adozona.hu
BH 1998.7.361
BH 1998.7.361
A fegyelmi eljárás lényeges szabályainak megsértése esetén a fegyelmi határozatot a köztisztviselő terhére rótt fegyelmi vétség érdemi vizsgálata nélkül hatályon kívül kell helyezni [1992. évi XXIII. tv. 51. § (2) és (7) bek.].
Kiválasztott időállapot:
- Kibocsátó(k):
- Jogterület(ek):
- Tipus:
- Érvényesség kezdete:
- Érvényesség vége:
MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?
Az alperes fegyelmi tanácsa az I. rendű felperest egy besorolási fokozattal, a II. rendű felperest pedig egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint mindkét felperes 1995. évre járó különjuttatását megvonta.
A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt a felperesek keresetet indítottak.
A munkaügyi bíróság az ítéletével hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatokat, mert a vizsgálóbiztos az I. rendű felperesnél alacsonyabb besorolású volt, valamint ...
BH 1998.7.361 A fegyelmi eljárás lényeges szabályainak megsértése esetén a fegyelmi határozatot a köztisztviselő terhére rótt fegyelmi vétség érdemi vizsgálata nélkül hatályon kívül kell helyezni [1992. évi XXIII. tv. 51. § (2) és (7) bek.].
Az alperes fegyelmi tanácsa az I. rendű felperest egy besorolási fokozattal, a II. rendű felperest pedig egy fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetéssel sújtotta, valamint mindkét felperes 1995. évre járó különjuttatását megvonta.A fegyelmi határozat hatályon kívül helyezése iránt a felperesek keresetet indítottak.
A munkaügyi bíróság az ítéletével hatályon kívül helyezte a fegyelmi határozatokat, mert a vizsgálóbiztos az I. rendű felperesnél alacsonyabb besorolású volt, valamint az eljárás alatt keresőképtelen felpereseket nem hallgatta meg, és írásban sem közölte velük a fegyelmi vétséggel kapcsolatos megállapításait, bizonyítékait. A munkaügyi bíróság a fegyelmi eljárás szabályai megsértésének tekintette, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója jelen volt az egyik tanú kihallgatásánál.
Az ítélet ellen az alperes fellebbezett.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta a munkaügyi bíróság ítéletét, de annak indokolásából mellőzte az ügy érdemére vonatkozó összes megállapítást. A megyei bíróság szerint érdemi vizsgálat nélkül hatálytalanítani kell a fegyelmi határozatot, ha lényeges eljárási szabályt sértettek meg. Lényeges szabálysértésnek minősül a vizsgálóbiztos nem megfelelő kijelölése, illetve a Ktv. 51. §-ának (7) bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség elmulasztása. Ezzel szemben önmagában a munkáltatói jogkör gyakorlójának jelenléte a vizsgálóbiztos által foganatosított meghallgatáson a fegyelmi eljárás szabályait nem sértette, mert nem avatkozott az eljárásba.
A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése iránt a Ktv. 51. §-ában és 59. §-ának (1) bekezdésében foglaltak megsértésére hivatkozva az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a vizsgálóbiztos és a munkáltató nem alkalmazott olyan vizsgálati módszereket, és nem tett olyan megállapításokat, amelyeknek alapján okkal megállapítható lenne a fegyelmi eljárás garanciális szabályainak olyan súlyos megsértése, ami miatt a felperesek szándékos kötelezettségszegését érdemben ne lehetne vizsgálni.
A felperesek ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
A megyei bíróság a jogerős ítélet indokolásában helytállóan utalt arra, hogy a kialakult ítélkezési gyakorlat szerint a fegyelmi eljárás lényeges szabályainak megsértése esetén a fegyelmi határozatot a köztisztviselő terhére rótt fegyelmi vétség érdemi vizsgálata nélkül hatályon kívül kell helyezni. A gyakorlat szerint ilyen lényeges szabály - többek között - a Ktv. 51. §-ának a vizsgálóbiztos kirendeléséről rendelkező (2) bekezdése, valamint az eljárás alá vont védekezési lehetőségét biztosító (7) bekezdése.
Az alperes sem vitatta, hogy a kijelölt vizsgálóbiztos az I. rendű felperes fegyelmi ügyében nem járhatott el, valamint egyik felperes sem kapott tájékoztatást a vizsgálóbiztostól az eljárás során. Az utóbbinak egyébként nem volt időbeli akadálya, miután a munkáltatói jogkör gyakorlója a fegyelmi eljárást 1995. január 10. napján indította meg, a vizsgálóbiztos az utolsó bizonyítási cselekményt január 30-án foganatosította, az összefoglaló jelentését azonban csak március 3-án foglalta írásba.
Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta és az alperest marasztalta a felperesek felülvizsgálati eljárási költségében.
(Legf. Bír. Mfv.II.10.484/1997. sz.)