályozta, hogy a kedvezményes részvényvásárlásban részt vegyen.
A megyei bíróság iratellenesen állapította meg, hogy az alperes a nyugdíjasokkal szemben további feltételt szabott a jegyzéshez. Ilyen kikötést a tájékoztató nem tartalmaz, erre az alperes sem hivatkozott. A fellebbezési ellenkérelmében csak arra utalt: valamennyi rokkantnyugdíjast értesítette arról, hogy nem jogosultak a jegyzésre. Ezt az alperes saját szabályzata téves értelmezésének kell tekinteni, és nem a feltételek későbbi megváltoztatásának, amire az alperesnek a feltételek közlését követően nem is volt joga.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A§-ának (2) bekezdése alapján a másodfokú bíróság ítéletét, az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően, hatályon kívül helyezte, és a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította, mivel az eljárt bíróságok - a téves álláspontjuk miatt - nem foglalkoztak érdemben a felperes vagylagos kereseti kérelmével.
A felperes és az alperes felülvizsgálati eljárási költségét, valamint az eljárás illetékét csak megállapította, annak viseléséről a pernyertesség alapján az új eljárásban kell dönteni. (Legf. Bír. Mfv.II.10.673/1997. sz.)