A felperes 1996 májusában kérte, hogy az alperes, a posztgraduális képesítését figyelembe véve, az "F" fizetési o..." />

BH 1998.7.359

A felsőfokú iskolai végzettség mellett meglévő posztgraduális képzettség csak abban az esetben vehető a besorolás szempontjából figyelembe, ha az a munkakör ellátásához szükséges [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. § (5) bek.].

Kiválasztott időállapot: Mi ez?
  • Kibocsátó(k):
  • Jogterület(ek):
  • Tipus:
  • Érvényesség kezdete: 
  • Érvényesség vége: 

MIRŐL SZÓL EZ A JOGSZABÁLY?

A felperes tanítóként áll az alperes alkalmazásában. Tanítói oklevelét 1980-ban szerezte a Tanítóképző Főiskolán, majd a főiskola szervezésében indított posztgraduális képzés keretében drámapedagógiai oklevelet szerzett 1996. áprilisában.
Az alperes a felperest a főiskolai végzettsége alapján a felső közalkalmazotti osztály "D" fizetési osztály 7. fizetési fokozatába sorolta be.
A felperes 1996 májusában kérte, hogy az alperes, a posztgraduális képesítését figyelembe véve, az "F" fizetési o...

BH 1998.7.359 A felsőfokú iskolai végzettség mellett meglévő posztgraduális képzettség csak abban az esetben vehető a besorolás szempontjából figyelembe, ha az a munkakör ellátásához szükséges [1992. évi XXXIII. tv. (Kjt.) 63. § (5) bek.].
A felperes tanítóként áll az alperes alkalmazásában. Tanítói oklevelét 1980-ban szerezte a Tanítóképző Főiskolán, majd a főiskola szervezésében indított posztgraduális képzés keretében drámapedagógiai oklevelet szerzett 1996. áprilisában.
Az alperes a felperest a főiskolai végzettsége alapján a felső közalkalmazotti osztály "D" fizetési osztály 7. fizetési fokozatába sorolta be.
A felperes 1996 májusában kérte, hogy az alperes, a posztgraduális képesítését figyelembe véve, az "F" fizetési osztályba sorolja át.
Az alperes elutasító válaszát követően a munkaügyi bírósághoz előterjesztett keresetében kérte az alperest az "F" fizetési osztályba történő átsorolására kötelezni. Az igényét az 1996. évi XXVIII. törvénnyel módosított Kjt. 63. §-ának (7) bekezdésére alapította.
Az alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy az alsó tagozatos tanító felperes munkakörének ellátásához nem szükséges a drámapedagógiai végzettség.
A munkaügyi bíróság az ítéletével megváltoztatta a felperes fizetési osztályát, és a felperest 1996. február 16. napjával az "F" fizetési osztályba sorolta át. Indokolásában megállapította, hogy a felperes posztgraduális képesítése felsőfokú iskolai végzettség, ezért megfelel az "F" fizetési osztályba történő átsorolás jogszabályi feltételeinek.
Az ítélet megváltoztatása és a kereset elutasítása iránt az alperes a korábbi ellenkérelmének indokával fellebbezett.
A felperes kérte az ítélet helybenhagyását.
A megyei bíróság az ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A munkaügyi bíróság által megállapított tényállást részbizonyítással kiegészítette, és megállapította, hogy az iskola keretein belül a felperes drámapedagógiai szakkört vezetett. Függetlenül attól, hogy a szakkör önköltséges volt, a felperes a posztgraduális képesítését hasznosítja, de az egyben szükséges is a szakkör vezetéséhez. Egyebekben egyetértett az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával.
Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert a bíróságok figyelmen kívül hagyták, hogy a felperes munkakörének betöltéséhez a drámapedagógiai végzettség nem szükséges. A felperes a drámapedagógiai szakkört öntevékenyen működtette, tanterven és szakköri terven kívül, az alperes annak finanszírozását sem vállalta.
A felülvizsgálati kérelem alapos.
A felperes a posztgraduális képzés során 1996. február 16-án tett sikeres záróvizsgát, az oklevelét április 19-én kapta meg. Az átsorolási igénye elbírálására ezért az igény keletkezésekor hatályos, az 1993. évi C. törvénnyel módosított Kjt. 63. §-ának (5) bekezdése az irányadó. E szerint az "F" fizetési osztályba kell sorolni azt a közalkalmazottat, aki a kiemelt, illetve felső közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, valamint legalább két, a munkaköre ellátásához szükséges felsőfokú iskolai végzettséggel, illetve felsőfokú iskolai végzettsége mellett tudományos fokozattal vagy posztgraduális képesítéssel rendelkezik.
A felperes a felső közalkalmazotti osztályba tartozik, rendelkezik a szükséges időtartamú közalkalmazotti jogviszonnyal és felsőfokú iskolai végzettsége mellett posztgraduális képesítéssel.
A perben azt kellett eldönteni, hogy a felperest (az egyéb feltételek mellett) pusztán a posztgraduális képesítése alapján kötelező-e az "F" fizetési osztályba átsorolni, vagy a posztgraduális képesítésnek a munkakör ellátásához szükségesnek is kell lennie.
A Legfelsőbb Bíróság e kérdésben már több, azonos tárgyú eseti döntésében kifejtette a jogi álláspontját és a jogszabály jogalkotói szándékának megfelelő, helytálló értelmezését.
A Kjt. 63. §-ának (5) bekezdése az egyéb kötelező feltételek fennállása és a legalább két felsőfokú iskolai végzettség esetén is azt szabja feltételül, hogy mindkét végzettség a munkakör ellátásához szükséges legyen.
A felsőfokú iskolai végzettség mellett meglévő posztgraduális képzettség esetén ezért indokolatlan megkülönböztetést jelentene az olyan posztgraduális képzettség figyelembevétele, amely a munkakör ellátásához nem szükséges.
Téves ezért a jogerős ítélet e kérdésben képviselt jogi álláspontja.
A felperes munkaköre tanító, és rendelkezik az ennek betöltéséhez előírt, az Oktatási törvény 17. §-ában meghatározott feltétellel (tanítói oklevél). A felperes által önként választott, az iskolai tanterven és szakköri terven kívül vezetett és az iskola által nem finanszírozott szakköri tevékenység azonban nem tartozik a felperes tanítói munkakörébe, ezért annak ellátásához nem szükséges a posztgraduális képzettsége, és ehhez képest nem képezheti a kötelező átsorolás alapját sem. (A posztgraduális képzettségre vonatkozó ezt a rendelkezést egyébként a Kjt.-nek a felperes által hivatkozott, későbbi módosítása sem érintette.)
A Legfelsőbb Bíróság az előzőekre tekintettel a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján hozta meg az ítéletét, és a felperest a Pp. 78. §-a alapján az alperes perköltségének és felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére kötelezte.
A felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. §-ának (3) bekezdése alapján az állam viseli.
A további felülvizsgálatot a Pp. 271. §-ának (2) bekezdése zárja ki. (Legf. Bír. Mfv.II.10.420/1997. sz.)
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A jogszabály aktuális szövegét és időállapotait előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el!
{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

A folytatáshoz előfizetés szükséges!
A jogi tudástár előfizetői funkcióit csak előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink használhatják: az aktuális időállapottól eltérő jogszabály tartalma (korábban vagy később hatályos), nyomtatás, másolás, letöltés PDF formátumban, hirdetés nélküli nézet.

A folytatáshoz lépjen be, vagy rendelje meg előfizetését.