adozona.hu
BH 1998.8.396
BH 1998.8.396
I. A felszámolási eljárásban a hitelező megállapításra irányuló igényt nem érvényesíthet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek., Pp. 51. § a) pont]. II. Ha a felszámoló - a felszámolási eljárásban hitelezőként nem szereplő - harmadik személlyel köt adásvételi szerződést az adós vagyontárgyaira, e szerződés megtámadására vonatkozó hitelezői igény kifogásként nem, csak per útján - a vevő perben állása mellett - bírálható el [Cstv. 48. § (2) bek., 51 §].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1992-ben indult, a Cégközlönyben 1992. július 2-án közzétett felszámolási eljárásban, 1994. július 1. napján a felszámoló értékesítette az adós ingatlanait és berendezési tárgyait a G. C. Kft. részére. A felszámoló 1994 októberében - a szerződésszegés esetére kikötött elállási jogával élve - a szerződéstől elállt; majd az 1995. február 22-én kelt adásvételi szerződéssel az adós vagyontárgyait a H-B. Rt. részére értékesítette.
A G. C. Kft. hitelező 1995. már...
BH 1998.8.396 I. A felszámolási eljárásban a hitelező megállapításra irányuló igényt nem érvényesíthet [1991. évi IL. tv. (Cstv.) 48. § (2) bek., 51. § (3) bek., Pp. 51. § a) pont].
II. Ha a felszámoló - a felszámolási eljárásban hitelezőként nem szereplő - harmadik személlyel köt adásvételi szerződést az adós vagyontárgyaira, e szerződés megtámadására vonatkozó hitelezői igény kifogásként nem, csak per útján - a vevő perben állása mellett - bírálható el [Cstv. 48. § (2) bek., 51 §].
Az adós gazdálkodó szervezet ellen 1992-ben indult, a Cégközlönyben 1992. július 2-án közzétett felszámolási eljárásban, 1994. július 1. napján a felszámoló értékesítette az adós ingatlanait és berendezési tárgyait a G. C. Kft. részére. A felszámoló 1994 októberében - a szerződésszegés esetére kikötött elállási jogával élve - a szerződéstől elállt; majd az 1995. február 22-én kelt adásvételi szerződéssel az adós vagyontárgyait a H-B. Rt. részére értékesítette.A G. C. Kft. hitelező 1995. március 2-i beadványában módosított kifogásában kérte:
- az 1995. február 2-i adásvételi szerződés megsemmisítését,
- a felszámoló kijelölésének visszavonását és elszámolásra kötelezését,
- másik felszámoló kijelölését.
Az elsőfokú bíróság 1995. július 3-án kelt végzésében a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
A kifogással élő fellebbezése folytán eljárt Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az 1996. április hó 11-én kelt végzésében az elsőfokú bíróság végzését részben megváltoztatta, s a másik felszámoló kijelölésével kapcsolatos kifogást elutasította. A tulajdonjog megállapításával, valamint a felszámoló kötelességszegésével kapcsolatos kifogás vonatkozásában az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A végzés indokolása szerint a hitelezőnek pert kellett volna indítania a felszámoló, valamint a H-B. Rt. ellen tulajdonjog megállapítása és a felszámolónak a vele kötött adásvételi szerződés érvényességének megállapítása iránt az arra illetékes bíróság előtt. Mivel ez nem történt meg, és a hitelező kifogást terjesztett elő, az elsőfokú bíróságnak az 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. szabályai alapján kellett volna eljárnia, vagyis a Pp. 3. §-ának (1) bekezdése alapján hivatalból tájékoztania kellett volna a feleket a helyes eljárásról. Mivel az elsőfokú bíróság nem így járt el, határozata megalapozatlan. Rámutatott arra, hogy az újabb eljárás során az elsőfokú bíróságnak nyilatkoztatnia kell a hitelezőt arra nézve, hogy a kifogását kéri-e keresetnek tekinteni. Amennyiben igen, a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján a keresetlevélnek az illetékes bírósághoz történő áttételéről kell rendelkeznie. Amennyiben a hitelező kifogásként tartja fenn a kérelmét, a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése alapján kell abban állást foglalnia.
A fentiekben írtaknak megfelelően kell eljárnia az elsőfokú bíróságnak a kifogásnak a felszámoló kötelességszegését támadó részével kapcsolatban is. A Cstv. 54. §-a szerint a felszámoló a felszámolás során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelességeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Erre tekintettel az elsőfokú bíróságnak a hitelezőt nyilatkoztatnia kell, hogy kívánja-e kifogásának e részét keresetnek tekinteni.
A megismételt eljárásban a kifogással élő hitelező akként nyilatkozott, hogy mind az adásvételi szerződéssel, mind a felszámoló kötelességszegésével kapcsolatos kérelmét kifogásként kéri elbírálni. Tartalmilag annak megállapítását kérte, hogy a felszámoló megszegte a vagyontárgyak nyilvános értékesítésére vonatkozó szabályt. Ennek következtében mind a vele kötött adásvételi szerződés, mind pedig a H-B. Rt.-vel kötött adásvételi szerződés semmis.
Az elsőfokú bíróság a hitelező által előterjesztett kifogást alaptalannak találta, és elutasította, hivatkozva a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésére.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen a hitelező nyújtott be fellebbezést, s kérte annak a kifogásának megfelelő megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy az új eljárás keretében az elsőfokú bíróságnak azt kellett volna elbírálnia, hogy a felszámoló a Cstv. 48. §-ának (2) bekezdésében foglalt, a vagyontárgyak nyilvános értékesítésére vonatkozó kötelezettségét megszegte-e vagy sem. Álláspontja szerint a felszámoló a jogszabályban írt kötelezettségét megszegte, ennek következtében mind a vele kötött adásvételi szerződés, mind pedig a H-B. Rt. vevővel kötött szerződés semmis.
A Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Végzésének indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra, hogy a jelen ügyben a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság hatályon kívül helyező végzésében egyértelműen megállapította, hogy a hitelező kifogásának egy része - amellyel a felszámoló és a H-B. Rt. között létrejött adásvételi szerződést támadta - perben érvényesíthető. E kérelem kifogásnak nem tekinthető. A Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis a kifogás a felszámoló intézkedése vagy mulasztása ellen nyújtható be. Az intézkedés egyoldalú a felszámoló részéről. Ezzel szemben a jelen eljárás tárgyát képező adásvételi szerződés kétoldalú jogügylet, amelyet a hitelező mint harmadik személy kíván megtámadni azon a címen, hogy az valamilyen okból érvénytelen. Mivel a hitelező az elsőfokú bíróság felhívására kifogásként tartotta fenn a benyújtott kérelmét, a Cstv. 51 §-ának (1) bekezdésére figyelemmel azonban az kifogásnak nem tekinthető, az elsőfokú bíróság a kérelmet helytállóan utasította el. A hitelező fellebbezésében tévesen hivatkozott arra, hogy külön kifogás tárgyát képezheti a felszámoló ténykedése, amely a nyilvános értékesítésre vonatkozó szabályok megszegésében nyilvánult meg. Ez a vizsgálat ugyanis egyértelműen a jogügylet érvényességére vonatkozik. Ebből a vizsgálódásból pedig az érdekelt harmadik személy vevőt nem lehet kihagyni. Bevonása pedig a felszámolási eljárás kereteibe - a Cstv. 51. §-ának (1) bekezdése alapján - kizárt.
A felszámoló kötelességszegésével kapcsolatos kifogás körében ismételten rámutatott arra, hogy a Cstv. 54. §-a szerint a felszámoló a kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel. Erre tekintettel a vele szemben támasztott igény az arra - az általános szabályok szerint - hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság előtt keresettel érvényesíthető. Mivel a hitelező e körben is fenntartotta a kifogásként történő elbírálás iránti kérelmét, helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor azt a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése alapján elutasította.
A jogerős másodfokú végzés ellen a hitelező felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a végzés megváltoztatását és annak megállapítását, hogy a felszámoló megszegte a vagyontárgyak nyilvános értékesítésére vonatkozó szabályt mind a velük kötött, mind a H-B. Rt. vevővel kötött jogügyletet megelőzően. Arra hivatkozott, hogy amennyiben az értékesítés elhatározása, meghirdetése egyoldalú cselekménye a felszámolónak, ez a cselekmény önállóan is megtámadható. Ebből következően a Cstv. 51. §-a (1) bekezdésének sérelmét jelenti az, hogy a bíróság a felszámoló egyoldalú cselekményét a megtámadást követően önállóan nem bírálta el. Álláspontja szerint ennek eljárási akadálya nincs abban az esetben sem, ha a kifogás egyéb részében peres útra tartozik. E kérdésben való döntés minden más kérdéshez képest elsődleges. Fenntartotta azt a korábbi álláspontját, hogy a Cstv. 48. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályt a felszámoló megszegte.
Az adós felszámolója felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős végzés hatályában való fenntartását kérte, annak helyes jogi indokai alapján.
A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős végzést csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 275. §-ának (2) bekezdése alapján.
A jogerős határozat nem jogszabálysértő.
A hitelező megállapítás iránti igényt érvényesített kifogásként. Erre a Cstv. 51. §-ának rendelkezései nem adnak lehetőséget. A Cstv. 51. §-ának (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapotot helyreállítja, vagy a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.
Adott esetben, ha a bíróság alaposnak találná a hitelezőnek azt az előadását, hogy a felszámoló a Cstv. 48. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályokat megsértette, e jogsértésnek a Cstv. 51. §-ának (3) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeit nem tudná levonni; a felszámoló által az adós vagyonának értékesítése során kötött adásvételi szerződéseket nem semmisíthetné meg, és nem állíthatná helyre az eredeti állapotot, továbbá nem rendelhetné el a vagyontárgyaknak újbóli értékesítését a Cstv. 48. §-ának (2) bekezdésében meghatározott módon. Ilyen bírósági intézkedés ugyanis a felszámolási eljárásban részt nem vevő harmadik személyekre is kihatna, ezért e harmadik személyek perben állása nélkül - figyelemmel a Cstv. 6. §-ának (2) bekezdése szerint alkalmazott Pp. 51. §-ának a) pontjában foglaltakra - a G. C. Kft. hitelező igénye nem bírálható el.
Mindezekre tekintettel a jogerős végzés helytállóan állapította meg, hogy a felszámoló mulasztásának a Cstv. 48. §-a (2) bekezdésére alapított vizsgálata a felszámoló által kötött jogügylet érvényességére vonatkozik. Ezt a vizsgálatot pedig csak kereset alapján, a felszámoló mint eladó és a harmadik személy vevő ellen indított perben végezheti el a bíróság. Ez az igény kifogásként a Cstv. 51. §-a alapján nem érvényesítető.
A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogszabályoknak megfelelő jogerős másodfokú végzést, a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Legf. Bír. Gfv.X.32 317/1997. sz.)
Bírósági jogesetek
BH+ 2014.5.222 Nincs helye kifogás előterjesztésének akkor, ha a vita tárgya az, hogy egy vagyontárgy a felszámolási vagyonba tartozik-e [1991. évi IL. tv. (továbbiakban: Cstv.) 51. §].
